‘Életige’ kategória archívuma

Életige -2000

Életige 1997 március

“Aki szolgálni akar nekem, kövessen: ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is”
(Jn 12,26).

Emlékszel? Ugyanebben a fejezetben Jézus a halálról beszél egy közismert hasonlatot használva: a búzaszem csak akkor hoz sok termést, ha elhal; így lesz ez Vele is. Sõt hozzáfûzte, hogy aki szereti életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti, megmenti azt az örök életre. Mindezek után így folytatja: “Aki szolgálni akar nekem, kövessen: ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is.” Ezekkel a szavakkal meghívja az Õt követni akarókat, hogy ugyanazon az úton járjanak, mint Õ.
“Aki…”- mondja Jézus. Kire vonatkozik ez? Világos: nemcsak bizonyos emberekre, hanem bárkire. E szavak az összes hívõre, tehát rád és rám is érvényesek. Jézus sorsa – vagyis a halál általi megdicsõülés – tanítványainak sorsa is; az enyém és a tied egyaránt. Jézus útja az, amelyen el kell indulnunk, ha tökéletesen meg akarjuk valósítani önmagunkat, ha teljességgel be akarjuk tölteni hivatásunkat.
“Aki szolgálni akar nekem, kövessen: ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is.”
“…az én szolgám.” A Jézus által használt “szolga” szó kifejezi minden keresztény lényegét: a keresztény Krisztus küldötte a világban, az Õ munkatársa, az Õ követe.
A kereszténynek – ahhoz, hogy Krisztus igazi “szolgája” legyen – rá kell lépnie egy útra; arra, amin Jézus járt: a szeretet útjára, mely egy napon talán azt is kérheti tõle, hogy a testvérei iránti szeretetbõl adja oda az életét, ahogy ez Jézus esetében is történt. Annyi bizonyos, hogy ha valaki ezen az úton jár, nap mint nap meg kell halnia önmaga számára. Ugyanis lehetetlen igazán szeretni a többieket anélkül, hogy megtagadnánk önmagunkat; anélkül, hogy meghalnánk saját magunknak.
Ezt a szeretetet gyakorolták az elsõ keresztények; ily módon haltak meg és támadtak fel; errõl a szeretetrõl ismerte fel környezetük, hogy õk Jézus szolgái, az Õ tanítványai. Bizonyára jól ismered ezeket a szavakat: “Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.”(Jn 13,35)
“Aki szolgálni akar nekem, kövessen: ahol én vagyok ott lesz az én szolgám is.”
Ha követjük Jézust, a mi utunk is ugyanoda vezet, mint az Övé: a Mennyországba, ahol megtisztel bennünket az Atya. Ez számunkra azt jelenti, hogy osztozunk abban a dicsõségben, amiben az Atya részesíti Jézust. Ez az ígéret hasonlít ahhoz, amit Jézus az apostolokhoz intézett búcsúbeszédében mondott, mely szerint Õ most elmegy, hogy helyet készítsen nekik, de aztán visszatér és magával viszi õket, hogy õk is ott legyenek, ahol Õ van.
“Aki szolgálni akar nekem, kövessen: ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is.”
Hogyan fogjuk tehát élni ezt az Igét?
Jézus ígéretei annyira nagyok, a jövõ oly ragyogó és végtelen, hogy egy pillanatig sem kell kételkednünk abban, elinduljunk-e a Jézus által mutatott úton. Akárhány testvérrel találkozunk is a nap folyamán, azzal a készséggel álljunk oda eléjük, hogy készek vagyunk meghalni értük. Így könnyebbé válik minden áldozat és természetes lesz, hogy meghalunk saját énünknek, egoizmusunknak.
Az Õ szolgái és tanítványai leszünk, s már elõre ízlelhetjük a ránk váró Mennyországot s a Vele való közösséget. De nemcsak errõl van szó: ha többen így élünk, a szeretet kölcsönössé válik, ami rendkívüli gyümölcsöt terem: Krisztus nem vár arra, hogy majd a másik életben megajándékoz minket társaságával. Már mostantól kezdve közöttünk fog élni, mert azt mondta: “Ahol ketten vagy hárman összegyûlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20). Így már ezen a földön megtapasztaljuk az öröm teljességét. A tét túlságosan nagy ahhoz, hogy veszni hagyjuk. Tehát: bátorság!
Chiara Lubich

ÉLETIGE 1999. MÁRCIUS

NINCS TÖBBÉ HALÁL

“Én vagyok a feltámadás és az élet.” (Jn 11,25)
Jézus a betániai Lázár halálakor mondta ezeket a szavakat, akit aztán a negyedik napon feltámasztott.
Lázárnak két testvére volt: Márta és Mária.
Márta – amint megtudta, hogy Jézus megérkezett – odafutott hozzá és így szólt: “Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!” Jézus ezt válaszolta: “Testvéred fel fog támadni.” Mire Márta: “Tudom, hogy fel fog támadni az utolsó napon.” Jézus erre kijelenti: “Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.”
“Én vagyok a feltámadás és az élet.”
Jézus meg szeretné értetni, hogy ki Õ az emberek számára; nála van a legértékesebb ajándék, ami után vágyakozunk: az Élet, az az Élet, mely nem múlik el.
Ha olvastad János evangéliumát, megfigyelhetted, hogy Jézus ezt is mondta: “Amint az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában.” (5,26)
S mivel Jézusban Élet van, életet tud adni.
“Én vagyok a feltámadás és az élet.”
Márta is hisz a végsõ feltámadásban: “Tudom, hogy fel fog támadni az utolsó napon.”
Jézus azonban csodálatos kijelentésével: “Én vagyok a feltámadás és az élet”, megérteti vele: nemcsak abban reménykedhet, hogy a halottak egyszer majd feltámadnak. Õ már most, a jelenben is minden hívõ számára az isteni, szavakkal ki nem fejezhetõ, soha véget nem érõ örök Élet.
Ha Jézus bennük van, ha Õ benned él, nem fogsz meghalni. A hívõben levõ élet és a feltámadott Jézus természete ugyanaz, tehát egészen más, mint az emberi természet.
Ez a rendkívüli Élet, mely már ott van benned is, az utolsó napon teljesedik majd ki, amikor egész lényed fel fog támadni.
“Én vagyok a feltámadás és az élet.”
Természetesen Jézus ezzel az állítással nem tagadja a fizikai halál létét. Ez azonban nem az igazi Élet elvesztését jelenti. A halál számodra, mint minden ember számára egyedülálló, mélyen megrázó s talán félelmetes tapasztalat marad, de immár nem a lét értelmetlenségét, abszurditását; nem az élet megszûnését, végét jelzi. A halál számodra valójában nem lesz többé halál.
“Én vagyok a feltámadás és az élet.”
S hogy mikor fogant meg benned az az Élet, mely nem múlik el?
Amikor megkereszteltek. Bár mint ember halandó vagy, a keresztségben Krisztus halhatatlan Életet adott neked azáltal, hogy megkaptad a Szentlelket, aki feltámasztotta Jézust.
Ahhoz, hogy részesülj ebben a szentségben, a hitedre volt szükség, amit keresztszüleid vallottak meg nevedben. Jézus ugyanis a Lázár feltámasztásáról szóló epizódban így szólt Mártához: “Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.” (…) “Hiszed ezt?” (Jn 11,26)
A “hit” nagyon fontos, elengedhetetlen feltétel: nemcsak abban áll, hogy elfogadod a Krisztus által hirdetett igazságot, hanem egész lényeddel követned is kell azt.
Ha tehát meg akarod kapni ezt az életet, ki kell mondanod igenedet Krisztusnak, azaz magadévá kell tenned és életre kell váltanod parancsolatait, szavait. Jézus világosan megmondta: “Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.” (Jn 8,51) Tanítását pedig a szeretet foglalja össze.
Lehetetlen hát, hogy ne légy boldog: benned van az Élet!
“Én vagyok a feltámadás és az élet.”
Ebben az idõszakban, a húsvétra készülve segítsünk egymásnak megvalósítani elhatározásunkat, amit állandóan meg kell újítanunk: próbáljunk folyamatosan meghalni önmagunknak, hogy Krisztus, a Feltámadott már mostantól kezdve élhessen bennünk.
Chiara Lubich

ÉLETIGE 2000 március

“Ez az én szeretett Fiam, õt hallgassátok!”

“Ez az én szeretett Fiam, õt hallgassátok!” (Mk 9,7)
Márk evangélista – és vele együtt Máté és Lukács is – beszámolnak arról, hogy Jézus egy nap maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és fölvitte õket egy magas hegyre. Ott egyszer csak különös dolog történt. Jézus elváltozott elõttük, ruhája hófehérré vált, és megjelent Mózes és Illés, akik beszélgettek Jézussal. Felhõ borította be a három apostolt, és a felhõbõl egy hang hallatszott, a mennyei Atya hangja, aki éppen ezekkel a szavakkal fordult hozzájuk:
“Ez az én szeretett Fiam, õt hallgassátok!”
Már Jézus küldetésének kezdetén, amikor a Jordánban megkeresztelkedett, ugyanez a titokzatos hang hallatszott: “Te vagy az én szeretett fiam, benned telik kedvem”1. Ez alkalommal az Atya Jézus tanítványaihoz fordul és mindnyájunkhoz, hogy meghívjon bennünket, hogy hallgassunk a Fiúra. Ennek az igének a kulcsszava tehát: hallgatni a Fiút. És mikor beszélt a Fiú? Hol találjuk az Õ szavát? Az evangéliumokban. Nyissuk ki, olvassuk szeretettel. Az Evangélium Jézus Szava.
Õ azonban más módon is beszél hozzánk. De mit tegyünk, hogy felismerjük hangját, megkülönböztessük más hangoktól, és hogy ráhangolódjunk az Õ hullámhosszára? Van egy erõs pillanat, amikor beszél a lelkünkhöz: amikor imádkozunk. És minél inkább törekszünk, hogy szeressük Istent szívünkben, annál jobban hallatja hangját és elvezet bennünket létünk legmélyére.
De a nap folyamán minden találkozás alkalom lehet arra, hogy meghalljuk szavát. Az szükséges hozzá, hogy a szeretet csöndjébe helyezzük magunkat a felebarát elõtt, hogy így befogadjuk a másikat, bárki legyen is az, mert – ahogy Jézus kinyilatkoztatta2 – õ maga az, aki ott rejtõzik minden emberben.
Mennyire megváltoznának kapcsolataink, ha jobban gyakorolnánk a meghallgatásnak ezt a ritka minõségét, ami olykor az egyetlen lehetséges mód arra, hogy kimutassuk figyelmünket a mellettünk lévõ embertársunk felé, akkor is, ha ismeretlen! Tehát ebben van a titok: ahhoz, hogy készségesek legyünk Isten hangjának meghallgatására, késznek kell lennünk a testvér meghallgatására.
“Ez az én szeretett Fiam, õt hallgassátok!”
Jézus hangja világos és mással össze nem téveszthetõ, erõs és egyértelmûen hallható, amikor Õ jelen van közöttünk kölcsönös szeretetünk által. Jelenléte két vagy három személy között, akik egyek az Õ nevében3, olyan, mint a szívünkben szóló Isten hangjának hangszórója.
Azért lesz könnyebb meghallani, mert jobban összhangban vagyunk az Õ gondolataival, az Õ tanításával.
Ezen kívül Lukács evangéliumában található Jézusnak egy mondata arra vonatkozóan, hogy hallgassunk azokra, akiket Õ küld: “Aki titeket hallgat, engem hallgat”4. Ez a hetvenkét tanítvány volt. Ma, a katolikus Egyházban ez a mondat azokra vonatkozik, akikre Jézus különös módon rábízta üzenetét, vagyis szolgáira, akik Isten Igéjét hirdetik.
De ott vannak Jézus azon “tanúi” is, akik azzal, hogy meghallgatják Igéjét és a legradikálisabban gyakorlatra váltják, mindig újra visszhangozzák azt a világban, és megnyitják a szíveket arra, hogy halljanak.
Így, akkor is, ha csak egy hang van, sokféle módon szól hozzánk: szívünk bensejében és testvéreink szava által, egy templom szószékérõl, Evangéliumának lapjairól, vagy a “tanúságtevõk” karizmáiban.
Ennek a hónapnak az Igéje segíteni fog bennünket abban, hogy meghalljuk és éljük azt, amit Jézus mondani akar nekünk.
Chiara Lubich

1 Lk 3,21-22; Mk 1,9-11; Mt 3,13-17
2 Vö. Mt 25,40
3 Vö. Mt 18,20
4 Lk 10,16

a

Életige -2000

Életige 1997. február

Kivirágzik a keresztény közösség

“Tartsatok bûnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban.”
(Mk 1,15)
Márk evangéliumában Jézus ezekkel a szavakkal adja hírül a világnak az üdvösség üzenetét: “Beteljesedett az idõ, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bûnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban.”
Jézus eljövetelével kezdetét veszi egy új korszak, a kegyelem és az üdvösség korszaka. Elsõ szavaival arra hív, hogy befogadjuk ezt a nagy újdonságot, Isten országának valóságát, melyet elérhetõvé tesz mindenki számára, közel hoz minden emberhez.
S rögtön megjelöli az utat is: térjünk meg, és higgyünk az Evangéliumban; azaz gyökeresen változtassuk meg életünket, és Jézusban fogadjuk be azt az Igét, melyet Isten Általa mond ki minden kor minden emberének.
Ez a két dolog összetartozik: a megtérés és a hit nem léteznek egymás nélkül, de egyik is, másik is az élõ Igével való kapcsolatból, Jézus jelenlétébõl fakad, aki ma is ezt ismétli a tömegeknek:
“Tartsatok bûnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban.”
Ha befogadjuk és éljük Isten Igéjét, az teljes mentalitásváltozáshoz (megtéréshez) vezet. Az Ige Krisztus érzéseit ülteti át a szívekbe, így mindenki – európaiak, ázsiaiak, ausztráliaiak, amerikaiak, afrikaiak – az Õ érzéseivel közelítenek a körülményekhez, az egyénekhez és a társadalomhoz egyaránt
De mi az oka annak, hogy az Evangélium csodát tesz, mély megtérést eredményez és új, ragyogó hitet ajándékoz? A titok abban a misztériumban rejlik, amit Jézus szavai magukban foglalnak. Ezek nem egyszerû buzdítások, javaslatok, útmutatások, irányelvek, rendeletek vagy parancsok. Jézus Igéjében maga Jézus van jelen, aki beszél, aki szól hozzánk. Szavai Õ maga, maga Jézus.
Igéjében tehát Vele találkozunk. Ha szívünkbe fogadjuk Szavát, úgy, ahogy Õ akarja (vagyis készek vagyunk életre váltani azt), akkor egy vagyunk Vele, s Õ megszületik vagy növekszik bennünk. Ezért mindannyiunknak lehetõsége van válaszolni, sõt válaszolnunk is kell Jézusnak erre a sürgetõ és sokat követelõ meghívására.
“Tartsatok bûnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban.”
Elõfordulhat, hogy valaki túl nehéznek tartja az Evangélium igéit s úgy véli, hogy azok túlságosan távol állnak az emberek életmódjától és a közfelfogástól, ezért az a kísértése támad, hogy bezárja elõttük szívét és elbátortalanodjék.
De ez csak akkor történik meg, ha azt gondolja, hogy egyedül kell elmozdítania hitetlenségének hegyét. Ehelyett elég lenne azon fáradoznia, hogy megélje az Evangéliumnak legalább egy igéjét, melyben váratlan segítséget, egyedülálló erõt találna; mely lépései lámpása lehetne(vö.: Zsolt 118,105). Az Igébõl való táplálkozás ugyanis – mivel Isten egyik jelenléte – szabaddá tesz, megtisztít, megtérít, vigaszt és örömöt nyújt, bölcsességet ajándékoz.
“Tartsatok bûnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban.”
A nap folyamán milyen sokszor lehet fény számunkra ez az Ige! Amikor beleütközünk saját gyengeségeinkbe vagy másokéba; amikor úgy tûnik, hogy lehetetlen és abszurd dolog követni Jézust; amikor a nehézségek azt sugallanák, hogy adjuk fel, ettõl az Igétõl szárnyakat kapunk; olyan, mintha friss levegõhöz jutnánk, és ösztönzést érzünk az újrakezdésre.
Elég egy kicsiny, gyors fordulat ahhoz, hogy kilépve énünk zárt világából kinyíljunk Isten felé, és megtapasztaljunk egy másik életet: az igazit.
Ha aztán meg tudjuk osztani ezt a tapasztalatunkat egy barátunkkal, aki szintén az Evangéliumot tette élete alaptörvényévé, akkor látni fogjuk, hogy körülöttünk megszületik vagy kivirágzik a keresztény közösség. Mert Isten megélt és tovább adott Igéje erre a csodára is képes: életre hív egy látható közösséget, mely tanúságot téve Krisztusról a föld minden pontján, a társadalom kovásza és sója lesz.
Chiara Lubich

ÉLETIGE 1998. február

Az "aranyszabály" “Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak.” (Lk 6,31)
Tapasztaltad már valaha is a végtelen utáni szomjúságot? Éreztél-e valaha is égetõ vágyat a szívedben arra, hogy átöleld a végtelent? Elõfordult már, hogy bensõdben elégedetlen voltál mindazzal, amit csinálsz, mindazzal, ami vagy?
Ha igen, akkor bizonyára örülni fogsz, ha feltárul elõtted a titok, hogyan érheted el a teljességet, ami után epekedsz; ha találsz egy formulát, melyet élve nem kell majd siránkoznod amiatt, hogy üresen telnek napjaid…
Van az evangéliumnak egy igéje, mely elgondolkodtat, s ha egy kicsit is felfogod az értelmét, örömmel tölt el. Tömören kifejezi mindazt, amit az életben tennünk kell. Összefoglalja Istennek az emberek szívébe írt valamennyi törvényét. Hallgasd csak:
“Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak.”
Ezt a mondatot “aranyszabálynak” nevezik.
Most Krisztust idéztük, de ezek a szavak olyan egyetemes érvényû gondolatot fejeznek ki, melyet már korábban is ismertek az emberek. Megtaláljuk az Ószövetségben és a világ összes nagy vallásában. Ebbõl is látszik, hogy Isten mennyire fontosnak tartja, mennyire szeretné, ha minden ember ezt tenné élete alapszabályává.
Gyönyörködhetsz benne; olyan, mint egy jelszó. Olvasd hát el újra:
“Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak.”
Minden felebarátunkat, akivel a nap folyamán találkozunk – akár férfi, akár nõ – , ily módon szeressük.
Képzeljük magunkat az õ helyzetébe, s bánjunk vele úgy, ahogy szeretnénk, ha velünk bánnának.
A bennünk lakó Isten hangja megsúgja majd, hogy a különbözõ helyzetekben hogyan fejezzük ki szeretetünket.
Éhes valaki? Gondoljuk azt, hogy mi vagyunk éhesek, és adjunk neki enni.
Igazságtalanok valakivel? Velem bánnak igazságtalanul.
Testvérünk sötétségben van, kételyek gyötrik? Én vagyok az. Vigasztaljuk meg, osztozzunk bánatában és ne nyugodjunk addig, míg vissza nem tér szívébe a derû és meg nem könnyebbül, mert azt szeretnénk, ha velünk is így bánnának.
Testi fogyatékos valaki? Egészen addig akarom õt szeretni, hogy testemben, szívemben szinte érezzem fogyatékosságát, a szeretet pedig megmutatja majd a megfelelõ utat ahhoz, hogyan éreztessem vele: õ ugyanolyan, mint a többiek, sõt van egy plusz kegyelme. Mi, keresztények ugyanis tudjuk, mennyire értékes a fájdalom.
Bánjunk így mindenkivel, bármiféle különbségtétel nélkül, legyen az rokonszenves vagy ellenszenves, fiatal vagy öreg, barát vagy ellenség, honfitárs vagy külföldi, szép vagy csúnya; ne befolyásoljon az sem, hogy valaki a te vallásodat követi vagy más vallás híve. Az evangélium arra biztat, hogy mindenkit szeressünk.
Mindez túl általános – mondhatod.
Megértelek…Szavaim talán egyszerûnek tûnnek, de mekkora változást követelnek! Mennyire távol állnak megszokott gondolkodásmódunktól, cselekedeteinktõl!
Bátorság! Próbáljuk meg!
Egy így eltöltött nap felér egy élettel, és este nem ismerünk majd magunkra. Egészen új örömöt fogunk tapasztalni, s erõ költözik belénk. Maga Isten lesz velünk, mert Õ azokkal van, akik szeretnek.
Napjaink teljesek lesznek.
Néha talán lassítunk, elbátortalanodunk s kísértést érzünk majd arra, hogy abbahagyjuk és visszatérjünk korábbi életünkhöz…
Nem! Bátorság! Isten kegyelme segíteni fog nekünk.
Kezdjünk mindig újra!
Ha kitartunk, látni fogjuk, hogy a világ lassan megváltozik körülöttünk.
Megértjük, hogy az evangélium a legvonzóbb élet forrása; fény gyújt a világban, színt ad életünknek, és magában hordozza minden probléma megoldásának titkát.
S nem lesz nyugtunk addig, míg meg nem osztjuk rendkívüli élményeinket másokkal is: barátainkkal, akik megértenek; rokonainkkal, bárkivel, akirõl úgy érezzük, hogy át kell adnunk neki ezt a tapasztalatot.
És újjászületik a remény.

Életige 1999. február

Világító jel
Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják érte mennyei Atyátokat. (Mt 5,16)
Ha hívő vagy, van egy kötelességed azokkal szemben, akik nem ismerik Istent. A keresztény ugyanis nem menekülhet, nem rejtőzhet el a világ elől, és nem tekintheti magánügynek a vallást. Azért él a világon, mert van egy felelősségteljes küldetése mindenki felé: az, hogy világító jel, fény legyen. Ez rád is vonatkozik, s ha nem így teszel, ugyanolyan haszontalan vagy, mint az ízét vesztett só, vagy mint a kialudt fény.
Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják érte mennyei Atyátokat.
A fény jótettekben nyilvánul meg; a keresztények jótettei által ragyog. Erre azt mondod: nem csak a keresztények tesznek jót. Mások is dolgoznak a haladásért, házakat építenek, küzdenek az igazságért… Igazad van. Természetesen a keresztényeknek is harcolniuk kell mindezért, s meg is teszik, de nem ebben rejlik sajátos küldetésük. A keresztényeknek új lelkülettel kell cselekedniük a jót: úgy, hogy többé ne ők éljenek, hanem Krisztus bennük. Az evangélista ugyanis nem csupán egymástól független szeretet-tettek sorozatára gondol (pl. a börtönben levők meglátogatására, a mezítelenek felöltöztetésére vagy az irgalmasság korunkban aktuális más cselekedeteinek élésére), hanem arra, hogy a kereszténynek teljesen rá kell hangolódnia Isten akaratára; olyannyira, hogy egész életét egyetlen jócselekedetté alakítsa. Ha a keresztény így tesz, áttetszővé válik, s a dicséret, amit kap, nem neki fog szólni, hanem a benne élő Krisztusnak, és Isten – általa – jelen lesz a világban. A kereszténynek tehát az a feladata, hogy hagyja kisugározni magából a benne élő fényt, és Isten jelenlétének jele legyen az emberek között.
Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják érte mennyei Atyátokat.
S ha ez jellemző az egyén jótetteire, akkor a világban élő keresztény közösségnek is az a sajátos küldetése, hogy élete által tanúságot tegyen Istenről, aki az idők végezetéig jelen van ott, ahol ketten vagy hárman egyek az Ő nevében, amint azt megígérte egyházának. Az ősegyház különös hangsúlyt fektetett Jézus e szavaira. Főként a nehéz pillanatokban, amikor megrágalmazták a keresztényeket, ez adott nekik erőt ahhoz, hogy ne erőszakkal válaszoljanak a sértésekre. Viselkedésük a legmeggyőzőbb cáfolata volt a rossznak, amivel vádolták őket. A Tituszhoz írt levélben ezt olvashatjuk: Az ifjakat is buzdítsd, hogy mindenben fegyelmezetten éljenek. Magad járj elő jó példával mindenben, a tanításban légy kifogástalan és komoly. Szavad legyen józan és feddhetetlen, hadd szégyenüljön meg az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud ránk fogni. (2,6-8)
Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják érte mennyei Atyátokat.
Ma is a megélt keresztény élet a fény, amely tanúságot tesz Istenről. Elmesélek egy történetet. Antonietta Szardíniában született, de munkája miatt Franciaországba költözött. Egy olyan irodában dolgozik, ahol sokan kissé unottan végzik munkájukat. Mivel keresztény és mindannyiukban Jézust látja, akit szolgálni akar, segít mindenkinek; mindig nyugodt és mosolygós. Gyakran előfordul, hogy valaki dühös rá, veszekszik vele és kicsúfolja: Ha már annyira szeretsz dolgozni, tessék, csináld meg az én munkámat is! Ilyenkor hallgat és csendben dolgozik tovább. Tudja, hogy kollégái valójában nem rosszak, csak bizonyára mindegyiknek megvan a maga baja. Egyik nap, amikor egyedül volt az irodában, főnöke odament hozzá és megkérdezte: Hogyhogy soha nem veszíti el a türelmét, és mindig tud mosolyogni? Antonietta szinte mentegetőzve ezt válaszolja: Igyekszem nyugodt maradni, és a jó oldalát nézni a dolgoknak. A főnöke az íróasztalra csap, és határozottan kijelenti: Nem, ehhez biztosan köze van Istennek, különben lehetetlen volna! Ha belegondolok, hogy én nem hittem Istenben! Néhány nappal később Antoniettát magához kérette az igazgató és tudtára adta, hogy áthelyezte egy másik irodába. Azért – fűzte hozzá –, hogy azt is átalakítsa.
Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják érte mennyei Atyátokat. 
Chiara Lubich

ÉLETIGE 2000 FEBRUÁR

Eggyéválni


“A gyöngék közt gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit megmentsek” (1 Kor 9,22).
Pál apostol rendkívüli küldetéssel rendelkezett. Azt a viselkedést, magatartást, amivel ezt megvalósította, így lehetne kifejezni: mindenkinek mindenévé lett. Megpróbál megérteni mindenkit, hogy behatoljon minden egyes ember gondolkodásmódjába. Ezért zsidóvá lesz a zsidókkal, és a nem zsidókkal – vagyis azokkal, akiknek nincs Istentõl kinyilatkoztatott törvényük – olyanná válik, mint, akinek nincs törvénye.
Mindannyiszor alkalmazkodik a zsidó szokásokhoz, amikor az arra szolgál, hogy akadályokat elmozdítson, hogy lelkeket kibékítsen. Másrészt, mivel a görög-római világban mûködik, magára veszi ennek a környezetnek az életformáját és kultúráját. Ezt mondja:
“A gyöngék közt gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit megmentsek”.
De kik ezek a “gyöngék”? Itt olyan keresztényekrõl beszél, akik – mivel tudásuk ingatag és elégtelen – könnyen megbotránkoznak. Így történt például a bálványoknak feláldozott húsok kérdésében. Ezeket vajon meg lehet enni vagy nem? Pál tudja, hogy csak egy Isten van, és a bálványok nem léteznek. Következésképpen nem léteznek bálványoknak feláldozott húsok. De a “gyöngék”, akik hozzászoktak egy bizonyos gondolkodásmódhoz és kevéssé képzettek, az ellenkezõjét gondolhatják és meg lennének zavarva. Pál belehelyezkedik ezeknek a keresztényeknek a törékeny mentalitásába, és hogy ne zavarja meg õket, arra gondol, hogy nem kell ennie azokból a húsokból.
“A gyöngék közt gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit megmentsek”.
De mi készteti Pált erre a magatartásra? Az, hogy az általa hirdetett keresztény szabadságban észreveszi az igényt, sõt a követelményt, hogy mindenkinek a szolgájává váljon: testvéreinek és minden felebarátjának, mert az õ példaképe a Keresztrefeszített.
Isten, amikor megtestesült, közelivé vált (felebarátja lett) minden embernek. De a kereszten szolidáris lett mindnyájunkkal, bûnösökkel, a mi gyöngeségeinkkel, szenvedéseinkkel, szorongásainkkal, tudatlanságunkkal, elhagyottságunkkal, kérdéseinkkel, terheinkkel… Pál is így akar élni, és ezért mondja:
“A gyöngék közt gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit megmentsek”.
És mi hogyan élhetjük ezt az igét? Azt tudjuk, hogy életünk és napjaink célja, hogy elérkezzünk Istenhez. És nem egyedül, hanem testvéreinkkel együtt. Isten nekünk keresztényeknek is hasonló hivatást ad, mint Pálnak. Nekünk is, mint az apostolnak “meg kell nyerni” másokat, hogy “minden áron megmentsünk mindenkit”.
Milyen úton érhetjük ezt el? “Eggyé kell válni” felebarátainkkal, legyenek azok kicsinyek vagy felnõttek, egyszerû vagy képzett emberek, gazdagok vagy szegények, férfiak vagy nõk, hazánk fiai vagy idegenek. Ott vannak azok, akikkel az utcán találkozol, telefonon beszélsz, akikért a munkádat végzed…
Mindenkit szeretni kell, de elõnyben kell részesíteni a leggyöngébbeket. “Gyöngévé válni a gyöngékkel, hogy megnyerjük a gyöngéket”. Odafordulni ahhoz, aki lanyha a hitben, ahhoz, aki közömbös, aki ateistának vallja magát, aki a vallást leszólja.
Ha eggyé válunk velük, meg fogjuk tapasztalni Pál tévedhetetlen apostoli módszerét: tanúságot teszünk Istenrõl, aki majd magával ragadja õket.
Ezért azt bátorkodom mondani neked, aki ezt olvasod: olyan feleséged (vagy férjed) van, aki nem annyira szereti az Egyházat, és szívesen nézi a tévét órákon át? Társulj hozzá, ahogy tudsz, amennyire tudsz, érdekeljen az, amit õ legjobban szeret.
A gyermekednek a futball a bálványa, és semmi más nem érdekli, még azt is elfelejtette, hogyan kell imádkozni? Még szenvedélyesebben érdekeljen a sport, mint õt. Olyan barátnõd van, aki szeret utazni, olvasni, tanulni, és szélnek eresztett minden vallási alapelvet? Próbáld megérteni az ízlését, az igényeit. Válj eggyé, eggyé mindenkivel, a bûnt kivéve. Ha bûnt követnek el, te tartsd távol magad. Meglátod, hogy az eggyé válás nem elveszett idõ, mindent megnyerünk.
Egy nap – és nem lesz túl soká – meg akarják tudni azt, ami téged érdekel. És, hálásan fölfedezik, imádják és szeretik majd azt az Istent, aki rugója volt keresztény magatartásodnak.
Chiara Lubich
a

Életige -2000

Életige 1997. január

Isten végtelenül szeret téged!

“Krisztus nevében kérünk: engesztelõdjetek ki az Istennel.”
( 2 Kor 5,20)
Pál így buzdítja a korintusiakat abban a részben, mely az egész Evangélium szívét alkotó nagy örömhír közlése után következik: Isten Krisztusban kiengesztelõdött a világgal (vö.2Kor5,19).
Fia kereszthalálával Isten végsõ tanújelét adta irántunk való határtalan szeretetének. Krisztus keresztje által kiengesztelt bennünket Önmagával.
Hitünknek ez az alapigazsága ma is teljes aktualitással bír. Ez az a kinyilatkoztatás, melyre az egész emberiség vár: Igen, Isten mindenkihez közel van szeretetével és szenvedélyesen szeret minden embert. A világnak szüksége van erre az örömhírre, de csak akkor tudjuk átadni neki, ha elõbb újra meg újra elismételjük magunknak egészen addig menõen, hogy átérezzük: körülölel bennünket ez a szeretet, akkor is, amikor éppen az ellenkezõjét gondolnánk.
“Krisztus nevében kérünk: engesztelõdjetek ki az Istennel.”
Az Isten szeretetébe vetett hit azonban nem maradhat kinek-kinek bensõ ügye, amint azt Pál is hangsúlyozza: Isten ránk bízta, hogy másokat is kiengeszteljünk Vele (vö.: 2Kor 5,18), s nagy felelõsséget ébresztett minden keresztényben, hogy tanúságot tegyen Isten teremtményei iránti szeretetérõl. S hogy hogyan?
Egész viselkedésünknek hitelessé kell tennie azt az igazságot, amit hirdetünk. Jézus világosan megmondta, hogy mielõtt ajándékunkat az oltárra vinnénk, ki kell békülnünk azzal a felebarátunkkal, akinek valami panasza van ellenünk. (vö.:Mt5,23-24)
S ez mindenekelõtt közösségeinken – családjainkon, csoportjainkon, társaságainkon, egyházainkon – belül érvényes. Az a hivatásunk ugyanis, hogy ledöntsünk minden falat, ami akadályozza az egyének és a népek közti egyetértést.
Ebben a hónapban, amikor a világ különbözõ részein imahetet tartanak a keresztények egységéért, különösen is meg vagyunk híva az együttmûködésre, az elkötelezett imára, hogy ezáltal megtegyük a részünket azoknak az akadályoknak az elhárításában, melyek gátolják az egyházak teljes egységét.
“Krisztus nevében kérünk: engesztelõdjetek ki az Istennel.”
“Krisztus nevében” azt jelenti: az Õ helyetteseként lépjünk Krisztus nyomdokaiba; éljünk Vele; éljünk úgy, mint Õ, és szeressük egymást, amint Õ szeretett bennünket. Ne zárjunk ki senkit, és tegyük félre az elõítéleteket. Legyünk nyitottak arra, hogy befogadjuk és értékeljük felebarátaink pozitívumait, késznek lévén életünket adni egymásért. Ez Jézus legfõbb parancsa, a keresztények ismertetõjegye, mely ma ugyanúgy érvényes, mint Jézus elsõ követõinek korában.
Ezt az Igét élni annyit jelent, mint békességszerzõvé válni.
Így minden gesztusunk, minden szavunk, minden tettünk, amit szeretet itat át, olyan lesz, mint Jézusé.
Hozzá hasonlóan az öröm, a remény, az egyetértés és a béke, vagyis annak a világnak az elõhírnökei leszünk, mely kiengesztelõdött Istennel (vö.:2Kor5,19), s melyre minden teremtmény vár.

ÉLETIGE 1998. január

Együttmûködni a Szentlélekkel “Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek…” (Róm 8,26)

Nem véletlen, hogy az 1998-as év, melyet az egyház a III. évezredre készülvén a Szentlélek évének nyilvánított, ezzel az igével kezdõdik. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az összes egyház ezt a mondatot választotta a keresztények egységéért tartott imahét mottójának.
A Szentlélek ugyanis a forrása minden lelki megújulásnak, az egységért tett erõfeszítéseknek, az életszentség utáni vágynak.
De hogyan mutatkozik meg, hogyan munkálkodik a Lélek az életünkben, és hogyan mûködhetnénk együtt vele?
“Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek…”
Tekintsünk vissza az egyház születésére. Jézus halála, sõt még feltámadása után is az apostolok hallgattak, féltek, bezárkóztak. A Szentlélek eljövetele után azonban olyan bátran, akkora tûzzel kezdenek beszélni az utcákon és a tereken, hogy részegeknek hiszik õket. Járnak-kelnek a világban, és semmiféle üldöztetéstõl nem riadnak vissza.
Aztán – immár húsz évszázad óta – a Szentlélek ereje az, ami fénnyel, kegyelemmel tölti el a keresztény közösséget, megújítja és megtérésekkel kíséri életét. Gondoljunk csak bele, milyen utat futott be az egyház a zsinatoktól a különbözõ lelkiségi mozgalmak születéséig, melyeket mindig épp a legjobb pillanatban hívott életre.
Az e havi életige azonban nagyon mély és fontos üzenetet közöl mindannyiunk személyes és társadalmi élete szempontjából is.
“Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek…”
A Szent Páltól vett idézet így folytatódik: “… mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk szavakba nem önthetõ sóhajtozásokkal.” (Róm 8,26)
A Miatyánk szavait, az Abba Atya megszólítást is a Léleknek kell ajkunkra adnia. Szent Ágoston szerint nélküle (a Szentlélek nélkül) az Abba csak üres szó, bárki szájából hangzik is el.1
Nagyon szoros kapcsolat van tehát a Szentlélek, az egyéni és a közös ima között. Amikor imádkozunk – szavainkon, érzéseinken túl – szüntelen, szavakba nem foglalható könyörgés száll fel szívünk mélyérõl attól, aki lelkünk legbensõbb rejtekében lakik: ezáltal részesedünk a Szentháromság személyei között a áradó Szeretetben, a köztük levõ közösségben.
“Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek…”
Hogyan éljük ezt az igét?
Elég, ha arra gondolunk, hogy életünk során hányszor tapasztaljuk gyöngeségünket, törékenységünket, képtelenségünket olyan helyzetekben, melyek megoldása – úgy tûnik – meghaladja erõnket; hányszor élünk át veszélyeket, próbatételeket, kísértéseket, melyek leküzdése lehetetlennek látszik. Pontosan ezekben a pillanatokban, amikor gyengék vagyunk, és sokszor az ima is hatástalannak, üresnek tûnik, siet segítségünkre a Lélek.
Új hitet támaszt bennünk Isten szeretetében, akinek ereje – ahogy Pál mondja – a gyöngeségben nyilatkozik meg teljességgel. (vö. 2 Kor 12,9)
Van egy imádság, melyben a Lélek segítsége és jelenléte – bár mindig egy másik dimenzióban és titokzatos módon – szinte tapintható. Arról az imáról van szó, melyre Jézus ezekkel a szavakkal ösztönöz bennünket: “Ha ketten közületek egyetértve kérnek valamit a földön, meg fogják kapni mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyûlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,19-20)
Az így mondott imádság erejének titka ez: “az én nevemben”, ami azt jelenti: Jézusban, az Õ megélt igéjében, életre váltott parancsaiban, melyek közül az elsõ a kölcsönös szeretet parancsa.
Ha mindezt éljük, Jézus valóságosan jelen lesz köztünk Lelkével, aki a közösség lelke. Imánk magának Jézusnak az imája lesz az Atyához, és a szívünk mélyén lakó Szentlélek fog közbenjárni értünk, hogy megkapjuk azt is, aminek kéréséhez sem erõnk, sem bátorságunk nem lenne.
“Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek…”
Van egy közmondás, mely így szól: “Segíts magadon, s az Isten is megsegít.” Az evangélium fénye világossá tette számunkra, hogyan segíthetünk magunkon: tartsuk élõn a kölcsönös szeretetet; legyünk készek mindig ajándékozni, szolgálni testvéreinket, bárki legyen is az.
Ha így teszünk, egy új erõt, egy mennyei segítséget kapunk majd; egy sajátos légkört fogunk tapasztalni, mely megsokszorozza és felszabadítja bennünk azokat az energiákat, melyeknek létezésérõl nem is tudtunk. Ez az atmoszféra ott alakul ki, ahol ketten vagy hárman egyek Jézus nevében.
A Szentlélek, aki Jézus lelke és a Mennyország légköre, lelke az Õ misztikus Testének, az egyháznak is. A Szentlélek tehát az egyház lelke is, mivel “Krisztusban bensõséges egységbe õ hoz össze mindenkit; õ az egyház egységének lételve.”2
A Lélek megtapasztalása, fénye, mely megvilágosít bennünket, hogy éljük az igazság és a szeretet lelkületét: ez a legértékesebb hozzájárulás, amit a keresztények adhatnak a “nép ökumenizmusának” megvalósulásához, mely megízlelteti velünk azokat az idõket, amikor az egyházak között teljes lesz a közösség. Ebben a hónapban tehát az összes kereszténnyel együtt imádkozzunk és éljünk elkötelezetten azért, hogy hûségesek legyünk a Szentlélekhez. Ezzel készüljünk a látható egység ajándékának befogadására.

______________________________
1 Vö. Opera Omnia XXX/1 Róma, 1982. 443.o.
2 Unitatis Redintegratio 2. pont

ÉLETIGE 2000. január

“Áldott legyen az Isten, aki Krisztusban megáldott minket” (vö. Ef 1,3)

Ez a mondat egy Istent dicsõítõ és hálaadó himnuszból való. Ábrahám, Izsák és Jákob Istene: Jézus Krisztus Atyja, aki Jézust föltámasztotta a halálból Jézussal “minket is — akik az õ alkotása és teste vagyunk — föltámasztott és vele együtt maga mellé ültetett a mennyben”.
Isten Ábrahámnak adott áldása (“benned nyer áldást a föld minden népe”) Jézusban teljesedik be.
Jézus magára vonzotta az Atya áldását, hiszen olyan szeretetbe öltözött, amelyre az Atya nem tudott nem válaszolni, mivel õ maga az Atya testté lett Szava. Jézus az õ élõ Szava, az õ igéje, aki magára vette emberi természetünket, hogy köztünk legyen és közölje velünk az igazi Életet. Azért jött, hogy egy testté tegyen bennünket önmagával és nekünk adja Lelkét, aki által Istent így szólíthatjuk: Atya, Abba!
És mi hogyan élhetnénk az Atya áldásához méltó módon? Hogyan vonzhatnánk magunkra azt az áldást, ami örömet és termékenységet ad mindannak, amit gondolunk és teszünk? Úgy hogy “fiakként élünk a Fiúban”, azáltal, hogy mint õ élõ Ige vagyunk. Élve az Igét ugyanis Igévé, Krisztussá alakulunk.
“Áldott legyen az Isten, aki Krisztusban megáldott minket” (vö. Ef 1,3)
Az Evangélium nem pusztán egy vigasztalást nyújtó könyv, amihez az ember fájdalmas pillanataiban menekül, hogy választ kapjon belõle, hanem egy kódex, ami az élet törvényeit tartalmazza az élet minden pillanatára. Olyan törvényeket, amelyeket nem elég olvasni és ismerni, hanem át is kell ültetni a gyakorlatba, olyan mélyen magunkévá tenni, hogy úgy éljünk, mint Krisztus, hogy másik Krisztus legyünk minden pillanatban.
Nem gondolhatunk az Igére úgy, mint az emberi bölcsesség egy tiszta, egyszerû, kedves kifejezõdésére. Az Isten Igéje több, mint emberi üzenet. Amikor Isten beszél, önmagát mondja ki, önmagát adja. “Isten soha sem ajándékoz önmagánál kevesebbet”, mondja Ágoston. És mivel Isten a Szeretet, minden Igéje: szeretet. Aki befogadja és éli az Igét, azt az Ige szeretetté teszi, mint ahogy Isten a Szeretet.
Az Ige által tehát meg kellene változni minden kapcsolatunknak: az Istennel és a felebarátainkkal való kapcsolatainknak, mert az Ige dinamikus és teremtõ erõvel rendelkezik. Az Igét élve megszületik, fölépül a keresztény közösség azok között, akik szeretik egymást és egyetlen népet alkotnak: Isten népét.
És erre a népre száll Isten áldása, azaz mindnyájunkra. Olyan mértékben, amilyen mértékben testvérként bánunk egymással, mint az egyetlen Atya gyermekei, legyõzve minden individualizmust, elõítéletet és megosztást. És ez az amit tennünk kell — ebben a hónapban, amelyben a világ különbözõ részein keresztények egybegyûlnek ünnepelni és könyörögni a keresztények egységéért tartott imahéten — létrehozni ezt az egyetlen népet.
Tudatában lévén ennek a meg nem érdemelt ajándéknak, próbáljunk meg a harmadik évezred elején úgy élni együtt, mint Isten élõ igéi. Túl azon, hogy ez Isten dicsõségére szolgál, életünkkel egy átható könyörgést mondunk Isten egy másik ajándékáért: az egyházak közötti teljes és látható egységért.
Chiara Lubich
a

Életige 2011. március

„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” (Lk 1,38)[1]
[…]
Isten – ahogy Máriával tette – előttünk is fel akarja fedni, amit rólunk tervez, meg akar ismertetni az igazi lényünkkel. Mintha így szólna hozzánk: „Akarod, hogy belőled és egész életedből remekművet alkossak? Kövesd azt az utat, amelyet mutatok neked, és azzá válsz, aki mindig is voltál a szívemben. Mert én öröktől fogva elgondoltalak és szerettelek, kimondtam a nevedet. Azzal, hogy elmondom neked akaratomat, kinyilatkoztatom igazi énedet.”
Isten akarata tehát nem kényszer, amely korlátoz bennünket, hanem szeretetének, rólunk alkotott tervének a kinyilvánítása. Magasztos, mint Ő; vonzó és magával ragadó, mint az Ő arca: Isten önmagát ajándékozza nekünk. Akarata olyan, mint egy aranyszál, isteni vezérfonál, és át- meg átszövi földi és túlvilági életünket. Örökkévalóságtól örökkévalóságig ível: Isten elméjéből indul, végigvezet a földi életen, és a mennyországban folytatódik.
Hogy terve a maga teljességében megvalósuljon, ahhoz Isten a beleegyezést kéri éntőlem és tetőled, ahogyan kérte Máriától. Csak így valósulhat meg az az ige, amelyet kimondott rólam és rólad. Ezért hozzánk is eljut a hívás, mint Máriához, hogy így válaszoljunk:
„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.”
Természetesen nem mindig világos, hogy mi az Ő akarata. Ahogy Mária tette, kérnünk kell a fényt, hogy mi is megértsük, mit kíván tőlünk. Jól, teljesen nyitottan kell hallgatnunk Isten bennünk szóló hangjára. Ha szükséges, tanácsot kell kérnünk valakitől, aki segíteni tud. Ha viszont már megértettük az akaratát, mondjunk igent azonnal! Ha ugyanis felismerjük, hogy az Ő akarata a lehető legnagyobb és legjobb az életben, akkor majd nem beletörődéssel fogadjuk, amit meg kell tennünk, mint valami kötelességet, hanem örömmel, mint egy lehetőséget: így fogadjuk Isten akaratát, azt, hogy képesek vagyunk tenni, amit ő kíván, képesek vagyunk az ő tervei szerint élni, hogy megvalósuljon mindaz, amit elgondolt rólunk. Ez a legjobb és a legbölcsebb, amit tehetünk.
„Az Úr szolgálója vagyok” – Máriának ez a mondata egyben a mi szeretet-válaszunk is Isten szeretetére. Ezek a szavak tartanak meg, hogy forduljunk mindig Isten felé, hallgatva Őt, engedelmeskedve Neki; azzal az egyetlen vággyal, hogy teljesítsük akaratát, és így olyanná váljunk, amilyennek Ő szeretné.
Ennek ellenére néha előfordul, hogy képtelenségnek látszik, amit kér. Úgy tűnik, jobb lenne másként cselekedni, szeretnénk saját kezünkbe venni az életünket. Mintha egyenesen tanácsot akarnánk adni Istennek, és megmondani, hogy mit tegyen, és mit ne. De ha hiszek abban, hogy Isten a szeretet, és bízom benne, akkor tudom, hogy a javamat és mások javát szolgálja mindaz, amit nekem és a körülöttem lévőknek Ő készít.
Így tehát átadom magam, teljes bizalommal ráhagyatkozom akaratára, teszem azt egész valómmal, míg teljesen nem azonosulok vele, mert jól tudom: ha az Ő akaratát befogadom, Őt magát fogadom be, Őt ölelem magamhoz, belőle táplálkozom.
El kell hinnünk, hogy semmi nem történik véletlenül. Nem hiábavaló semmilyen örömteli, semleges vagy fájdalmas esemény, semmilyen találkozás, családi, munkahelyi vagy iskolai helyzet, fizikai vagy erkölcsi állapot. A különböző események, helyzetek vagy emberek Istentől küldött üzenetet hordoznak, és hozzájárulnak Isten tervének a megvalósulásához. Ezt a tervet lassan-lassan, napról napra fogjuk felfedezni, ha tesszük az Ő akaratát, mint Mária.
„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.”
Hogyan éljük tehát ezt az igét? Igent mondani Isten igéjére konkrétan azt jelenti, hogy minden pillanatban maradéktalanul és jól tesszük, amit kér tőlünk. Egészen bele kell merülnünk az adott tevékenységbe, elfelejtve minden mást, elveszítve azokat a gondolatainkat, vágyainkat, emlékeinket és tennivalóinkat, amelyek másra irányulnak.
Minden alkalommal, amikor Isten akarata fájdalmas, örömteli vagy közömbös számunkra, megismételhetjük: „legyen nekem a te igéd szerint”, vagy azt, amit Jézus tanított a Miatyánkban: „legyen meg a te akaratod”. Mondjuk ezt minden cselekedetünk előtt: „legyen nekem”, „legyen meg”. Így pillanatról pillanatra, darabkáról darabkára állítjuk össze életünk csodálatos, egyedülálló és megismételhetetlen mozaikját, melyet az Úr öröktől fogva elgondolt számunkra.
Chiara Lubich

 


[1] Az Élet Igéje, 2002. december. Megjelent: Új Város 2002/12.

Az Élet Igéje – 2011. február

„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” (Róm 8,14)
Ez az ige Szent Pál himnuszának a szívében helyezkedik el, amit a keresztény élet szépségéről, újdonságáról és szabadságáról énekel: ez az élet a keresztség és a Jézusba vetett hit gyümölcse, amely teljesen Jézusba olt bennünket, és általa a szentháromságos élet dinamizmusába. Mivel egy és ugyanazon személlyé válunk Krisztussal, az Ő Lelkéből és Lelkének minden gyümölcséből is részesedünk, mindenekelőtt az istengyermekség ajándékából.
Pál ugyan a keresztények „fogadott fiúságáról”  beszél, de csak azért, hogy megkülönböztesse a természetes fiúságtól, ami csak Isten egyszülött Fiát illeti meg.
A mi kapcsolatunk az Atyával nem pusztán jogi kapcsolat, mint az örökbe fogadott gyermekeké, mert gyökerében érinti a lényünket, megváltoztatja a természetünket, mintha újjászületnénk. Hiszen egész életünket egy új elv, egy új lélek járja át: Isten Lelke.
És vég nélkül énekelhetnénk Pállal a halál és feltámadás csodáját, hiszen a keresztség kegyelme műveli ezt bennünk.
„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.”
Ez az ige valami olyat mond el, ami szoros kapcsolatban áll keresztény életünkkel, és amibe Jézus Lelke hozta azt a dinamizmust, azt a „feszültséget”, amit Pál a test és lélek ellentétébe sűrítve fejez ki. Ugyanis a test szó alatt az egész (a test és lélek) embert érti, teljes törékenységével és egoizmusával, amely folyamatosan harcban áll a szeretet törvényével, sőt azzal a Szeretettel, amelyet Isten árasztott a szívünkbe .
Hiszen, akiket a Lélek vezet, azoknak minden nap meg kell vívniuk „a hit jó harcát”, hogy el tudják fojtani a rosszra törő hajlamokat, és a keresztségben megvallott hitük szerint tudjanak élni.
De hogyan?
Tudjuk jól, ahhoz, hogy a Szentlélek működjék, a mi részünkre is szükség van. Pál ezt az igét írva elsősorban arra gondolt, ami Krisztus követőinek a kötelessége: önmagunk megtagadására, harcunkra az egoizmus legkülönfélébb formái ellen.
De amikor meghalunk önmagunknak, az életet hoz, mert minden vágás, minden metszés, az önző énünkre kimondott minden egyes „nem” új fénynek, új békének és örömnek, szeretetnek és benső szabadságnak a forrása: a Lélekre kinyitott kapu.
Szabadabban hagyva szívünkben a Szentlelket, Ő egyre bőségesebben tud elárasztani ajándékaival, és tud majd vezetni az élet útjain.
„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.”
Hogyan éljük hát ezt az igét?
Egyre jobban tudatosítanunk kell a Szentlélek jelenlétét magunkban: végtelen kincset hordozunk, de ennek nem vagyunk eléggé tudatában. Rendkívüli gazdagság birtokában vagyunk, de ez többnyire kihasználatlan marad.
Hogy meghalljuk és kövessük is az Ő hangját, tudnunk kell nemet mondani mindarra, ami Isten akarata ellen van, és igent mondani az Ő akaratára. Nemet mondani a kísértésekre, határozottan ellenállva a rossz sugallatoknak; igent azokra a feladatokra, amelyeket Isten bízott ránk, igent a szeretetre minden felebarátunk iránt, igent a megpróbáltatásokra és nehézségekre, amelyekkel szembetalálkozunk.
Ha így teszünk, a Szentlélek fog bennünket vezetni, és keresztény életünknek ízt, érvényt, erőt, ragyogást ad, ami csak az ő hitelességének tulajdonítható.
Így a mellettünk lévők észre fogják venni, hogy nemcsak emberi családunknak vagyunk gyermekei, hanem Isten fiai.

Chiara Lubich


“Gyengéd Atya, ne sújtsd haragoddal ezt a nemzedéket,mert akkor mindnyájan elpusztulnak. Ne sújtsd nyájadat keserűséggel és gyötrelemmel, mert akkor a vizek kiapadnak, és a természet kiszárad. Akkor haragod fölemészt mindent, hogy nyoma sem marad. Akkor leheleted tüze lángba borítja a Földet, és pusztasággá változtatja. A látóhatáron egy csillag tűnik majd fel. Az éjszakát pusztulás rázza meg, és úgy hull a hamu, mint télen a hó, beborítva népedet, mint megannyi szellemet. Könyörülj rajtunk Istenünk, ne ítélj meg minket szigorúan! Emlékezz meg azokról a szívekről, akik örömüket lelik Benned, és akikben Te is örömödet leled! Emlékezz meg azokról, akik hűségesek Hozzád, és ne engedd, hogy erővel sújtson le ránk Kezed, hanem Irgalmasságodban emelj föl bennünket, és írd bele minden szívbe Törvényeidet. Ámen.”
Archívum
Locations of Site Visitors Map„Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!”Map
Imádott Jézusom! Te rettenetes kínszenvedések árán váltottál meg minket. Kínszenvedéseidre kérünk, erősíts meg minket! Te, Aki a Getszemáné kertben vérrel verítékeztél, mert halálfélelem kerített hatalmába, de a szent angyal megerősített, és ki tudtad mondani: „Atyám, ha lehetséges, múljék el Tőlem ez a kehely, de ne az Én akaratom legyen, hanem a Tiéd.” Drága Szent Jézusom! Kérlek, erősíts meg minket is! Add nekünk a Te erődet, küldd el hozzánk is szent angyalodat, hogy Veled együtt mi is ki tudjuk mondani, amit Te mondtál: „Atyám, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te.” Jézusom, Téged elítélt Pilátus, és Te némán elfogadtad az ítéletet. Kérlek, add meg nekünk is a Te lelki békédet, hogy elfogadjuk az igazságtalan ítéletet abban a hitben, hogy Te megváltottál minket, és ha mindhalálig kitartunk Melletted, egy jobb hazát adsz nekünk, ahol Veled együtt örökké boldogok leszünk. Drága Jézusom! Téged megostoroztak a mi bűneinkért. Te némán tűrted a fájdalmas ütlegeket. Kérlek, add meg nekünk is a Te erődet és a Te békédet, hogy elviseljünk Érted, és az Evangéliumért minden szenvedést, és azt a Te örök érdemeiddel egyesítve, Szűzanyánk hétfájdalmas Szeplőtelen Szíve és könnyei által felajánljuk Neked a lelkekért. Jézusom, Téged kigúnyoltak, leköpdöstek, Arcul ütöttek, és tövissel koronáztak. Így gyaláztak meg azért, mert kimondtad az igazságot: „Király vagyok. Az Én országom nem e világból való.” Drága Jézusom kérlek, adj nekünk is bátorságot, hogy megvalljunk Téged az emberek előtt. Még akkor is, ha ez az életünkbe kerül. Jézusom, Te vérző, sebes Válladon vitted fel a Golgotára a súlyos keresztet. Többször elestél, összeroskadtál, de mindig felálltál. Kérlek, add nekünk a Te erődet, hogy mi is végigmenjünk a keresztúton. Meg ne torpanjunk, vissza ne forduljunk, csak Téged kövessünk. Dagadt, sebes Arcod és Tested indítson minket részvétre Irántad, hogy el ne hagyjunk Téged, Megváltó Istenünket, Aki a mi bűneinket vetted Magadra, és helyettünk adtál elégtételt. Szenvedő Arcod képét nyomd a mi lelkünkre, hogy soha ne felejtsük, mekkora árat fizettél értünk! Jézusom, Téged hatalmas szegekkel szegeztek fel a keresztfára. Te ezt is békével, némán tűrted, mert tudtad, hogy áldozatoddal rengeteg lelket mentesz meg. Az egész világot, az egész történelmet. Kérünk, add nekünk a Te erődet, hogy soha ne magunkra, és saját szenvedéseinkre, áldozatainkra tekintsünk, hanem mindig csak Rád, hogy megtegyük akaratodat, és ez által példaképek lehessünk az elkövetkező nemzedékeknek. Ránk is úgy tekintsenek, mint az Egyház magvetésére, mert az Egyház ereje, és örök példája a vértanúk hite és hűsége. Drága Jézusom! Nagy volt a mi váltságdíjunk. Ezért nem vagyunk a magunkéi, hanem a Tied, Aki megváltottál minket. Kérve kérünk, tudatosítsd ezt bennünk, és add kegyelmedet, hogy maradéktalanul teljesítsük ránk vonatkozó örök szent tervedet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Drága Jézusunk, golgota kereszted lábánál, és a Szentháromság Szeretetlángja körül letérdelünk, megfogjuk egymás kezét, egymásnak támasztjuk keresztjeinket, együtt visszük, és pajzsként védjük a Szentháromságot az Oltáriszentségben. Drága Szűzanyánk, tisztíts meg minket rendetlenségeinktől és rendezetlenségeinktől, esdj ki számunkra minden szükséges kegyelmet a Mennyei Atyától, és kérd meg Őt, hogy újítsa meg a már meglévő kegyelmeinket! Kérünk Téged, hogy helyezz minket a Szentháromság jelenlétébe, ölelő szeretet-áramába! Drága Jézusunk, a te szent véreddel, Szűzanyánk, a te édesanyai palástoddal, könnyeiddel, drága Szentlélek a te szeretetlángoddal és drága Mennyei Atya, a te védelmed pecsétjével * Födjetek be minket tetőtől-talpig, testünket, lelkünket, szellemünket, gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket, érzéseinket, vágyainkat, álmainkat, akaratunkat, erőnket, tudatunkat és tudatalattinkat. Födjétek be és védelmezzétek minden tulajdonunkat, ingó és ingatlan javainkat (beleértve telefonjainkat, járműveinket is). * Védelmezzetek meg minket a gonosz erő minden támadásától és kísértésétől! Védelmezzetek meg a betegségtől, bajtól, balesettől, háborútól, éhínségtől, katasztrófáktól, üldöztetéstől és átkoktól, minden okkult támadástól! * Ugyanígy fedjétek be és védelmezzétek meg szeretteinket és az ő tulajdonaikat, közösségeinket, rokonainkat, barátainkat, minden ránk bízott embert, akiket hordozunk. Védelmezzétek meg a papokat, legfőképpen a magyar katolikus papokat és szerzeteseket valamint a szentatyát. Védelmezzétek meg az ifjúságot, legfőképpen a magyar ifjúságot, a családokat, legfőképpen a magyar családokat. Födjétek be és védjétek meg a magyar nemzet minden tagját, egész Nagymagyarországot. Védjétek meg a politikusainkat, a betegeket, haldoklókat, magatehetetlen, idős embereket, minden szenvedőt. (Szenvedéseiket felajánlom az ő nevükben engesztelésül). Födjétek be és védelmezzétek a közömbösöket, a kárhozat útján járó embereket, hogy ne tudjanak nekünk ártani, és mindazokat, akik meghalnak hogy ne kárhozzanak el. Minden fent említett személyt belehelyezek Jézus szívsebébe. Drága Szentháromság, a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át felajánlom Nektek engesztelésül életemet és halálomat, életem minden napját és éjszakáját. Jézus szenvedéseivel egyesítem az én apró kis szenvedéseimet, és így ajánlom fel minden cselekedetemet, lépésemet, szívdobbanásomat, lélegzetvételemet, kimondott szavaimat egy-egy invokációként és imafohászként. Felajánlom a szabad akaratomat, minden imámat, böjtömet, minden napom minden percét, főleg a mai napomat engesztelésül. Drága őrangyalaink és védőszentjeink, járjatok közben értünk, vigyázzatok ránk és legyetek velünk egész nap. Lábunk együtt járjon, kezünk együtt gyűjtsön, szívünk együtt dobbanjon, bensőnk együtt érezzen, elménk gondolata egy legyen, fülünk együtt figyeljen a csöndességre, szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon, ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! AmenFree counters!
Legutóbbi hozzászólások
    • Ezt az üzenetet Kanadában kapta a SÁRGA LILIOM /YELLOW LILY/ nevű látnok a mi Urunktól, 2018 február 24-én.
      Isten kedves Népe, Szeretnék feltárni Előttetek egy újabb gyönyörű kinyilatkoztatást, amit a kanadai látnok, Yellow Lily /magyarul Sárga Liliom/ kapott. Jézus egy nagyon elszomorító, titkos szenvedéséről beszélt neki, amit a Nyelve által szenvedett el. Tehát hogy engesztelhessük Őt ezért a … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Szűzanya üzenete Little Pebble által
      2017.12.08. Little Pebble: Most este 7:40 van.   A fehér kereszt mint mindig az égen tűnt fel. Miközben a rózsafüzért imádkoztam, a kereszt rózsaszínűvé változott, és egy alagút jelent meg mely rózsavirág alakú volt. Ennek az alagútnak minkét oldalán egy- … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble Üzenet Jézustól: 2017 november 6. Pebble: Egy óriási angyal állt előttem kezében tartva a fehér keresztet. Az angyal mögött egy másik nagy fehér kereszt volt látható,feje felett pedig egy zászló lebegett,amelyre ez volt írva: “Alleluja, Alleluja. “ Amint … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus és Szűzanyánk szavai Little Pebble testvér által
      LP.” Jézus ma meglátogatott engem és úgy öltözködött, mint egy harcos. Fehér ruhát viselt,és piros selyemöv volt a derekán, ahol kard volt a tartójában.Fején 3 részes korona volt amelynek elején egy zöld smaragd volt,amely aranypánttal volt körbevéve,rajta az M betűvel … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Little Pebble üzenete a Jézustól, Szűzanyától
      2017. szeptember 1. Pebble: Én már napok óta éreztem a Szűzanya jelenletét. Amikor ma reggel felkeltem hallottam az ő sírását, és ő ott állt mellettem. Én azt mondtam neki, Szűzanya ne sírj! Ő ezt válaszolta nekem: Fiam! Hogyne sírnék, amikor … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Az Ég sürgető kérése ima-vigília tartására (az Isteni Irgalmasság Máriáján keresztül)
      Ima-vigília kérés. Egy szenvedő lélek Jézus Szent nevére kéri, segítsünk megvédeni az Üdvösség Misszióját a Sátántól, hogy a lelkek megmeneküljenek a kárhozattól, hogy a Maradék Hadsereg egyesüljön, és Isten kegyelméből megerősödjön! 6 instrukciót küldött a szenvedő lélek Jézus Szent nevében: … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Ma egy Isten jelenlétét nagyon erősen éreztem, jobban mint szoktam. Isten hangját számtalanszor hallottam, de most a Szentlelket láttam galamb képében aki olyan magas volt,mint én. Mögöttem állt és szárnyait körém helyezte,mert hallottam a hangját,amely visszhangzott rajtam keresztül. Láttam előttem … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Little Pebble fontos bejegyzése a testvéreknek
      2017 június17. Pebble:” A múlt éjjel volt egy álmom,amely olyan élénken él bennem, hogy felkeltem, mert az éjszakai álmom alatt sírtam és zokogtam. Az álmomban a Szűzanya is sírt! Az álom: Én egy nagy templomba léptem be. Amint mentem fel … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble üzenete 2017. május 7. Jézus: “Ma azt kérem tőled hogy mondd el gyermekeimnek ami nagyon fontos, hogy minden otthonban helyezzék el az Élő lsten pecsétjét. Ez az a pecsét, amelyet leányomnak Maria Divine Mercynek nyilatkoztattam ki. Pebble: “Ma … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble a szentmise alatt látta Jézust, mint Irgalmas Krisztust megjelenni, Akinek első szavai így hangzottak: „Az Atya megbocsát nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”Majd a következőket mondta:„Béke veled, Fiam! Béke! Ne aggodalmaskodj, tudom, hogy a Sátán most megtámadott téged, … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az üldöztetés sokak számára nem egyértelmű 2018. 11. 02, Péntek A Szűzanya, mint a Világ Győzelmes Királynője megmutatta hazánk határainak védelmét. Láttam, hogy a katonák és rendőrök mellett angyalok álltak, akik szellemi harcot vívtak a bukott angyalokkal szemben. A menekültek többsége mögött egy-egy démon állt, akik arra buzdították őket, hogy rombolják le Mária országát. Itt […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. november 3. Az Úr Jézus… „Nyisd ki a Szentírást!” Erre a részre nyílt ki: „Mert olyan nagy szorongattatás lesz akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz többé. Ha meg nem rövidítenék azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény sem; de a választottakért megrövidítik azokat a napokat.” (Máté […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      A Szűzanya véres könnyei 2018. 10. 05, Péntek Álmomban láttam egy Szűzanya szobrot, ami megelevenedett és életnagyságú lett. Rajtam kívül még számtalan ember volt jelen, és közöttük sok fiatal volt. A Szűzanya szomorú véres könnyeket hullatott. A szeme alatti résznél rengeteg vércsepp gyűlt össze vérrögként. Még sosem láttam így sírni édesanyánkat. A tekintetéből szeretet áradt, […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. szeptember 4. Szentségimádáson az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Merüljetek el Szívem szeretetének lángtengerében! Adjatok hálát azért, hogy itt maradtam köztetek a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Köztetek trónolok, mint az irgalmasság Királya. A szívetekbe térek, ha befogadtok. Eggyé akarok válni veletek! Eggyé a szeretetben, a békében és a derűben. Ha tiszta lélekkel fogadtok Engem a szívetekbe, akkor […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az Eucharisztia, mint létünk forrása 2018. 09. 01, Szombat Jézus: „Gyermekeim, Szentséges Szívem legnagyobb szomorúsága a világban uralkodó hitehagyás. Sok katolikus gyermekem elhagyta a vallást, akik szívükből kitöröltek mindent, ami Istenre emlékeztette őket. A katolikus templomokban lassan elvész az Eucharisztia iránti igaz tisztelet. Amikor másodszor eljövök a felhőkön, akkor vajon találok e hitet a földön? […]
    • Ti vagytok a világ lelkiismerete
      2018.09.16 Imádságba merülök. A Szent Anna réten vagyok. A templom bejáratánál egy nővér fogad. Nagyon örülünk egymásnak. Bevezet. A Szűzanya ott van. Mellettünk egy angyal. Az angyal suhintott a szárnyával. Egy csodaszép helyen termünk, majd újra suhint, egy ködös hely, s a harmadik szárnysuhogásra teljes a sötétség. Fénycsíkokat látok az égről a föld felé, mint […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által
      Most még több imára és áldozatra van szükség 2018. 09. 13. Gecemáni órák Gyermekeim! Minél közelebb vagytok Hozzám, annál nagyobb védelemben részesültök. Valóban mindenkit szeretek, de csak azokat tudom megvédeni, akik szabad akaratukból elfogadnak Engem. Közelemben vannak, érzik és viszonozzák szeretetemet. Csak azokat tudom megbízni különféle szolgálattal, akik vágyakoznak utánam, és teljesítik akaratomat. Mennyire vágyom […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Kútvölgyi kápolna engesztelés 2018. 08. 11, Szombat A kútvölgyi kápolna előtt leültem egy kis padra, ahol csendben elmélkedtem. Váratlanul az Úr hófehér ruhában ki jött a kápolnából (melynek ajtaja tárva nyitva volt) és leült mellém, majd kedvesen így szólt hozzám: “Ne félj, Én vagyok!” Aztán tovább folytatta: “Sebeim engesztelésén keresztül akarom megmenteni országotokat mindattól a […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. augusztus 4. Szentségimádáson az Úr Jézus… Drága gyermekeim! Értsétek meg végre: Térjetek meg és tartsatok bűnbánatot, mert a haladék lejár. Ütött az óra. Már benne éltek az időben, amikor kinek-kinek megfizetek cselekedetei szerint. Mindnyájatoknak meg kell jelenni isteni ítélőszékem előtt. Én vagyok az Örök Bíró. Atyám Rám bízta az ítéletet. Ezért kicsinyeim, kérve kérlek […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Isten kedvében járni 2018. 07. 01, Vasárnap Ma mélyen megérintett engem az Úr szeretete és mély együttérzése az emberek iránt, melyről az evangéliumban olvasni lehet. Jézus megjelent előttem és engedte, hogy lábai elé boruljak és bűnbánatot gyakoroljak. Sokszor azt érzem a szívemben, hogy nem érdemlem meg az Ő szeretetét, amely tökéletes. Ő erre azt felelte: […]