AZ ELÉGEDETT


A háborúban, a forradalom alatt milyen kevéssel is elégedettek és hálásak voltunk. A bibliai Jákobnak elég volt, amikor megtudta, hogy szeretett fia, József még él; Pál apostol a szűkös körülmény ellenére (jóllakással és éhezéssel) is elégedett volt; de Jézus hálás kezében ötezer ember számára is elég volt öt kis kenyér és két hal… Úgy tűnik, az elégedettség nem a rendelkezésre álló javak mennyiségétől függ.

Az elégedettség egészséges ellentéte az elintézetlen feladatok, a polcon, szekrényben, fiókban uralkodó rendetlenség, a rendezetlen kapcsolatok stb. okozta elégedetlenség. Az elégedettség ilyenkor tehát igényességet jelent.

Más esetben az elégedetlenség könnyen irigységet vált ki, és aki irigy, az nem szereti az embertársát.

Előd Erika / Budapest

Pál apostol: „De valóban nagy nyereség az istenfélelem (új ford.: kegyesség) megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világra, ki sem vihetünk semmit.” (1Tim 6,6)

 

Bizonytalan, mégis biztos


Lassan, lassan megszokjuk, hogy olyan világban élünk, ahol soha, semmi nem biztos…

– Ma senkinek nincs anyagi biztonsága, hiszen a karriert befutó, vezető pozíciót betöltő, kitűnő fiatal szakembertől a nyugdíjas portásig bárki, egyik óráról a másikra munkanélkülivé válhat…

– A betegségek sem kérnek engedélyt. Hazánkban különösen is arat a “néma gyilkos”, a stresszes világunkban népbetegséggé vált magas vérnyomás és következményei, valamint a rosszindulatú daganatok…

– Párkapcsolati válságok tizedelik a házasságokat és kisgyermekes családokat. Nincs hét, hogy ne hallhatnánk közvetlen környezetünkben is válásról, családok széthullásáról, élő szülők mellett gyermekek árvaságra jutásáról …

– Amikor azt gondoljuk, tönkretett országunkban talán már lehet némi reménységünk, akkor egy-egy természeti katasztrófa hirtelen elveheti javainkat…

Óriási ajándék és örömhír, hogy a Jézus Krisztushoz tartozók minden valós bizonytalanság ellenére biztonságban élhetnek. Urunk megígérte, hogy az övéi mindig és minden körülmények között “legelőre találnak” (Jn 10,9). A garanciát erre Jézus Krisztus és mennyei Atyánk adja, akinek a kezéből senki és semmi ki nem ragadhat minket (Jn 10,28-29).

Ez persze nem azt jelenti, hogy Isten népe a világ fölé emelt, kivételes helyzetben van, hiszen őket is elérik a világ bajai…

– Krisztus követője is munkanélkülivé válhat, amikor is megtapasztalhatja, kiváló munkája és keresete nélkül is el tudja őt tartani az Úr.

– A hívő emberek is betegek lesznek, és megtapasztalják, milyen a beteg bárány sorsa pásztora karjaiban. Miközben megtanulhatja vigasztalni a rászorulókat azzal a vigasztalással, amivel Ura őt vigasztalja (2Kor 1,4).

– A párkapcsolati konfliktusok megoldása sem a megkeményedés, és a gyermekek életének szétzilálása, hanem a megújulás. Hiszen az Úr megújít az egymás iránti szeretetben is.

– Bár egy-egy természeti katasztrófa valóban elpusztíthat mindent, de a Krisztusban meglévő biztonságot nem!

Miért is jó mindezt tudatosítanunk? Azért, hogy “ne csüggedjünk háborúnkban” (R.É. 370/3. vers)

Dr. Erdélyi Judit / Budapest

Jézus Krisztus: „Ezen a világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, én legyőztem a világot.” (Jn 16,33)


TE HOGYAN BANKOLSZ?


Ha odalépsz egy bankautomatához, és behelyezed a kártyát, választásod szerint vagy pénz teszel be, vagy veszel ki. Jelentős a különbség a két művelet között, hiszen a betéttel növeled tartalékaidat, a kivéttel csökkented felhalmozott értékeidet.

Kapcsolataink is hasonlóan működnek. Ha egy másik emberhez szeretettel viszonyulok, akkor életéhez vagy kapcsolatunkhoz értékeket kapcsolok. De ha kihasználom őt, akkor elveszek belőle és a kapcsolatunkból, értéket vonok el, és tartalékaink csökkennek, sőt hamarosan mínuszba is kerülhetnek. Ha elveszek valakitől, akkor mindig erőszakot teszek a szeretet törvényén, így kritizálással, pletykával, megvetéssel, keserű gondolatokkal és indulattal megrövidítem a másikat.

A banki műveletek közül választhatom az egyenleg lekérdezését is – hasonló módon az emberi kapcsolatokban is. Ilyenkor megállapíthatom, hogy egészen jól állok, de az is lehet, hogy kevesebbem van, mint gondoltam. Minden kapcsolatnak van egyenlege, pozitív vagy negatív. Isten azt akarja, hogy mindig legyen tartalékom.

A keresztény lét az emberi kapcsolatokról (is) szól. Isten tervezte ezt így a formálásunkra és növekedésünkre, ami azután megmutatkozhat a Krisztus test, az Egyház növekedésében is. Az egyik legerősebb evangelizáló segédeszköz az, ha egymást szeretjük. Persze, pont a szeretet szót csépeltük és használtuk el leginkább, így már nem is tudjuk igazán, miről is beszélünk, ha ezt kimondjuk, vagy rá hivatkozunk.

“… az Isten szeretete kitöltetett szívünkbe…” (Rm 5,5). Az egymás iránti szeretetünk kizárólag azért mutathatja meg, hogy mi Jézus tanítványai vagyunk, mert be vagyunk oltva Krisztus életébe és szeretetébe. Isten nem azért szeret engem, mert szerethető vagyok, hanem azért, mert nem tehet mást, ilyen a természete. Mivel Isten irántam való szeretete minden határon túl megy, nem tehetek mást, nekem is így kell szeretnem a testvéremet Krisztusban.

Weberné Zsikai Mária /Budapest

Apostoli tanács: „… a testvéri szeretetben egymás iránt gyöngédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek.” (Rm 12,10)

 

Titokfül

<!–

–>

Írta: Bálintné Gyöngyi
Régről előkerült emlékkönyvem egyik titokfülében a következő mondat áll: „Légy szelíd, és tiéd lesz a világ!”Tizenévesen mosolyogtam a tanács naivságán, mert nem kértem én az egész világot – mit is kezdenék vele? –, ugyanakkor képtelenségnek tűnt a szelídséget az uralommal és a hatalommal egy lap-csücskön említeni.
Hívő emberként aztán találkoztam ezzel a gondolattal a Boldogmondások sorában (Mt 5,5): „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet”. A többivel sikerült megbirkóznom. A lelki szegények, sírók, irgalmasok boldogság-ígérete sokkal érthetőbbnek, logikusabbnak tűnt. De hogyan örökölhetnék a szelídek a földet?
Az egyik gyülekezeti bibliaórán aztán elhangzott a következő meghatározás: szelíd az az ember, aki mentes a szélsőséges hangulatoktól, nem robban fel, ha nincs igaza és nincsenek éppen sikerei, de örömmámorban sem vesz úszóleckéket, jobb időkben is a földön jár. Számomra felkapcsolták a villanyt: erről van szó! Az igazam dühös követelése, a feldúltság éppúgy nem Jézus útja, mint az eufória, a rövidlátó és alaptalan lelkesedés.
Jézus útját úgy kell elkészíteni, ahogy Keresztelő János javasolta: a völgyeket feltölteni, a halmokat elhordani. A csüggedésből felállni, a rajongásból földet érni. Ez a szelídség.
De nem sótlan az az ember, aki mindig ennyire egyforma és kiszámítható? Ha mindezt Jézussal éli meg, ha rábízza az ítéletet és igazságosztást, ha az öröme Jézus lénye és nem csupán ajándékai, akkor „sósabb”, kreatívabb, szellemesebb és felszabadultabb, mint azok, akiket saját hangulati frontjaik dobálnak össze-vissza.
Így leszünk Jézus társtulajdonosai a világ fölött.
Jézus tanácsa: „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.” (Mt 11,29)

 


“Tudtotokra adom, …senki sem mondhatja: – Jézus Úr -, csakis a Szentlélek által”.

(1Kor 12,3)

Ha akarod, sem hihetsz. Ha megfeszülsz, sem mondhatod Úrnak Jézust – a Szentlélek nélkül.
Képes vagy kenyeret tenni a szádba, de azt, hogy étvágyad legyen, amikor nincs, hiába aka-rod: jóllakottan nem tudod meghozni az étvágyadat. Ágyba bújhatsz, de ha éppen álmatlanságban szenvedsz, hiába erőlteted az alvást. Dicsérheted Istent, de igazi, mély csodálatot iránta nem fakaszthatsz magadban, bárhogy is akarod.
Nem azt a legkönnyebb hinni, amit legkönnyebben lehet, azaz amit Isten nélkül is képesek vagyunk elhinni, annyira valószínűnek látszik. Az nem is igazi, bibliai értelemben vett hit. Hinni csak azt kell, amit lehetetlen. Hinni csak azt lehet, aminek elhívéséhez teljességgel Rá vagyok utalva. Istent Istennel hiszem. Istennel dicsérem az Ő igéjét is (Zsolt 56,5), ígéreteiért is csak általa lehet hálát adni.

“Minden lehetséges annak, aki hisz” (Mk 9,23) – mondja Jézus a megszállott fiú apjának, aki felismerte, hogy Jézus segítsége nélkül még azt sem tudja elhinni, hogy segíthet rajta Jézus. Ezért kiált éppen Őhozzá hitért, ugyanahhoz, aki tőle ezt az embertől ki nem telő hitet megkövetelte: “Hiszek (az eredetiben “Hinni akarok!”), Uram, segíts a hitetlenségemen!”
Jézus nélkül az Atya nem tud és nem is akar nekünk megbocsátni: nem békülne meg velünk Nélküle. Hiszen csak Jézus Krisztus, aki maga Isten, volt képes az önzetlen Szeretet ilyen mértékű áldozatára. Isten nem válthat meg Isten váltsága nélkül. Ezért isteni ajándék a megváltás. Jézus nélkül elfogadni sem lettünk volna képesek ezt a váltságot, merthogy nem akármilyen hit szükséges hozzá. De Jézus Lelke által és Jézusért váltságát megragadni képes hitet ajándékoz nekünk. Ezért isteni ajándék a hit is (Ef 2,8).
Senki sem mondhatja Jézust Úrnak enélkül. Csak a Szentlélek által akarhatom, amit Isten akar. A megváltást az Atya isteni módon tervezte el, a Fiú isteni módon vitte véghez, a Szentlélek pedig isteni módon alkalmazza ránk, az általa ajándékozott és gerjesztett isteni hit által.
Ha nem tudsz hinni, ha nem tudod akarni, amit Isten akar, ha nem tudod még Úrnak mondani Jézust, azaz a te személy szerinti Uradnak, noha tudod, enélkül nem lehet Isten elé járulni: akkor is vigasztalódj (a Szentlelket Jézus Vigasztalónak mondja), mert még mindig kiálthatsz Istenhez ezért a hitért. Ne félj, nem haragszik meg érte, sőt erre a kiáltásra vár, hogy végre isteni hitet ajándékozhasson neked.
(Horváth Levente)

 

Van tanulság?

Írta: Dr. Mikolicz Gyula

Ma, amikor jogosan temetjük Európa keresztyén mivoltát, a kontinens közepén mégis a zsidó-keresztyén erény vezérelte események hetét tudhatjuk magunk mögött.

A gigantikus dunai árhullám igazi újdonság volt. Nem csak méreteivel, de az azt kísérő társadalmi összefogással is. Az írott, hangos és képi médium folyamatosan tudósított a gátak mellett segítők fáradhatatlanságáról. De személyes tapasztalatok is megerősítik azt.

Vak emberekről beszélnek, akik a töltendő zsákot tartották vagy segítettek azok továbbításában, székely emberekről, akik a szentendrei gáton szorgoskodtak, a magukkal hozott holmi a hálózsák volt, amit alkonyatkor egy talpalattnyi száraz helyen leterítettek, majd pirkadatkor folytatták a megfeszített munkát. Diákok, munkahelyről érkezettek vagy szabadságot kivettek, fiúk és lányok, középkorúak, idősek álltak a vártán. Fáradt tűzoltó esdekelt, hogy csak a megszabott három lapát homokot tegyék a zsákba, mert már ez lesz ma a több ezredik, amit kézbe vesz; az éjszaka sötétjében pedig (fáklyával a kézben) katonák egyensúlyoztak a töltésélen.

Idős asszonyok versengve kínálták a szorgoskodóknak az illatos, otthon sült pogácsát, gőzölgő kávét, szendvicset. Vállalkozók, önkormányzati konyhák települtek a partra, hogy ingyen kínálják a finom pékárut, sültet, ásványvizet. Senki nem zsörtölődött, nem követelt, nem kényeskedett, és nem várt díjazást, elismerést, nem kereste a maga hasznát…

Hálásan köszönjük Istennek az ár nyomorúsága alóli megmenekülést, és hogy mindezt a felsőbbség, a hivatásos és önkéntes segítők önzetlen lelkesedésével érte el.

Jézus mondja: „Parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek.” (Jn 15,17)

 

“Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok: és lesztek nékem tanuim…”

Csel. 1,8

PÜNKÖSD… Fényedben élek,
teremtő égi LÉLEK,
erőd gerjeszti lelkem.
Felfogni szent csodádat
nem tudhatom, de áldlak
megújult életemmel.

Dicsőítsd ŐT ma bennem,
KI nem vetett el engem,
illesse hála, hála,
KI – érte mit se várván –
megváltott vére árán
ISTENNEK, AZ ATYÁNAK!

SZENTSÉGES ÚRISTEN!
Nagy hálával köszönjük, hogy kitöltötted szerelmedet a mi szívünkbe a JÉZUS KRISZTUS által, és a SZENTLÉLEK csodálatos ajándékában részesülhettünk. Kérünk, tedd testünket a LÉLEK templomává! Tégy képessé bennünket arra, hogy jó gyümölcsöket teremjünk Általa egyházunk és egész világod örömére, mindenben a TE dicsőségedet keresve és szolgálva.
Ámen.
Kategória: Heti | A közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.