Szerző archívum

2018. december 17. MEGÁLDOM MINDEN LÉPTEDET

MEGÁLDOM MINDEN LÉPTEDET

 

2001. augusztus 14.

Jahvém ránk tekint trónjáról,
egyenként mindenkire,
keresvén,

melyikünk kész arra, hogy Atyánknak
erényei koszorúját nyújtsa.

Népedbõl, Jahvém,
ki jut szent hegyedre?

Õszinte szívvel
kik szólnak igazat?

Ki szeplõtelen?

Segítséget kaptam és még mindig kapok,
mert segítségért Hozzád kiált
a lelkem nyomorúságosságában
szüntelen.
Ha Szent Arcodat
csak egy pillanatra elfordítanád tõlem,
életem elapadna,
és a halál árnyékába hullna.

Te vagy világosságom, ünnepem,
az Isten, aki életben tart engem.

Addig maradok életben,
amíg Te énbennem lélegzel.

Kimondhatatlan jóságodban
mily sok kegyelmet adtál nekem!
Megadtad, hogy bármely idõben
hívhatlak és beszélgethetek Veled,
és ezt az adományt nehezen értik meg mások.

Ó Uram, segíts elfogadnom
minden vádjukat!

Béke legyen veled, én kis virágom! Miért ne lenne szabad veled beszélnem? Vagy talán kérjek tanácsot az emberektõl?

( … ) {Ekkor mondtam valamit Jahvénak, az én Istenemnek.}

Ennél többrõl van szó… Érezd szabadnak magad, hogy akkor hívj, amikor akarsz! Én, Jahve adtam neked ezt az adományt. Szabadságomban áll, hogy annak adjam és oly mértékben, ahogy én akarom. Légy gyönyörûségemre, leányom és õrizz lelkedben szüntelen! 1 Én állítottam õt a te utadra.

Megáldom minden léptedet, amit az én Nevemben teszel. Megáldom minden kimondott szavadat, mely rólam szól. Legyen több bizalmad, én adtam Szavaimat szájadba, légy ezért vidám! Továbbra is tégy jót! A jóság tõlem való. Jöjj, ily módon folytatjuk mûvemet. 2 Engedd, hogy kicsit több idõre vegyelek igénybe! Minden szó tõlem származik. Lakóhelyemül választottalak, ezért ne szomorkodjon szíved azok miatt, akik vádolnak téged.

Én, a te Teremtõd, veled vagyok. Légy ezért boldog! Ezt soha ne feledd! Túl kicsi vagy ahhoz, hogy megértsd ezt… Ne kételkedj, jöjj!


1 E pillanatban egy ismerõs papról kaptam lélekben felvilágosítást.
2 A tanítások útján.
a

A ti béketűrésetek által nyeritek meg lelketeket.Lukács 21,19
Uram!

A keret is megragadta figyelmemet, mellyel ezt a nagyon drága ígéretedet körülvetted. Világégésről, háborúkról, megpróbáltatásokról, családi kötelékek fölbomlásáról beszéltél. A tieidet még ilyen viszonyok között is meg tudod ajándékozni béketűréssel. Ha elfogadják ajándékodat. Ez láthatólag nem könnyű. Figyelem a ma élő keresztyéneket. Sok kapkodást és ingadozást látok bennük. Látok egyeseket, akik megvetik a földet. Mások tíz körmükkel fogóznak meg benne. Vannak, akik lelki életük ápolása címén még a legtermészetesebb napi kötelességükről is elfeledkeznek. És vannak, akik a koncért még a hitetleneknél is jobban marakszanak. Egyszer ellenségeid előtt puszta életükért rimánkodnak, máskor készek volnának embereket hatalmi eszközökkel térdre kényszeríteni Isten előtt.

 


Uram!
Ilyen viszonyok között érzem igazán, mennyire szükségem van rád, aki teljes kiegyensúlyozottsággal állsz a fejvesztett világban, és aki hívednek is meg tudod adni azt a csöndes béketűrést, amellyel lelkét kimentheti a gyávaság és a hatalmaskodás árulásából.

Emberré lett – értünk

     Önmagát megüresíté szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén.
Filippi levél 2, 7.

A lelket nem lehet s nem szabad kisebbel kielégíteni, hanem csak a legfőbb jóval, aki alkotta s aki életének, üdvösségének forrása. Ezért akart Isten maga lenni Az, kihez a lélek hitével odatapadjon. Nem is illet meg senki mást a belévetett hit dicsősége, csak Istent egyedül. Ezért jött Isten maga, lett emberré s adta oda magát, hogy hitre Önmagához vonjon. Mert nem Istennek volt szüksége, hogy eljövén, emberré legyen, hanem mi szorultunk rá s nekünk vált javunkra. Isten önmagában való természete felfoghatatlan, mert meghaladja értelmünket. Kedvezésül ezért vett fel olyan természetet, amely közismert, hiszen azonos a mienkkel. Ebben vár minket, itt található, – másutt sehol. Aki segítségül hívja, hamar meghallgatást talál. A kegyelem trónja ez, melytől senki sincs elzárva.


          A szent Isten egyetlenét
          Íme jászolba fekteték.
          Ember romlandó testibe
          Öltözött az örök ige.

ERőS ALAP


“Halld meg Jósua, te főpap: Ímé, bizony előhozom az én szolgámat: Csemetét!” Zakariás 3,8

Aki az Úr előtt áll, azzal csodálatos dolgok történnek. Levetkőztetik, és tiszta ruhába öltöztetik. Enélkül senki nem lehet boldog. Amíg a bűn emészt, boldogtalan vagy. Isten előhozza Csemetét – a gyermek Jézust. Nem felnőttet, a testté lett gyermeket. Előhozta a betlehemi istállóba, jászolba. “Egy követ tettem le… erős alappal” (Ézs 28,16). A kő ez a gyermek – Jézus. őreá épül Isten országa. Rá építetted-e már az életedet? “Egy kövön hét szem.” Ez az Isten-ember úgy lát, ahogy senki. Minden irányban mindent teljesen lát ezen a földön. Mindent ért. Benne van a teljesség! A teljes tudás, a teljes hatalom, a teljes szeretet ebben a Csemetében, ezen az egy kövön. “Én faragom annak faragványait, így szól a Seregeknek Ura.” Jézus életét Isten keze vésővel faragta, véste. Isten nagyon mélyre tette ezt a követ – a jászolba. Az alapkövet mélyre kell tenni. Soha ne lázadjunk azon, ami velünk történik. Isten a 12 éves Jézust engedelmesnek faragta. Az, Aki maga az értelem volt, alárendelte magát szüleinek. Isten vésője mélyre vés a szülők szívében is. Meg kell érteniük, hogy ez a gyermek nem a miénk. Ezt a követ Isten faragja. Másnak faragja, mint amilyen a többi ember. Jézusnak egyetlen mozdulata nem volt önmagáért. Jézus arca beteget, bűnöst, nyomorultat szerető arc. Működik a véső! Az áruló tanítványnak Jézus azt mondja: Barátom. Szívéig ér a véső! Péter – akire az anyaszentegyházat akarta építeni – megtagadja. Isten addig faragja, amíg el nem hangzik: “Elvégeztetett!” “Eltörlöm a föld álnokságait egy napon.” Nagypénteken!

 

Ha Isten kiűzi, te ne tűrd meg!


?Ki fogjátok űzni a kánaániakat, még ha vas harci kocsijaik vannak is, és ha erősek is” (Józs 17,18).

Ha biztosak vagyunk a győzelemben, vitéz tettekre bátorodunk. Ilyenkor hittel vonul az ember a harcba és bátran tör előre ott is, ahol különben félne. Mi a bennünk és körülöttünk lévő gonosszal háborúskodunk, és biztosaknak kellene lennünk abban, hogy győzni fogunk, és hogy ez a győzelem Krisztus érdeméért lehet a miénk. Nem a vereség tudatában indulunk a küzdelembe, hanem hogy győzünk, és így győzni is fogunk. Isten kegyelmének végtelen hatalma támogatja a gonosz minden formája elleni harcot, ezért lehetünk biztosak a győzelemben.
Némelyik bűnünk már ?vas harci kocsivá” keményedett vérmérsékletünkben, korábbi szokásainkban, kapcsolatainkban és elfoglaltságunkban. Ennek ellenére le kell győznünk azokat. Akkor is, ha igen erősek, mi pedig hozzájuk képest nagyon gyengék vagyunk. Isten nevében nekünk kell felülkerekednünk, és ez sikerülni is fog. Ha csak egy bűn is uralkodik rajtunk, már nem vagyunk az Úr szabad gyermekei. Aki rab, az rab, legyen bár csak egy lánccal megkötve. Nem mehetünk a mennybe, ha az az egy bűn uralkodik rajtunk, hiszen a szentekről meg van írva: ?A bűnnek nem lesz többé uralma rajtatok”. Fel hát, pusztítsunk ki minden ?kánaánitát”, törjük darabokra a vas harci kocsikat! A Seregek Ura velünk van, ki állhatna ellen bűnt összezúzó hatalmának.

 

TŰZBŐL KIKAPOTT ÜSZÖG


“És mondá az Úr a Sátánnak: Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán; dorgáljon meg az Úr, aki magáévá fogadja Jeruzsálemet. Avagy nem tűzből kikapott üszög-é ez?” (Zak 3:2)

Jézus úgy beszél népéről, mint tűzből kikapott üszögről. Sátán érti, mit jelent ez: Isten fiának végtelen szenvedéseit, melyeket a Gecsemáné kertben és a Kálvárián azért élt át, hogy megválthassa népét a gonosznak hatalmából. Jézusnak a veszendő lelkekért végzett munkáját úgy vehetjük, mint aki a megmentésükért tűzbe tette a kezét. Az Isten népét jelképező Jósua szennyes ruhákba öltözve állt az angyal előtt. De amikor törvényeinek megszegéséből a nép megtér Isten előtt, és hitkezét kinyújtva megragadja Krisztus igazságát, Jézus ezt mondja: “Vegyétek le róla a szennyes ruhákat! …ünnepi ruhákba öltöztetlek téged!” (Lásd: Zak 3:4)
Egyedül csak Krisztus igazsága által vagyunk képesek megtartani a parancsolatokat. Akik Istent őszinteségben és igazságban imádják, töredelmesen hozzák elébe szívüket, mint az engesztelés nagy napján; azok megmossák jellemruháikat, és megfehérítik azt a Bárány vérében. Sátán igyekszik a csalás kötelével megkötözni az emberi elmét, hogy így a bűnös ember meg ne térjen és ne higgyen, ami által levennék szennyes ruháit. Miért ragaszkodsz nyomorult jellemhibáidhoz, hisz ezáltal eltorlaszolod az utat, melyen keresztül Jézus dolgozhatnék érdekedben?
A szükség ideje alatt Isten népének helyzete azonos lesz Jósua helyzetével. Nem lesznek tudatlanságban a mennyben értük végbemenő munka felől. Felismerik, hogy a bűneik nevük mellett fel vannak jegyezve ott, ám azzal is tisztában vannak, hogy mindazok bűnei eltöröltetnek, akik megtérnek és Krisztus érdemeihez ragaszkodnak… Azoknak nevei, akik igazán megbánták bűneiket, és élő hit által engedelmesek Isten parancsolatainak, az élet könyvében maradnak meg, és Jézus megvallja őket az Atya és a szent angyalok előtt. Jézus azt fogja mondani: “Ők az enyémek, saját véremmel vettem meg őket.” (Signs of the Times, 1890. június 2.)

 

Uram! Köszönöm, hogy kegyelmedben élhetem meg ezt a mai napot is. Kérlek, adj jókedvet, vidámságot a mai napra. Add, hogy ne bántsam meg embertársaimat, ne szóljak rosszat ellenük a hátuk mögött. Ámen.

Szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged. (Mt 12,37)

Ítélet. A világban nagyon sokan ítélkezünk egymás felett. Mert azt hisszük, mi jobbak vagyunk, mi tisztábbak vagyunk. Így ítélkezünk egymás felett. Megmondjuk a másiknak, mit tesz jól és mit rosszul. Azt is megmondjuk, mi lesz a cselekedeteinek a következménye. Megvetjük, vagy valamikor dicsérettel tüntetjük ki embertársainkat. Ítélkezünk egymás felett, és ezt sokszor szavainkkal is tudtára adjuk a másiknak. Mi ítélkezünk, de ha eljön az ideje, minket is megítélnek. Nem csak a szomszéd, nem csak a családtagjaink, nem csak a sarki boltos, hanem maga a legfőbb ítélőbíró, Isten. Ő is ítél! Szavaink alapján is. Igazságosan. Nem csak cselekedeteinket ítéli meg, hanem szavainkat is. Azt is megítéli, mit mondunk a másikra. Jót vagy rosszat, igazul vagy hamisan vádoljuk a másikat. Isten azonban igazságosan ítél, ezért nekünk sem mindegy, mi hogyan teszünk. Legyünk irgalmasak embertársainkhoz, és ne ítélkezzünk. Hiszen van ítélőbírónk, aki igazságosan ítél. Ezért nem nekünk kell kimondani embertársainkra ítéletünket, mert ha kell, Isten úgy is elítéli, vagy felmenti őket. Igazságosan, de kegyelmesen.

 

…a szeretet tesz képessé, hogy másképp cselekedj, hogy elmerülhess egy másik ember tekintetében, s még erősebben érezd: soha nem akarod megbántani őt.
(Stephanie Dowrick)

 

Uram! Taníts meg arra, hogy ne ítélkezzem a másik felett. Ne mondjak rá rosszat, ne akarjak neki rosszat. Taníts irgalmasságra embertársaimmal szemben. Mert én is tudom, fáj az, ha rosszat mondanak rám. De ugyanakkor segíts elviselni a sérelmeket, és mindig adj erőt megbocsátani. Ámen.
a

A megdicsőülés küszöbén

Mindnyájan olyannak látták az arcát, mint egy angyalét.
(Cselekedetek 6, 15)

A dicsőség Lelkének milyen csodálatos ereje nyugodott meg Istvánon (1 Pét 4, 14). Arcának ezzel a ragyogásával arra mutat a Szentlélek, hogy Jézusnak ez a bizonyságtevője nem keseredett meg és nem háborodott fel a hamis vádakon, hanem nagy belső örömmel állt a főtanács előtt. Ez az öröm sugárzott arcáról. Isten ezzel világosan és érthetően bizonyította be az ellenségnek hűséges szolgája ártatlanságát. Milyen mély benyomást kelthetett ez a főtanács embereiben! Jézusnak a Tábor hegyi megdicsőülésére emlékeztet ez a ragyogás. A belső világosság kisugárzása mutatta, hogy Istvánt a kegyelem ragyogása töltötte be. Megérett a mennyre, fiatal volt és már érett kalász! Nem az öregség érlel meg az örökkévalóságra! Ellenkezőleg, aki nem indult el a menny irányába, az mindig mélyebben gyökerezik a földbe. Akit Isten Lelke nem ébresztett fel, az mindig tompább, közönyösebb, hidegebb lesz és mint valami gép, a megszokás vágányain mozog. – István teljesen az Úr Jézus tanítványává érett és tökéletes bizonyságot tett az igazságról. Az idős kor bölcsessége és a fiatalság tüze együtt volt benne. Szabad volt minden ember- és halálfélelemtől, szabad a világtól, és ezért kész arra, hogy belépjen a mennyei világba.

Csodálatos dolog Jézus igazi tanítványának lenni! Erős, bárkivel felveheti a harcot, mégis készségesen megadja magát. Bölcs, senki nem szólhat ellene, mégis szó nélkül elviseli a gonosz gyalázásokat. Senki nem veheti el tőle a belső, boldog, Istenben való békességet. Ez a szent boldogság tölti be és ragyog belőle.

Mennyire megkötözi a természeti embert a mások vélekedése! Kapaszkodik az életbe, fél a haláltól. István csak Istent félte, ezért beszélt félelem nélkül a tanács előtt. Védekezése vádbeszéd lett a legfelsőbb hatóság ellen. Amikor látta fenyegető magatartásukat és azt, hogy már nem akarják meghallgatni, a legerőteljesebb és legfájdalmasabb igazságokat is megmondta még nekik, azok mint pörölyütések hullottak rájuk.

Ez legyen a példánk! Kötnek még földi meggondolások? Attól függ a döntésed, hogy mit mondanak az emberek? Gyűlölni és üldözni fognak? Talán az életed is kockán forog? Amíg az emberek és földi életünknek rabjai vagyunk, nem vagyunk még érettek az örökkévalóságra. Ezért szakadj el mindentől, ami a látható világhoz köt!

 

?Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét, hogy mindenben, mindenkor teljes elégségetek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek… Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret ad eleségül, megsokasítja a ti vetéseteket és megnöveli a ti igazságotoknak gyümölcsét.?

(II.Kor. 9:8, 10)

?Jönnek olyan napok, amikor Isten szolgája lehetetlennek tartja, hogy elvégezze a szükséges munkát, mert hiányoznak az alapos munka elvégzéséhez szükséges anyagi eszközök. Fél, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel nem tudja mindazt véghezvinni, amit kötelességének tart. De valahányszor hittel fog hozzá, látni fogja Isten dicsőségének megnyilatkozását, és siker koronázza fáradozásait. Aki megparancsolta az ő követőinek, hogy menjenek el e széles világra, ellátja majd minden munkását, aki engedelmeskedik parancsának és hirdeti az ő üzenetét. Az Úr nem mindenkor világít meg mindent szolgái előtt műve építése során. Néha próbára teszi gyermekei bizalmát amennyiben olyan körülményeket enged meg, amelyek kényszerítik őket, hogy hitben előre haladjanak. Gyakran súlyos és kellemetlen helyzeteket teremt, és haladásra készteti őket, mialatt szinte verdesi a lábukat a haragos áradat. Éppen az ilyen időkben imádkoznak hozzá komolyan, ő pedig utat mutat nekik és tágas térre vezeti őket.

Ha Isten szolgái felismerik kötelességüket az Úr szőlőskertjében, ha fáradhatatlanul munkálkodnak lelkek megtéréséért a Mester szellemében, akkor Isten angyalai előkészítik az utat, és gondoskodnak a szükséges eszközökről a mű fejlesztése érdekében. Azok közül, akik világosságot nyertek, sokan gazdagon járulnak majd hozzá a munka fejlesztéséhez. Szívesen és bőkezűen tesznek eleget minden segélykérésnek, Isten Lelke pedig készteti szívüket, hogy ne csak otthon, hanem a külmisszió területein is támogassák az Úr ügyét. Ilymódon jut erősítés a különböző helyeken dolgozó munkásoknak, az Úr műve pedig terveinek megfelelően halad előre.?


(Apostolok története, Munka viszontagságok között c. fejezetből)


HARCOLJ ISTEN ELŐTT


“Öltözzétek fel az Isten minden fegyverét… imádkozzatok minden időben…” (Ef 6,13.18).

Nemcsak azok ellen a dolgok ellen kell küzdened, amelyek megakadályozzák, hogy Istenhez juss; tusakodnod kell a lelkekért is imádságodban. De soha ne mondd, hogy Istennel harcolsz, ez nem igaz az Írás szerint. Ha harcolsz Istennel, egész életedre nyomorék leszel. Amikor Isten közelít hozzád a neked nem kívánatos úton és te megragadod Őt, mint ahogy Jákób harcolt vele, akkor arra kényszeríted, hogy kificamítsa a csípőcsontodat. Ne sántikálj az Isten útjain, hanem előtte küzdj meg a dolgokkal és felettébb diadalmassá leszel általa. Csak ez az Isten előtti harc számít az Ő királyságában. Ha arra kérsz, hogy imádkozzam érted, de én nem vagyok felkészülve Krisztusban, imádságom mit sem használ, de ha beteljesedem Krisztussal, imádságaim győzelemre jutnak. Csak akkor eredményes az imádság, amikor teljességben történik: “Vegyétek fel az Isten egész fegyverzetét.”

 

Mindig tégy különbséget Isten rendelkezése és megengedő akarata között, azaz gondviselő akarata között. Parancsai változhatatlanok, megengedő akaratáért pedig harcolnunk kell Őelőtte. Megengedő akaratával szembeni ellenállásunk engedelmességre jut a parancsaival szemben. “Azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukat munkálja”, azoknak, akik hűségesek maradnak megbízásához, a Jézus Krisztusban kapott elhívásukhoz. Istennek az a célja az Ő megengedő akaratával, hogy gyermekeit a világ előtt bemutassa. Nem szabad pipogyán viselkednünk és lemondással szólni: “Ez Isten akarata.” Ez nem azt jelenti, hogy Istennel harcban álljunk, hanem Őelőtte a dolgokkal harcoljunk. Vigyázz, nehogy tunyán ott kuporogj Isten előtt, ahelyett, hogy dicsőséges harcra kelnél, hogy megragadhasd az Ő erejét.



További elmélkedésre


    Mert tetszett az Atyának, hogy Őbenne lakozzék az egész teljesség.             — Kolossé 1,19.

Isten Igéje világosan tanítja, hogy a mi Megváltónk isteni. Ezek az isteni hivatalok tulajdoníttatnak Néki:
Teremtő (Kol. 1,16) * Közbenjáró (1Tim. 2,4–5) * az Egyház Feje (Kol. 1,16–24) * Megtartó (2Pét. 3,2) * Bíró (2Tim. 4,1) * A Mindenség Fenntartója (Zsid. 1,1–3) * az Életetadó (Ján. 10,28) * Úr és Krisztus (Csel. 2,36) * a Feltámadás és az Élet (Ján. 11,25)
Isteni jellem tulajdoníttatik Krisztusnak. A közönséges emberek természet szerint bűnösök, a Krisztus Jézus azonban nem egy közönséges ember. Ő:
Születése által Szent (Luk. 1,35) * Igaz (Ésa. 53,11) * Hűséges (Ésa. 11,5) * az Igazság (Ján. 14,6) * Igazságos (Ján. 5,30) * Minden Álnokságtól Mentes (1Pét. 2,22) * Bűntelen (2Kor. 5,21) * Szeplőtlen (1Pét. 1,19) * Ártatlan (Mát. 27,4), (Zsid. 726) * Földi szüleinek engedelmes (Luk. 2,51) * Féltőn szerető (Ján. 2,17) Szelíd (Mát. 11,29) * Alázatos szívű (Mát. 11,29) * Könyörülő (Zsid. 2,17) * Türelmes (Ésa. 53,7) * Hosszútűrő (1Tim. 1,16) Könyörületes (Mát. 15,32) * Önmegtagadó (2Kor. 8,9) * Alázatos (Fil. 2,5–11) * Engedelmes (Luk. 22,42) * Megbocsátó (Luk. 23,34)



Űzd ki a városból


Álljatok hát elő… felsaruzván lábaitokat a békesség Evangéliumának készségével.

– Efézus 6:14-15
       

 Felkészülés. Ha szellemi hadviselésről beszélünk, jól teszed, ha az emlékezetedbe vésed ezt a szót. A legtöbb hívő nem igazán foglalkozik ezzel. Nem készítik fel magukat jó előre. Addig játszadoznak, amíg az ördög nem lép egyet. Akkor felugranak, próbálnak harcolni ellene az Igével… és általában elvesztik a csatát.

Én is így tettem, ameddig az Úr meg nem tanított valamire. Általában akkor kezdtem el imádkozni az összejöveteleim sikeréért, amikor elkezdődtek. Amikor a sátán támadást intézett valamely irányból az összejövetelek ellen, megharcoltam vele ott. Aztán fordult egyet, támadást indított egy másik területen, és megharcoltam vele ott is.

 

Egyik nap az Úr megmutatta nekem, hogy mivel mindig az utolsó pillanatig vártam, hogy elfoglaljam a harci helyemet, a sátánnak ezzel időt adtam, hogy felépítse az erősségeit ellenem. Ezért sok csatámat elvesztettem. Akkor az Úr mondott valamit, amit soha nem felejtek el: „Ha Al Caponét kirúgták volna Chicagóból, amikor még egy kisstílű bűnöző volt, nem lett volna nehéz dolguk. De addig vártak, amíg nagyágyúvá vált, védett pozícióban. Ekkor már egy hadsereg kellett ahhoz, hogy legyőzzék.”

Amikor ezt meghallottam, elhatároztam, hogy soha nem leszek felkészületlen. Hetekkel korábban el kezdtem imádkozni az összejövetelekért, szellemileg megalapoztam őket még azelőtt, hogy elkezdődtek volna. Nem hagytam, hogy a sátán lövészárkot építsen a csapatainak, hanem inkább én támadtam meg őt, még mielőtt egy talpalatnyi földterületet szerezhetett volna. Amikor ezt megtettem, több győzelemben volt részem, mint valaha.

Ne engedd, hogy az ördög elkapjon, amikor nem vigyázol. Kezdj el most imádkozni, és a hit szavát szólni a családod, a vállalkozásod, a gyülekezeted fölött. Saruzd fel a lábadat a békesség Evangéliumának készségével. Amikor majd a sátán bajt akar okozni, jól fel leszel szerelve ahhoz, hogy kiűzd a városból.


Igei olvasmány: 1 Sámuel 17:12-51

a

Elhívásért…

A mai nap imádsága:
Uram! Alkalmatlanságainkat rajtunk kívül Te látod legjobban, s Te tudsz ezen leghamarabb változtatni… Kérlek formálj mindannyiunkat, mindeneklőtt engem! Ámen

“Azt tartottam becsületesnek, hogy az evangéliumot nem ott hirdettem, ahol Krisztust már ismertté tették…”.
Róma 15,20

“Vödörben halászni nem etikus dolog.” Valahogy így fogalmazták meg teológiai tanulmányaink alatt a missziológia bevezetését. Az evangélimot ott kell hirdetni, ahol azt még nem ismerik. De nézzük meg, mi a helyzet mostanság a misszió területén!

Először is, szögezzük le: soha ennyire nem volt még szükség a misszióra, azaz a Mandatum Christi-nek, Jézus parancsának a betöltésére! “Tegyetek tanítvánnyá minden népet…” – mondja Jézus, de ebben benne van a sajátunk is! Elsősorban a mieinket kell megtanítani, akik ránk bízattak, s ha megerősödtünk, akkor lehet megfelelő háttérrel felvállalni az igazi külmissziót: más országok, más más kultúrájában hirdetni az isteni üzenetet. Európa a legnagyobb misszoós terület! Tanítani ugyanakkor csak az tud, aki maga is tanult. Műveletlen ember alkalmatlan a misszióra. A művelt itt elsősorban mást jelent: Isten által megművelt embert jelöl. Azaz, Isten lefaragta a misszionárus életéből azt, ami visszahúzná szolgálatában, mert ha a szív elhályasul és elnehezül – természetesen a világ dolgai miatt -, akkor ebben rövid időn belül a száj is követi.

Alpavető gond manapság, hogy az igehirdetők nem “kapálnak”… azaz, többnyire nem végeznek semmilyen “praktikus” munkát. Ennek következtében elveszítik a kapcsolatot a valóságos világgal! Tessék megnézni, meghallgatni! Olyan problémákat boncolgatnak igehirdetéseikben, melyek “normális” ember számára alig vagy egyáltalán nem jelentenek problémát. Elképzelt világukban, elképzelt bűnöket ostoroznak, ahelyett, hogy a valóságos világ, valóságos bűnöseinek a valóságos Megváltót hirdetnék. Másik alapvető gond az élettől eltávolodott igemagyarázattal, hogy nincs meg benne a gyakorlati útmutatás. Ami útmutatásként elhangzik, az nem az! A “kell” vagy “kellene” szenvedélyes hangsúlyozása még nem megoldás a problémára. Gyakran a józan észnek mond ellent az igemagyarázat! Ha ez így van, akkor ki kell mondani: az az igemagyarázat nem biblikus! A józan ész ugyanis alátámasztja a bibliai igazságokat. Nem angyalok írták a Bibliát, hanem emberek. Valóságos konfliktusok, istenes megoldásairól tudósítanak, nem nehezen érthető elragadtatásban, hanem lehetőség szerint objektíven. (Lukács is mindennek pontosan utánajárt…) Sőt Luther Márton is azt mondja: “Ha a Biblia vagy a józan ész alapján meg nem győztök, nem vonom vissza amit leírtam, mert nem jó, ha az ember a lelkiismerete ellen cselekszik.” Teljesen világos. Tükröződik benne a megegyezésre törekvő szeretet, benne van a lélek józansága, s a lelkiismeret ereje. Az evangélium hirdetése nem romantikus időtöltés, hanem kemény szolgálat. Pál is azt mondja, hogy “megfeszítem/fenyítem/sanyargatom testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam olyanná ne váljak, mint aki alkalmatlan a szolgálatra.” Mi tehát a megoldás? Hazudni nem szabad. Sem magunknak, sem másoknak. Felvállalva önmagunkat és esendőségünket, hamarabb átalakíthat minket Isten, hogy valóban alkalmas eszközeiként szolgáljuk az “ügyet”, s ne akadályozói, hanem segítői legyünk az evangélium terjedésének.

 

Hitünk…

 

URam! Növeld hitemet és segíts, hogy hinni tudjak, amikor hitetlenség kísérti meg szívemet! Ámen

Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát.
Ef 6,16

A Gonosz tüzes nyila… Így nagybetűvel – hiszen a revideált Vulgatában (latin-fordítású) Bibliában így olvashatjuk, a görögben nem ott kisbetűvel írták, tehát nem személyt jelöl/!/ -, érdekes gondolatokat vet fel. Mindenekelőtt a hangsúlyt kell jól érzékelnünk: nem a Gonosz/ill. gonosz az igei üzenet lényege, hanem a hit, mint pajzs, melyet fel kell(ene) vennünk!

Tény, hogy a rosszindulat, a rosszlelkűség – így is fordíthatjuk a latin Malignus/Gonosz-t -, ártó nyilaira figyelünk, amikor támadás ér minket, s nem arra figyelünk, hogy éppen milyen a hitünk állapota. Márpedig hitünk milyensége határozza meg azt, hogy milyen minőségben válaszolunk a “tüzes nyilakra”. Sokan gondolják úgy – annak ellenére, hogy keresztények, azaz krisztusiak -, hogy “ha a másik úgy, akkor én is úgy”, de ez nem más, mint a “szemet szemért, fogat fogért”-elv ószövetség-ízű alkalmazása. A jézusi tanítás alapja az erőszakmentesség “aki kardot fog kard által vész el”, az megint egy másik kérdés, hogy Saul-Pál jelleméből fakadóan a hit “harcáról” beszél/ír több helyen is…

A hit valóban pajzs, megvéd sok-sok mindentől. Éppen ezért mindenki hisz valamiben: van, aki a saját erejében, ügyességében; van, aki a pártjában, kapcsolataiban; van, aki a tudományban, a haladásban; s olyanok is vannak szép számmal, akik abban hisznek, hogy nem érdemes hinni, semmiben és senkinek… A hit mindenesetre megvéd a csalódásoktól. Hiszünk abban, hogy érdemes hinnünk az orvosoknak, hogy érdemes hinni a társunknak, amikor megvallja szerelmét az oltár előtt is, hiszünk a Gondviselő Istennek, s olykor hiszünk az Igének, s néha-néha hiszünk az azt prédikálónak is.

A hit akkor helyes és hiteles, ha azt nem fegyverként, támadásra használjuk – sokan erre is használják -, hanem védekezésre. A hit az értelmét abban nyeri el, hogy védelmet ad, s nem abban, hogy lám, akkor is sebezhetetlen vagyok, ha támadok. A gyengék menedéke az erőszak, ők érvelnek hevesen amellett, hogy a legjobb védekezés a támadás… Nos, az Isten küldötte Krisztus nem így tanít minket: a rövidtávú sikerért feláldozni a hosszútávú eredményt – balgaság! Hiába nyerjük meg az élet apró csatáit, ha létünk nagy háborúját – önmagunkkal, a világgal, s a JóIstennel – végül elveszítjük.

Odafigyelni hitünkre, tehát nem időpazarlás, hiszen csak akkor maradunk meg, ha nem valamiben, hanem Valakinek hiszünk. Ez a valaki senkié, s mégis mindenkié, mert “Ő mibennünk van, s mi Őbenne”, “általa élünk, mozgunk és vagyunk”…

 

 

Ítélet…


A mai nap imádsága:
Uram, irgalmazz! Ámen

A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.
Mt 3,10

Keresztelő János attribútuma (attribútum: jelvény, amely alapján felismerhetőkké válnak az adott szentek) a keresztelő bot… Ő az, aki “kiáltó hangja a pusztának” és meghirdeti a Krisztus eljövetelét. Tömegek tódultak hozzá, hallgatták szociális igazságosságot is hirdető prédikációit, sőt igen sokan – a legkülönfélébb társadalmi rétegekből – meg is keresztelkedtek általa a Jordánban.

A kép, amit felhasznál “társadalomkritikájában” igen egyértelmű: a fejsze már a fák gyökerén van… Azaz, ahogyan a favágó, megpihenteti a fejszét, hogy a következő pillanatban lecsapjon vele, s elvágja a fát tartó gyökeret, ugyanúgy az Isten is az utolsó előtti pillanatokban figyelmezteti népét: Az ítélet készen áll.

Isten minden embert arra hívott el ebben a világban, hogy élete gyümölcsöt teremjen… A Magvető példázatából azonban megtudhatjuk a Mestertől: az embervilág háromnegyed része nem terem gyümölcsöt! Nos, ez eléggé lehangoló lehet. S bár megvádolhatnánk Istent, hogy jobb “hatásfokúra” is megteremthette volna az embervilágot, de a hiba nem az Istenben, hanem az emberben van, aki nem él a kapott szabadságával, hanem visszaél. Ez azt jelenti, hogy az emberek háromnegyed része visszaél behatárolt hatalmával. Másképpen fogalmazva: Életünk háromnegyed részének adottságait, lehetőségeit hiábavalóságokra pazaroljuk el! Oly sok minden szépet, s jót alkothatnánk, s ahelyett, hogy az Isten teremtett világával igyekeznénk harmóniában élni inkább rombolunk, pusztítjuk környezetünket.

Az ítélet szava megtérésre hív, azaz elhajlásunkat az Istentők korrigálnunk illene… Akinek van füle, az hallja, akinek nincs… az sokat kozkáztat, talán nem is tudja mennyit.

 

 

Kitartás…


A mai nap imádsága:

URam! Add, hogy fáradtságomban is Rád tudjak hagyatkozni, s erősíts meg nap mint nap futásomban! Ámen

Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében,
mert benned bízik.
Ézs 26,3

Az akaraterő, a céltudatosság egyik jeles példája a sport… Ezért szeretjük nézni a sportközvetítéseket, ha az valóban a sportról, s nem pedig az ezt a területet is behálózó, s lassan teljesen uraló pénzről szól. Milyen érdekes! A legegyszerűbb, de egyben a legnagyobb kitartást is igénylő sport a futás! Ha a JóIsten kegyelméből nem kell valamilyen korlátozással együttélnünk, akkor futhatunk, amennyire csak “futja az erőnkből”… A táv megtételéhez elengedhetetlen a következetesség, azaz a szilárd jellem, hiszen ha nem edzzük testünket rendszeresen, akkor hiába a vágyakozás, hogy egyszer beérjünk a célba.

Ha valaki nem “sanyargatja meg testét” (vagyis egész életét), hogy azt “szolgálatra alkalmassá tegye” – ahogyan Pál írja -, akkor méltatlanná válik arra az elhívásra, amit kapott. Ha azonban valaki igyekezett minden tőle telhetőt megtenni, akkor annak lelkébe békesség költözik. Tudja ugyanis, hogy “emberből van”, s nem perlekedik Teremtőjével azért, mert véges képességekkel ruházta fel őt.

Sokan vannak, akik keresztény életükben a perfekcióra törekszenek, szinte kényszeresen igyekeznek megszabadulni mindentől, ami “világi”, jóllehet ez a törekvés csak egy emberi – olykor talán méltányolható – akarás. A tökéletességet ugyanis csak az Isten adhatja. Amikor Jézus URunk ezt mondja: “Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” vagy amikor Pál apostol így fogalmaz: “A békesség Istene szenteljen meg benneteket, hogy tökéletesek legyetek!” -, akkor jelesül kiviláglik mindkét mondatból, hogy a “tökéletesség” elérése csakis az Istennel együtt lehetséges.


Istennel együtt futni a(z élet)pályát csak hitben lehetséges, hiszen “hitben járunk, nem pedig látásban”. Aki fut, az törvényszerűen el is fárad, ezért szüksége van pihenésre. A keresztény ember nem “Szupermen”, hanem ember, aki elfárad, olykor még meg is fárad, sőt néha még el is esik. Tudja azonban azt, amit a világ nem ismer (el), hogy Istennel együtt lankadtságából megújulva nemcsak újra futhat, de még “szárnyra is kelhet, mint a sas…” Van-e ennél jobb hír, mely képes lenne megnyugtatni vibráló lelkünket?

 

Közösség…


A mai nap imádsága:

Uram! Áldásaidban naponta részesülök, s ezekből oly keveset juttatok vissza embertársaimnak… Tégy engem készségessé mások szolgálatára, hogy necsak a magam hasznát keressem, de a közösségét is, ahová helyeztél! Ámen

Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen.
Ef 3,20-21

Lassan hét(!), azaz 7 milliárd ember él a Földön… Hétmilliárd legkülönfélébb ember, legkülönfélébb gondolatokkal, érzésekkel. Mindegyik egy kicsit más mint a többi, s mégis egyben közösek: keresik a közösséget: a biztonságot nyjtó nagyot, s a harmóniát teremtő legkisebbet is. Az ember ugyanis akkor boldog, ha közösségben él, élhet. Ha mind a hétmilliárdan megfognánk egymás kezét, akkor mintegy 260-szor körbeérnénk a Földet… Úgy látszik, ez az egység gyaníthatóan soha nem fog létrejönni. Ugyanis már az is nagy csoda, ha ebből a hétmilliárdból két ember fogja egymás kezét, s nem engedik el – sem a jó csábításában, sem a rossz elviselésében. Sőt, akkor sem engedik el, ha a rosszat éppen attól kapja, akitől egyébként a jót várná. Az egymásratalálás, a sorsszerűség megélésének mítosza ma is hatalmában tartja az embereket. Ha nem így lenne, akkor kihalna a szerelem… S, ha ez a legcsodálatosabb érzés megszűnne, akkor megszakadna a nemzedékek ki tudja hányezeréves láncolata… Bár ki tudja? Lassan lehetségessé válik az ember “legyártása” biokémiai fazekakban is, de úgy vélem, hogy ebben a szerelem-mentes (mű)világban sem lennének jobbak az emberek, mint ebben a mostani “hagyományosban”.

De miért is vetődnek fel bennem ilyen gondolatok ma reggeli igénk kapcsán? Az ok igen egyszerű: a fenti igét – úgy jó húsz éve – feleségemmel együtt esküvői meghívónkra választottuk ki. Ennek az igének az “igazságáról” sok-sok alkalommal megbizonyosodtunk…

Először is: Az Isten mindent megtehet, de nem akar mindent mindenkinél megtenni, ezért a Lélek ajándékai különbözőek. Egyikünk ilyen, a másikunk olyan tálentumokat kapott, de mindegyikre nagy-nagy szükség van! Azért kaptuk ezeket, hogy forgassuk a közösségek (kicsi és nagy!) hasznára. Aki elássa talentumait, s nem szolgál velük a közösségben – az haszon-talan… Aki enged az Isten akaratának, az már itt a Földön megtapasztalja a bőséget, a túlcsorduló isteni kegyelmet…

A keresztény ember ezt áldásnak nevezi. Különös állapot ez! A ma embere álmait az anyagiak birtoklására korlátozza, pedig van ennél sokkal több: a lélek valósága. Erre az állapotra mondja Jézus: “Isten országa bennetek, s közöttetek van!” Amikor örülünk annak, amink van, örülünk azoknak a dolgoknak, amik történnek közöttünk, a számunkra kedves közösségeinkben, de mindezeket mégis távlatban látjuk, s fogadjuk, mely távlatban benne van a múlandóságunk. Azaz: nagyon megbecsülünk mindenkit, s mindent, s hálásak vagyunk Istennek, amit Tőle kaptunk, de nem ragaszkodunk “mindenáron” sem emberhez, sem dolgokhoz… Vagyis: nem tesszük Isten elé a számunkra legtöbbet jelentő személyeket sem! Isten ugyanis az, Aki küld és ad, s Ő az, Aki visszahív, s visszavesz… Ez Isten örök rendje amióta világ a világ!

Ez az Ige arra is tanít minket, hogy Isten dicsősége csak az egyházban (Jézus Krisztusban hívők láthatatlan közössége: ecclesia invisibile) teljes – a világban Isten dicsősége csak rész szerinti! Isten hatalma természetesen jelen van a világban is, de ott csak akkor, s annak válik nyilvánvalóvá, akinek megengedi az Atya, hogy érezze az Ő “vonzását”.

Az egyházi közösség nem “angyalok”, hanem emberek gyülekezete. Miben más mégis az egyházi közösség? Ebben a közösségben élők nemcsak a maguk boldogságának a keresésével vannak elfoglava, hanem van istenadta készségük a közösség szolgálatra is, azaz nemcsak részesülnek a közösség áldásaiban, de vissza is adnak abból a szeretetből, amit ők maguk is fölülről kaptak. Ebben a folyamatban a házasság, a családi élet az Isten dícséretének legelső helye, ahol megfogan, s növekszik nemcsak a következő nemzedék, de az Isten titokzatos krisztusi szeretete is…

 

 

Szolgálat…


A mai nap imádsága:

URam! Mindannyiunkat szolgálatra rendeltél… Add, hogy hűségben megmaradhassunk elhívásunkban, s kiteljesedhessen életünk a Tőled kapott szeretetben! Ámen

Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat, hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái… mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.
2 Kor 6,3-4 és 10

Ismerős a mondás: “Más az elmélet, s más a gyakorlat!” -, ami azt jelenti, hogy nem mindig az történik, amit az ember elvárna… sem politikában, sem a gazdaságban és az egyházban sem. Elromlott a világ -, hiába is szépítenénk a tényt. Hamvas Béla szerint alapjaiban már Kr.e. 600-ban megingott – s azóta pedig elég sok víz folyt le Jeruzsálemben éppen úgy, mint itt nálunk a Dunán -, s a helyzet nem javult, inkább romlott! Évszázadról évszázadra egyre szörnyűségesebb volt a mondat: “Jajj a legyőzötteknek!” Ártatlan civilek mészárlásának története a huszadik századé, – otthonaikban vagy különféle elkülönítő táborokban, atombombával vagy napalmmal, rakétával vagy számítógéppel vezérelt drónokkal, lézerágyúval vagy gyilkos vírusokkal -, a lényeg ugyanaz: megsemmisíteni, elpusztítani a másikat!

Jó lenne, ha csak a politikai-, gazdasági-vezetők lennének válságban, sajnos a válság tünetei nemcsak az egyházban, de a társadalom legkisebb építőkövében, a családban, s a még kisebb párkapcsolatiban is fellelhetőek. Ha hiányzik egymás megbecsülése, tisztelete, ha nincsenek szeretet-vezérelte megoldások a privát életünkben, akkor hogyan várhatnánk el ennek az ellenkezőjét az össztársadalmi nyilvánosban? Amire “szocializálódnak” a gyermekek otthon, azt csinálják majd a “kinti” felnőtt világban is…

Megütközünk a politikai szereplőkön? Felháborodunk a vezetők valóságtól elrugaszkodott döntésein – keleten és nyugaton, északon és délen? Megbotránkozunk az egyházi visszaéléseken, múltban és jelenben? Fáj, hogy mást tanulunk a Bibliánkból, mint ami az élet valósága? Nos, ilyenkor két eset lehetséges. Az egyik, hogy lehorgasztott fejjel tovább ballagunk – beletörődve, hogy az élet mindig is ilyen volt, s ilyen lesz -, a másik, hogy búslakodás helyett azt mondjuk: “Én pedig – az Isten segedelmével – másképpen csinálom! Nem emberi akaratnak akarok megfelelni, hanem Isten szolgájaként igyekezem megélni azt, amit a Teremtő személyesen nekem rendelt feladatul!

Pénz, hatalom, Istentől messze vető bűnös szenvedélyek? Minek vagy Kinek van nagyobb hatalma az életemben? Annak, amit megemészt a moly vagy a rozsda vagy Annak, Aki életre hívott engem is, s gondviselő jóságával körbeölel naponta? Akit megérintett önmaga múlandósága, aki nem megy el közömbösen a világ szépsége, s teremtettségbeli csodái mellett, az rádöbben, hogy a lehetőséget mindig Isten adja, de a választás az csakis egyedül rajta múlik. Hibáztatni másokat azért, amiben mi magunknak kell döntenünk – balgaság. Ezért lenne fontos karakteresen vezetni életünket, amiben az “igenünk – igen”, s a “nemünk – nem”, mert akkor a szegénységben is bővelkedünk, mert hitelességünkkel gazdagítjuk nemcsak közvetlen környezetünket és magunkat, de az egész világot…

A boldogság kellemessé tesz,
A kísértés erősebbé,
A bánat emberré,
A sikertelenség alázatossá,
Csak a remény vezet a siker felé.
A Krisztusban maradásnak egyik titka, hogy naponta úgy ragadjuk meg Őt, mintha akkor ismertük volna meg. (Szikszai)
„A mi segítségünk az Úr nevében van, aki az eget és a földet alkotta.” (Zsolt 124,8)
„Ugyan honnan várod a támaszt, a segítséget? Van egyáltalán valaki?”– kérdezi a kételkedő. „Hát Istentől! – feleled. – Tőle, aki már a kezdet kezdetén is ott volt, aki mindent megalkotott. Láthatót és láthatatlant. Ő most is jelen van! Ő tudja, mire van szükségem!” „Ez szamárság, te magad sem tudod, hogy mit is akarsz.” „De ő tudja, hogy mi a terve velem. És én bizton állítom: az ő nevében van a segítségem. Ha az ő nevét hívom, tudom, hogy Valaki figyel rám. Nélküle valóban nem lenne értelme az életemnek. És te… kiben bízol?” (Benkóczy Péter)
A napszúrás hazájában aligha lehet szebbet, gyöngédebbet mondani a hathatós védelmezőről: olyan mintha árnyékkal takarna be. Az Úr jobb kezed felől van, mint a mester, a védő, ezért, hogy az Ő jobb keze szabad maradjon a védelemre. (Ravasz László)
A Szentírás nélkül, amelynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit, és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk.
(B. Pascal)

Amit tagadunk, az nem gyógyítható.
(Klaus Douglass)

Egy kicsivel több türelmet, hogy elviselhessem azokat, akikkel olyan nehéz együtt élnem. Egy kicsivel több állhatatosságot, hogy folytathassam kötelességeimet, melyek kívánságaimmal teljesen ellentétesek. Egy kicsivel több alázatosságot, hogy megmaradjak azon a helyen, ahová Isten állított, bár ez a hely nem vág egybe sem álmaimmal, sem terveimmel. Egy kicsivel több belátást, hogy az embereket olyannak vegyem, amilyenek, s nem amilyennek szeretném őket…

John Henry Newman
„Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője.” (Ézs 53,3)
Én voltam, aki megvetettem, ő nem vet meg engem. Én voltam, aki elhagytam, ő nem hagy el engem. Én voltam fájdalmainak okozója, ő nem hagy el fájdalmaimban. Én vagyok a betegsége, ő meggyógyít engem. (Koczor Tamás)
Mi mindent meg nem cselekszik Isten azoknak az életében, akik maradéktalanul bíznak benne.
Mindenkiben annyira él Jézus, amennyire testet ölt a mennyei élet, amennyi életet tékozolt el, amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett Jézusért. (Ravasz László)
„Szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” (1Pt 2,9)
Valóban tudjuk, tapasztaljuk, éljük ezt, vagy csak a Bibliából olvasott információról van szó? Vajon úgy tekintünk a templompadokban mellettünk ülőkre, mint Isten szent népének tagjaira? Többet jelent számunkra, van több tartalma a „testvérek” megszólításnak, mint az „elvtársaknak” volt még nem is olyan régen? Éljünk úgy, hogy legyen, és akkor ez már önmagában is Isten nagy tetteit fogja hirdetni, mindazt, amit bennünk és közösségeink életében cselekedett! (László Virgil)

 

„Úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.” (2Kor 6,4.10)

Sokszor nem az gazdagít másokat, aki anyagiakban gazdag, és nem az érzi, hogy övé minden, akinek – objektíven mérve – valóban megvan mindene. Pál és társai sokszor élték át ezt. Pénzes erszényük időnként kiürült, de lelki kincsekkel tele volt az életük, és ahogy egyre többet szolgáltak, úgy jutott el egyre több emberhez az áldás. Isten mai szolgáiként, akiknek van hiányuk, és nincs semmijük, vajon hogy állunk a lelki kincsekkel és mások gazdagításával? (Hulej Enikő)

Van, amibe jobb belevágni, mint visszautasítani, még ha rossz véget ér is.

Az igazzá válás Isten ajándéka

„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy teljessé tegyem. Igazán mondom nektek: amíg az ég és a föld létezik, egyetlen betű vagy pont sem vész el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik”. (Mt. 5:17-18)

 

Mikor Jézus a törvényre tekint, látóterében már benne vannak az utolsó idők is. Az a küldetése, hogy visszaállítsa az Atyával való közösségünket, és hogy a keskeny kapun át bevezessen bennünket a mennyek országába. Az örökkévalóságra való rálátása révén a törvény egységét helyezi a középpontba. Tudja, hogy a törvénynek be kell teljesednie, egészen a legutolsó betűig.

Az apostolokat idézve: „Hogyan tehetné ez meg bárki is? Ez emberileg lehetetlen!”

Ez itt a lényeg! Nem lehet véghezvinni, és ezért nevezte Pál apostol a törvényt „Krisztus iskolájának”, ahol megtanuljuk, hogy a megigazultság elérése és megtartása lehetetlen, így hát összetört mivoltunkban megyünk Krisztus elé, elismerve hogy tőle függünk (Galata 3:21-19).

Mindez azonban nem jelenti, hogy a törvény kikerülhet a figyelmünkből, vagy hogy érvényét vesztette. Jézus betölti a törvényt, és ha belépünk az ő kegyelmébe, akkor eleget teszünk a törvénynek, mert Jézus megigazultságát öltöttük fel.

Pál apostol írja azt, hogy „az élet Lelkének törvénye megszabadított minket Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten”. Elküldte Jézust, hogy betöltse a törvényt, így „a törvény követelése teljesül bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint” (Róma 8:2-4).

Ha a Lélek szerint akarunk élni, figyelmünk középpontjában mindig Jézusnak, Isten Igéjének kell állnia. Ebben a bensőséges kapcsolatban megtanulunk bízni abban, hogy Jézus ügyel a részletekre, még a törvény legapróbb részleteire is.

Isten kalandra teremtett minket

 

“…hogy ismertté legyen most az egyház által…az isten sokféle bölcsessége.” Ef 3,10

 

Nagy kalandra teremtettünk mi emberek – ezért is szeretjük a filmeket. A filmeknek van története, egy kalandos cselekmény, ami követhető. Ezért szeretjük a sorozatokat is, mint például a ‘Star Trek’. El akarunk “jutni oda, hol ember még nem járt.”

És ez nem véletlen. Isten teremtett minket olyanná, hogy vágyjunk a kalandokra – az Ő kalandjára. Isten hív minden hívőt, hogy tartson vele mentő akciójában, “hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet”, (Lk 19,10) és beteljesítse a nagy Küldetést. Egy mentő akció ez, mely a karácsonyi történet mintájára készült. Isten megjelent a földön 2000 évvel ezelőtt. Így kezdődött a küldetés. Jézus eljött a Földre, hogy “megkeresse és megtartsa az elveszettet”.

Isten nemcsak megteremtett minket erre a küldetésre, azt is kívánja, hogy együtt induljunk el a kalandra. Isten megbízottja a küldetés beteljesítésére az egyház, a gyülekezet. Egyik gyülekezet elindít egy másik gyülekezetet. A Biblia szerint: ismertté kell legyen az egyház által “Isten sokféle bölcsessége” (Ef 3,10) Isten az egyházat választotta – nem kormányokat vagy üzleti vállalkozásokat – hogy megbízottja legyen a küldetés végrehajtásában.

Nagyszerű idők ezek, hogy most élhetünk. Annak a generációnak vagyunk tagjai, akiknek életében beteljesedhet a Nagy Küldetés. Mikor Jézus bízta meg a tanítványait a nagy Küldetéssel, fizikailag lehetetlen volt számukra, hogy teljesítsék azt. Azokban az időkben, mikor Jézus elindította őket, hogy járják be a földet, csak két módon lehetett közlekedni: gyalog vagy szamáron.

Ma több tucat közlekedési eszköz áll rendelkezésünkre. Létezik az Internet. Beszélhetsz valakivel egy távoli nemzetből úgy, hogy mégis otthon ülsz pizsamában. Soha eddig még ilyen közel nem volt az emberiség a nagy Küldetés beteljesítéséhez.

Sok-sok ember közül a világon, te most ezt a napi áhitatot olvasod. Miért? Isten fel akar használni. Azt hiszed túl átlagos vagy? Te vagy az, akit isten fel akar használni.

A világon minden gyülekezetet átlagos, mindennapi emberek alapították, mint te vagy én. A mi generációnk képes lehet beteljesíteni, amit Isten elkezdett az első karácsonyon. Ennek részese lenni, ez lehet életünk legnagyobb megtiszteltetése.

Ha Isten téged erre a küldetésre teremtett, miért gondolnád, hogy túl átlagos vagy, hogy beteljesítsd?

 

 

Ma imádkozzunk azokért az emberekért, akik Newtonban, Connecticutban élnek

 

“Légy könyörületes hozzám Uram, mert vigasztalan vagyok, a szemeim kimerültek a fájó szomorúságtól, és velük együtt az egész lényem is” (Zsoltárok 31:9, HCSB fordítás)

“Légy könyörületes hozzám Uram, mert vigasztalan vagyok, a szemeim kimerültek a fájó szomorúságtól és velük együtt az egész lényem is” (Zsoltárok 31:9, HCSB fordítás).

Jézus könnyezett. Az Úr közel van a megtört szívűekhez; és megmenti a lelkileg megtörteket. (János 11:35, Zsoltárok 34:18, HCSB fordítás)

Ő meggyógyítja a megtört szívűeket és bekötözi sebeiket. (Zsoltárok 147:3, HCSB fordítás)

János apostol látomása a mennyről: Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: “Nézzétek, az Isten háza most már az emberek között van! Gyermekeivel fog élni, ők pedig népei lesznek. Maga az Isten lesz velük. Le fog törölni minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Ezek a dolgok mindörökre elmúltak.” (Jelenések 21:3-4, NLT fordítás)

* Imádkozz az anyákért, apákért, a lány és fiútestvérekért, a családért, a szomszédokért, a tanácsadókért és a pásztorokért.
* Imádkozz a gyerekekért és a tanárokért, akik túlélték, hogy Isten vegye el a félelmeiket.

Teréz anya idézetek

A bűnbánat arra hív, hogy megtérjünk a bűnből Istenhez: a középszerűből a lángoló és nagylelkű élethez. Megbékélés akkor lesz, ha nem magunkhoz, hanem Hozzá fordulunk, hogy a bűnök bűnhődéséből eredő kegyelemből és az Istennel való megbékélésből mások is részesülhessenek.

A Megváltás legcsodálatosabb része teljes alázattal kezdődött. Isten nem a hatalmasok és gazdagok palotájába küldte Gábrielt, hanem a fiatal Máriához, Názáretbeli kicsinyke házának egyetlen szobájába. És Mária csupán ennyit kérdezett: „Hogyan válik ez valóra?” És miután az angyal felelt neki, Ő, a kegyelemmel teljes, szolgálóleányként átadta magát az Úrnak. Mária azért választatott, mert nemcsak kegyelemmel, hanem alázattal is teljes volt.

A mostani advent tehát az eljövetelre való várakozás ideje alatt kiváltképp megpróbáljuk elmélyíteni a szegénység érzését; szeretni és megélni a szegénységet. Ahhoz, hogy megtapasztaljuk a szegénység örömét és szabadságát, úgy ahogyan Jézus cselekedte, engedelmesnek kell lennünk, át kell magunkat engedni az engedelmességnek, mert ha mi valóban fölfogjuk és befogadjuk Jézus szeretetét, akkor a tisztaságban és az engedelmességben fogjuk megtalálni a keresztény élet alapjait.

Adjuk át magunkat Istennek valaki által, aki talán fiatalabb is nálunk.

Egyszer egy jezsuita elmesélt nekem egy történetet. Másik rendházba helyezték, és vonaton ment az új helyére. Egész napos utazás után megérkezett az állomásra, ahol egy távirat várt rá: „Ülj vonatra és menj egy másik helyre!” – Mire gondolt? ”Ez a távirat bizonnyal Isten akarata.” És nem akadékoskodott. Ilyen teljes a mi engedelmességünk is? Nem kell többé megmagyarázni, mi is az engedelmesség.

„Ha valaki szeret engem, megtartja tanításomat (Jn 14,23). „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek benneteket (Jn 13,34). „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, és Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23) Szeretetteljes munkában, szeretve egymást, kegyelmet sugározunk és növekszünk, erősítjük az isteni szeretet. Attól pillanattól fogva, hogy Jézusban szeretjük egymást, úgy tudunk majd szeretni, ahogyan Ő, és általunk Ő jelenik majd meg minden személynek és az egész világnak. Ebből a kölcsönös szeretetből pedig az emberek fölismerik, hogy az Ő tanítványai vagyunk.

Isten szeretetének hordozói vagyunk. Szívünkben mégis gyakran sötétség lakozik, amely tulajdon szavainkból ered.

Kérjük a Szűzanyát, hogy tegye szívünket olyanná, mint amilyen az Ő Fiának szíve volt! Belőle és benne született meg Jézus Szíve! Mennyi mindent tanulhatunk a Szűzanyától: alázatos volt, mert egészen Istenért élő volt. Kegyelemmel teljes volt. A Mindenható ezért választotta ki és szerette őt. Kérjétek a Szűzanyát, hogy szóljon Jézusnak: „Nincs már boruk”; elfogyott az alázat, a szelídség, a nemesség és az édes jóság bora. Ő bizonnyal így szól majd hozzánk: „Tegyétek, amit Ő mond.”

Mélyítsük el mind jobban egymás iránti szeretetünket, imádkozzunk egymásért, és osszuk meg egymás között az imából és az olvasmányokból származó jó gondolatokat.

Mi abban az örömben is részesülünk, hogy közelebb kerülhetünk Hozzá, magunkhoz véve Őt a szentáldozásban. De Jézus nem elégszik meg azzal, hogy az Élet Kenyere legyen számunkra; szegények szenvedő testében rejtőzve éhezővé változtatja magát.

Szent hitünk nem más, mint a Szeretet evangéliuma, amely föltárja Istennek az ember iránt érzett szeretetét, és válaszként az ember Isten iránti szeretetét kéri. „Isten a szeretet” (1Jn 4,16). A szeretet nagyköveteinek kell lennünk.

http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7

Vianney Szent János gondolatai

Vianney Szent János

Az oltárszekrény a keresztények éléskamrája… Mily szép ez, gyermekeim! Amikor a pap föltartja az ostyát és ti áldozni jöttök, azt mondhatjátok magatokban: Íme az én ennivalóm!… – Gyermekeim, túl nagy a mi jólétünk!… Milyen kár, hogy csak az égben tudjuk majd megérteni!

Amikor alamizsnát adunk, gondoljunk rá, hogy nem a szegényeknek adjuk, hanem Krisztus Urunknak. Sokszor azt hisszük, hogy egy szegényen segítünk, és kiderül, hogy Krisztus Urunk az.

Az ima a mennyország előíze: a paradicsomkertből maradt itt. Sosem hagy minket vigasztalás nélkül. Méz, amely leszáll a lélekbe, és mindent megédesít. A jól végzett imádságban eltűnik a szenvedés, mint a hó a napsütésben.

Azért nem szeretjük Istent, mert még nem jutottunk el arra a fokra, hogy mindennek tudjunk örülni…

Éppen a kereszttől való félelem teszi súlyossá a keresztet. Nem kereszt többé a kereszt, ha egyszerűséggel hordozzuk, ha nem térünk vissza minduntalan önszeretetünkre, amely csak növeli a kínt. A békés szenvedés már nem szenvedés.

Fontos megtudnunk, hogy ki is vezet bennünket. Ha nem a Szentlélek, akkor jótetteinknek nincs igazán se eredménye, se íze, zamata. Ha a Szentlélek, akkor meleg boldogság jár a jótettel; szinte meghalunk a gyönyörűségtől.

Ha szentek lehetünk, miért tagadná meg tőlünk a jó Isten azt a kegyelmet, hogy valóban azok is legyünk? Hiszen Ő Atyánk, Üdvözítőnk és barátunk!

Isten mindenek felett bizalmat kér tőlünk. Amikor Őrá bízzuk minden gondunkat, igazságosságában és jóságában segítségünkre siet és megsegít.

Mi csak raktárba vagyunk téve a földön egy rövidke időre. Úgy látszik, hogy nem is mozdulunk, pedig mint valami mozdony, teljes gőzzel haladunk az örökkévalóság felé.

Milyen szomorú, hogy a keresztények háromnegyed része csak azon dolgozik, hogy eleget tegyen testének, ennek a hullának, amely el fog rothadni a földben, de nem gondolnak szegény lelkükre, amelynek vagy örökre boldognak vagy örökre szerencsétlennek kell lennie.

Ne féljünk attól, hogy a szentmise alatt ideigvaló ügyeink halasztást szenvednek. Legyünk biztosak abban, hogy minden jobban fog menni, még ügyeink is jobban sikerülnek, ha részt vehetünk a szentmisén.

Nem árt néha rágondolni, hogy van egy szentség, amely meggyógyítja lelkünk sebeit, és ez a szentgyónás. De jó előkészülettel kell ám fölvennünk, különben új sebek támadnak a régieken.

http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

Szent II. János Pál gondolatai

A keresztény ember győzelemre hivatott krisztusban. Ez a győzelem elválaszthatatlan a nehézségektől, sőt a szenvedéstől is, ugyanúgy, ahogy Krisztus feltámadása elválaszthatatlan a kereszttől.

A megvalósított testvéri élet önmagában is prófécia, egy olyan társadalomban, amelyben olykor anélkül, hogy tudnák, mélységes vágy él az emberekben egy határtalan testvériség után.

Adjatok hálát az Úrnak mindazokért, akik életetek során segítségetekre voltak!

Annak teljesítéséhez, amit Isten feladatunkul ad – tűnjék az emberileg bármennyire is lehetetlennek – kegyelmével megadja az eszközöket is. Ez minden hivatás titka.

Apám csodálatos ember volt. Gyermek-és ifjúkorom csaknem minden emléke hozzá fűződik. Az őt ért csapások mérhetetlen lelki mélységeket tártak fel benne, bánata imává nemesedett. Annak puszta látványa, ahogyan letérdelt, meghatározó volt fiatal éveimre.

Az a harc, amelyről a Jelenések Könyve beszél, leginkább az ember szívében bontakozik ki: ezért van szükségünk az egyre radikálisabb megtérésre.

Az embert nem tekinthetjük a termelés eszközének!

Az ősi magyar egyház kedves fiai és leányai! Ismerem a megpróbáltatásokat, amelyekkel meg kellett küzdenetek az elmúlt negyven év folyamán. Ismerem azokat a nehézségeket, amelyek elsősorban Isten Népének egységét kezdték ki ebben az országban…

Két megismerési rend létezik: az ész és a hit rendje. Amikor az ész és a hit látszólag szembekerül egymással, akkor minden bizonnyal vagy a kulturális tevékenység, vagy a hitből táplálkozó reflexió túllépte saját illetékességi körét, nem vette figyelembe saját módszere követelményeit.

Krisztusban szeretett Testvéreim! Amikor arra emlékeztetjük a világot, hogy szükség van az egyházak közötti toleranciára, ez nem azt jelenti, hogy egyedül a toleranciával önmagában meg is elégedhetünk. Ez határozottan túl kevés. Krisztus hívei és egyházai között semmiképpen nem elégedhetünk meg egymás egyszerű tolerálásával. Hiszen időnként még a rosszat is toleráljuk – egy nagyobb jó nevében. Nem szeretném, ha engem csak tolerálnátok. És én sem csupán tolerálni akarlak benneteket, drága testvéreim. Ugyan miféle testvérek azok, akik egymást mindössze tolerálják? Hogy lehetnek testvérek Krisztusban azok, aki egymást pusztán csak tolerálják?

http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10

Pietrelcinai Szent Pio atya gondolatai

A legfőbb önmegtagadás az, amit a családban gyakorolunk.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2011/11/
A nagy lelkek mindig szerették a fájdalmat. A bukás után ez a teremtés segítőtársa, hogy a lélek újra fölemelkedhessen. A fájdalom a végtelen szeretet egyik ölelő karja  – újjászületésünkért.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/03/
A szenvedélyek és az ellensége erők közepette segítsen meg bennünket az Ő kimeríthetetlen irgalmasságának édes reménye! Bizalommal járuljunk a szentgyónáshoz, ahol ő minden pillanatban atyai szeretettel vár ránk. Bár tudjuk, hogy a viszonzásra képtelenek vagyunk, ne kételkedjünk ünnepélyes bűnbocsánatában. Helyezzünk sírkövet bűneinkre, ahogyan az Úr tette.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/07/
Az egyszerűség erény, azonban csak egy bizonyos határig. Sohasem hiányozhat belőle az elővigyázatosság. A ravaszság és az álnokság viszont ördögi, és nagyon nagy kárt okoz.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/08/

Iszonyatos Isten ítélete. Ne feledjük azonban, hogy irgalmassága is határtalan!
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/01/
Minden imádság jó, amit egyenes szándék és jóakarat kísér.

http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/02/
Ne felejtsétek el gyermekeim, hogy én ellensége vagyok a haszontalan vágyaknak, nem kevésbé a veszélyes és rossz vágyaknak. Mert lehet bár jó az, amire vágyunk, a vágy mindazonáltal mindig hibákat rejt, különösen, amikor szertelen buzgalommal keveredik. Isten nem ezt a jót kéri, hanem egy másikat. Azt akarja, hogy abban maradjunk meg.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2013/10/

Ne legyünk farizeusok! Ne tartóztassuk meg magunkat a jócselekedetektől!
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2011/09/
Ó, mekkora boldogság rejlik a lelki harcokban! Elég, ha mindig úgy indulunk harcba, hogy biztosak vagyunk győzelmünkben.

http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/04/
Rajta, kedves gyermekem, gondosan ápold szívedet, és adj meg neki mindent, ami csak kell boldogságához. Bár minden évszakban, azaz minden korban meg lehet és meg kell ezt tenni, azonban most, fiatalon a legjobb. Most van a legnagyobb szükség rá.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2011/12/
Szeressétek lelki nyomorúságotokat! Lelki nyomorúságunk szeretete abban áll, gyermekeim, hogy a sötétség és a tehetetlenség idején alázatosak, nyugodtak, szelídek, bizakodóak vagytok, ha nem nyugtalankodtok, aggodalmaskodtok, ha nem háborogtok ezért; jó szívvel, nem mondom, hogy vidáman, de őszintén és állhatatosan öleljétek át ezeket a kereszteket a sötétségben. Így szeretni fogjátok lelki nyomorúságtokat, hiszen a nyomorúság nem más, mint sötétségben és tehetetlenségben lenni.

http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/07/

Szűzanyám, mélyítsd el bennem azt a szerelmet, amely Őérte lángolt szívedben. Bennem, a nyomorultban, aki csodálom szeplőtelen fogantatásod titkát, és aki égek a vágytól, hogy ezáltal szívem megtisztulhasson és szerethessem az én és a Te Istenedet. Tisztítsd meg elmémet, hogy felemelkedhessen hozzá és szemlélhesse Őt, imádja és szolgálja lélekben és igazságban. Tisztítsd meg testemet, hogy méltó szentélye lehessen, amely magába tudja fogadni Őt a szentáldozatban.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/05/


“Gyengéd Atya, ne sújtsd haragoddal ezt a nemzedéket,mert akkor mindnyájan elpusztulnak. Ne sújtsd nyájadat keserűséggel és gyötrelemmel, mert akkor a vizek kiapadnak, és a természet kiszárad. Akkor haragod fölemészt mindent, hogy nyoma sem marad. Akkor leheleted tüze lángba borítja a Földet, és pusztasággá változtatja. A látóhatáron egy csillag tűnik majd fel. Az éjszakát pusztulás rázza meg, és úgy hull a hamu, mint télen a hó, beborítva népedet, mint megannyi szellemet. Könyörülj rajtunk Istenünk, ne ítélj meg minket szigorúan! Emlékezz meg azokról a szívekről, akik örömüket lelik Benned, és akikben Te is örömödet leled! Emlékezz meg azokról, akik hűségesek Hozzád, és ne engedd, hogy erővel sújtson le ránk Kezed, hanem Irgalmasságodban emelj föl bennünket, és írd bele minden szívbe Törvényeidet. Ámen.”
Archívum
Locations of Site Visitors Map„Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!”Map
Imádott Jézusom! Te rettenetes kínszenvedések árán váltottál meg minket. Kínszenvedéseidre kérünk, erősíts meg minket! Te, Aki a Getszemáné kertben vérrel verítékeztél, mert halálfélelem kerített hatalmába, de a szent angyal megerősített, és ki tudtad mondani: „Atyám, ha lehetséges, múljék el Tőlem ez a kehely, de ne az Én akaratom legyen, hanem a Tiéd.” Drága Szent Jézusom! Kérlek, erősíts meg minket is! Add nekünk a Te erődet, küldd el hozzánk is szent angyalodat, hogy Veled együtt mi is ki tudjuk mondani, amit Te mondtál: „Atyám, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te.” Jézusom, Téged elítélt Pilátus, és Te némán elfogadtad az ítéletet. Kérlek, add meg nekünk is a Te lelki békédet, hogy elfogadjuk az igazságtalan ítéletet abban a hitben, hogy Te megváltottál minket, és ha mindhalálig kitartunk Melletted, egy jobb hazát adsz nekünk, ahol Veled együtt örökké boldogok leszünk. Drága Jézusom! Téged megostoroztak a mi bűneinkért. Te némán tűrted a fájdalmas ütlegeket. Kérlek, add meg nekünk is a Te erődet és a Te békédet, hogy elviseljünk Érted, és az Evangéliumért minden szenvedést, és azt a Te örök érdemeiddel egyesítve, Szűzanyánk hétfájdalmas Szeplőtelen Szíve és könnyei által felajánljuk Neked a lelkekért. Jézusom, Téged kigúnyoltak, leköpdöstek, Arcul ütöttek, és tövissel koronáztak. Így gyaláztak meg azért, mert kimondtad az igazságot: „Király vagyok. Az Én országom nem e világból való.” Drága Jézusom kérlek, adj nekünk is bátorságot, hogy megvalljunk Téged az emberek előtt. Még akkor is, ha ez az életünkbe kerül. Jézusom, Te vérző, sebes Válladon vitted fel a Golgotára a súlyos keresztet. Többször elestél, összeroskadtál, de mindig felálltál. Kérlek, add nekünk a Te erődet, hogy mi is végigmenjünk a keresztúton. Meg ne torpanjunk, vissza ne forduljunk, csak Téged kövessünk. Dagadt, sebes Arcod és Tested indítson minket részvétre Irántad, hogy el ne hagyjunk Téged, Megváltó Istenünket, Aki a mi bűneinket vetted Magadra, és helyettünk adtál elégtételt. Szenvedő Arcod képét nyomd a mi lelkünkre, hogy soha ne felejtsük, mekkora árat fizettél értünk! Jézusom, Téged hatalmas szegekkel szegeztek fel a keresztfára. Te ezt is békével, némán tűrted, mert tudtad, hogy áldozatoddal rengeteg lelket mentesz meg. Az egész világot, az egész történelmet. Kérünk, add nekünk a Te erődet, hogy soha ne magunkra, és saját szenvedéseinkre, áldozatainkra tekintsünk, hanem mindig csak Rád, hogy megtegyük akaratodat, és ez által példaképek lehessünk az elkövetkező nemzedékeknek. Ránk is úgy tekintsenek, mint az Egyház magvetésére, mert az Egyház ereje, és örök példája a vértanúk hite és hűsége. Drága Jézusom! Nagy volt a mi váltságdíjunk. Ezért nem vagyunk a magunkéi, hanem a Tied, Aki megváltottál minket. Kérve kérünk, tudatosítsd ezt bennünk, és add kegyelmedet, hogy maradéktalanul teljesítsük ránk vonatkozó örök szent tervedet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Drága Jézusunk, golgota kereszted lábánál, és a Szentháromság Szeretetlángja körül letérdelünk, megfogjuk egymás kezét, egymásnak támasztjuk keresztjeinket, együtt visszük, és pajzsként védjük a Szentháromságot az Oltáriszentségben. Drága Szűzanyánk, tisztíts meg minket rendetlenségeinktől és rendezetlenségeinktől, esdj ki számunkra minden szükséges kegyelmet a Mennyei Atyától, és kérd meg Őt, hogy újítsa meg a már meglévő kegyelmeinket! Kérünk Téged, hogy helyezz minket a Szentháromság jelenlétébe, ölelő szeretet-áramába! Drága Jézusunk, a te szent véreddel, Szűzanyánk, a te édesanyai palástoddal, könnyeiddel, drága Szentlélek a te szeretetlángoddal és drága Mennyei Atya, a te védelmed pecsétjével * Födjetek be minket tetőtől-talpig, testünket, lelkünket, szellemünket, gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket, érzéseinket, vágyainkat, álmainkat, akaratunkat, erőnket, tudatunkat és tudatalattinkat. Födjétek be és védelmezzétek minden tulajdonunkat, ingó és ingatlan javainkat (beleértve telefonjainkat, járműveinket is). * Védelmezzetek meg minket a gonosz erő minden támadásától és kísértésétől! Védelmezzetek meg a betegségtől, bajtól, balesettől, háborútól, éhínségtől, katasztrófáktól, üldöztetéstől és átkoktól, minden okkult támadástól! * Ugyanígy fedjétek be és védelmezzétek meg szeretteinket és az ő tulajdonaikat, közösségeinket, rokonainkat, barátainkat, minden ránk bízott embert, akiket hordozunk. Védelmezzétek meg a papokat, legfőképpen a magyar katolikus papokat és szerzeteseket valamint a szentatyát. Védelmezzétek meg az ifjúságot, legfőképpen a magyar ifjúságot, a családokat, legfőképpen a magyar családokat. Födjétek be és védjétek meg a magyar nemzet minden tagját, egész Nagymagyarországot. Védjétek meg a politikusainkat, a betegeket, haldoklókat, magatehetetlen, idős embereket, minden szenvedőt. (Szenvedéseiket felajánlom az ő nevükben engesztelésül). Födjétek be és védelmezzétek a közömbösöket, a kárhozat útján járó embereket, hogy ne tudjanak nekünk ártani, és mindazokat, akik meghalnak hogy ne kárhozzanak el. Minden fent említett személyt belehelyezek Jézus szívsebébe. Drága Szentháromság, a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át felajánlom Nektek engesztelésül életemet és halálomat, életem minden napját és éjszakáját. Jézus szenvedéseivel egyesítem az én apró kis szenvedéseimet, és így ajánlom fel minden cselekedetemet, lépésemet, szívdobbanásomat, lélegzetvételemet, kimondott szavaimat egy-egy invokációként és imafohászként. Felajánlom a szabad akaratomat, minden imámat, böjtömet, minden napom minden percét, főleg a mai napomat engesztelésül. Drága őrangyalaink és védőszentjeink, járjatok közben értünk, vigyázzatok ránk és legyetek velünk egész nap. Lábunk együtt járjon, kezünk együtt gyűjtsön, szívünk együtt dobbanjon, bensőnk együtt érezzen, elménk gondolata egy legyen, fülünk együtt figyeljen a csöndességre, szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon, ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! AmenFree counters!
Legutóbbi hozzászólások
    • Ezt az üzenetet Kanadában kapta a SÁRGA LILIOM /YELLOW LILY/ nevű látnok a mi Urunktól, 2018 február 24-én.
      Isten kedves Népe, Szeretnék feltárni Előttetek egy újabb gyönyörű kinyilatkoztatást, amit a kanadai látnok, Yellow Lily /magyarul Sárga Liliom/ kapott. Jézus egy nagyon elszomorító, titkos szenvedéséről beszélt neki, amit a Nyelve által szenvedett el. Tehát hogy engesztelhessük Őt ezért a … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Szűzanya üzenete Little Pebble által
      2017.12.08. Little Pebble: Most este 7:40 van.   A fehér kereszt mint mindig az égen tűnt fel. Miközben a rózsafüzért imádkoztam, a kereszt rózsaszínűvé változott, és egy alagút jelent meg mely rózsavirág alakú volt. Ennek az alagútnak minkét oldalán egy- … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble Üzenet Jézustól: 2017 november 6. Pebble: Egy óriási angyal állt előttem kezében tartva a fehér keresztet. Az angyal mögött egy másik nagy fehér kereszt volt látható,feje felett pedig egy zászló lebegett,amelyre ez volt írva: “Alleluja, Alleluja. “ Amint … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus és Szűzanyánk szavai Little Pebble testvér által
      LP.” Jézus ma meglátogatott engem és úgy öltözködött, mint egy harcos. Fehér ruhát viselt,és piros selyemöv volt a derekán, ahol kard volt a tartójában.Fején 3 részes korona volt amelynek elején egy zöld smaragd volt,amely aranypánttal volt körbevéve,rajta az M betűvel … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Little Pebble üzenete a Jézustól, Szűzanyától
      2017. szeptember 1. Pebble: Én már napok óta éreztem a Szűzanya jelenletét. Amikor ma reggel felkeltem hallottam az ő sírását, és ő ott állt mellettem. Én azt mondtam neki, Szűzanya ne sírj! Ő ezt válaszolta nekem: Fiam! Hogyne sírnék, amikor … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Az Ég sürgető kérése ima-vigília tartására (az Isteni Irgalmasság Máriáján keresztül)
      Ima-vigília kérés. Egy szenvedő lélek Jézus Szent nevére kéri, segítsünk megvédeni az Üdvösség Misszióját a Sátántól, hogy a lelkek megmeneküljenek a kárhozattól, hogy a Maradék Hadsereg egyesüljön, és Isten kegyelméből megerősödjön! 6 instrukciót küldött a szenvedő lélek Jézus Szent nevében: … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Ma egy Isten jelenlétét nagyon erősen éreztem, jobban mint szoktam. Isten hangját számtalanszor hallottam, de most a Szentlelket láttam galamb képében aki olyan magas volt,mint én. Mögöttem állt és szárnyait körém helyezte,mert hallottam a hangját,amely visszhangzott rajtam keresztül. Láttam előttem … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Little Pebble fontos bejegyzése a testvéreknek
      2017 június17. Pebble:” A múlt éjjel volt egy álmom,amely olyan élénken él bennem, hogy felkeltem, mert az éjszakai álmom alatt sírtam és zokogtam. Az álmomban a Szűzanya is sírt! Az álom: Én egy nagy templomba léptem be. Amint mentem fel … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble üzenete 2017. május 7. Jézus: “Ma azt kérem tőled hogy mondd el gyermekeimnek ami nagyon fontos, hogy minden otthonban helyezzék el az Élő lsten pecsétjét. Ez az a pecsét, amelyet leányomnak Maria Divine Mercynek nyilatkoztattam ki. Pebble: “Ma … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble a szentmise alatt látta Jézust, mint Irgalmas Krisztust megjelenni, Akinek első szavai így hangzottak: „Az Atya megbocsát nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”Majd a következőket mondta:„Béke veled, Fiam! Béke! Ne aggodalmaskodj, tudom, hogy a Sátán most megtámadott téged, … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Lelkek, akikért sokan nem imádkoznak 2018. 12. 02, Vasárnap Az Úr egy pusztába vezetett, ahol sok mocsarat láttam. Felfigyeltem arra, hogy a mocsárban emberek vannak. A sár tetőtől-talpig ellepte őket és jól érezték magukat benne. Ekkor Jézus felé fordultam és megkérdeztem Őt arról, hogy hogyan lehet rajtuk segíteni. Ő azt felelte: „Én csak azokon segíthetek, […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az üldöztetés sokak számára nem egyértelmű 2018. 11. 02, Péntek A Szűzanya, mint a Világ Győzelmes Királynője megmutatta hazánk határainak védelmét. Láttam, hogy a katonák és rendőrök mellett angyalok álltak, akik szellemi harcot vívtak a bukott angyalokkal szemben. A menekültek többsége mögött egy-egy démon állt, akik arra buzdították őket, hogy rombolják le Mária országát. Itt […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. november 3. Az Úr Jézus… „Nyisd ki a Szentírást!” Erre a részre nyílt ki: „Mert olyan nagy szorongattatás lesz akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz többé. Ha meg nem rövidítenék azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény sem; de a választottakért megrövidítik azokat a napokat.” (Máté […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      A Szűzanya véres könnyei 2018. 10. 05, Péntek Álmomban láttam egy Szűzanya szobrot, ami megelevenedett és életnagyságú lett. Rajtam kívül még számtalan ember volt jelen, és közöttük sok fiatal volt. A Szűzanya szomorú véres könnyeket hullatott. A szeme alatti résznél rengeteg vércsepp gyűlt össze vérrögként. Még sosem láttam így sírni édesanyánkat. A tekintetéből szeretet áradt, […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. szeptember 4. Szentségimádáson az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Merüljetek el Szívem szeretetének lángtengerében! Adjatok hálát azért, hogy itt maradtam köztetek a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Köztetek trónolok, mint az irgalmasság Királya. A szívetekbe térek, ha befogadtok. Eggyé akarok válni veletek! Eggyé a szeretetben, a békében és a derűben. Ha tiszta lélekkel fogadtok Engem a szívetekbe, akkor […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az Eucharisztia, mint létünk forrása 2018. 09. 01, Szombat Jézus: „Gyermekeim, Szentséges Szívem legnagyobb szomorúsága a világban uralkodó hitehagyás. Sok katolikus gyermekem elhagyta a vallást, akik szívükből kitöröltek mindent, ami Istenre emlékeztette őket. A katolikus templomokban lassan elvész az Eucharisztia iránti igaz tisztelet. Amikor másodszor eljövök a felhőkön, akkor vajon találok e hitet a földön? […]
    • Ti vagytok a világ lelkiismerete
      2018.09.16 Imádságba merülök. A Szent Anna réten vagyok. A templom bejáratánál egy nővér fogad. Nagyon örülünk egymásnak. Bevezet. A Szűzanya ott van. Mellettünk egy angyal. Az angyal suhintott a szárnyával. Egy csodaszép helyen termünk, majd újra suhint, egy ködös hely, s a harmadik szárnysuhogásra teljes a sötétség. Fénycsíkokat látok az égről a föld felé, mint […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által
      Most még több imára és áldozatra van szükség 2018. 09. 13. Gecemáni órák Gyermekeim! Minél közelebb vagytok Hozzám, annál nagyobb védelemben részesültök. Valóban mindenkit szeretek, de csak azokat tudom megvédeni, akik szabad akaratukból elfogadnak Engem. Közelemben vannak, érzik és viszonozzák szeretetemet. Csak azokat tudom megbízni különféle szolgálattal, akik vágyakoznak utánam, és teljesítik akaratomat. Mennyire vágyom […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Kútvölgyi kápolna engesztelés 2018. 08. 11, Szombat A kútvölgyi kápolna előtt leültem egy kis padra, ahol csendben elmélkedtem. Váratlanul az Úr hófehér ruhában ki jött a kápolnából (melynek ajtaja tárva nyitva volt) és leült mellém, majd kedvesen így szólt hozzám: “Ne félj, Én vagyok!” Aztán tovább folytatta: “Sebeim engesztelésén keresztül akarom megmenteni országotokat mindattól a […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. augusztus 4. Szentségimádáson az Úr Jézus… Drága gyermekeim! Értsétek meg végre: Térjetek meg és tartsatok bűnbánatot, mert a haladék lejár. Ütött az óra. Már benne éltek az időben, amikor kinek-kinek megfizetek cselekedetei szerint. Mindnyájatoknak meg kell jelenni isteni ítélőszékem előtt. Én vagyok az Örök Bíró. Atyám Rám bízta az ítéletet. Ezért kicsinyeim, kérve kérlek […]