Indentitási válság: Csak légy önmagad!


“Mózes, amikor felnőtt, hitből elutasította azt, hogy a fáraó lányának fiaként váljék ismertté. Azt a méltánytalanságot választotta, amit Isten népének kellett elszenvednie, ahelyett, hogy élvezte volna a múlandó, bűnös örömöket.”(Zsidók 11:24-25., angolból szabadon fordítva)

Légy önmagad. Ne akarj valaki más lenni. Isten céllal teremtett; Azért alkotott, hogy betöltsd a rád vonatkozó tervét. Nincs senki, aki olyan lehetne, mint te, kivéve téged.

Mózesnek ezzel kellett megbírkóznia, az életének elején. Egyiptomban az újszülőtt zsidó fiúk, halálra voltak ítélve, így az édesanyja egy kis csónakba tette a Nílus folyó vizén. Történt, hogy a fáraó lánya épp fürdött, és a kisfiút megtalálva, a palotába vitte őt, és a saját fiaként nevelte.

Mózesnek volt egy identitási válsága. Zsidónak született, de egyiptominak nevelték. Meg kellett magától kérdeznie egy ponton az életében, hogy ‘Ki vagyok én?’. Ez igazán fontos döntés volt, mert ez határozta meg az élete további részét. Azon az úton volt, hogy fáraó legyen. Ha azt mondja, hogy ‘Én egyiptomi vagyok!’ és faképnél hagyja az örökségét, könnyű életet élhetett volna. Lehetett volna egy kiváló karrierje. Lett volna hírneve, és vagyona.

Ha azt mondja, ami tényleg volt – zsidó – akkor megalázottság vár rá, kirúgva a palotából, és elküldve egy csapat rabszolgához, az élete hátralévő részére.

De Mózes látta, hogy a népével, mint rabszolgákkal, milyen méltánytalanul bánnak, és nem tudott csöndben maradni. Jellemes, becsületes ember volt. Nem tudta elnyomni a lelkiismeretét. Így hozott egy döntést, ami életének, következő 80 évébe került.

A Zsidók 11:24 azt mondja: “Mózes, amikor felnőtt, hitből elutasította azt, hogy a fáraó lányának fiaként váljék ismertté.”(angolból szabadon fordítva). A szó, hogy elutasít, visszautasít, a görögben azt jelenti, hogy ellenállni, megtagadni, teljes mértékig el nem ismertté tenni. Mózes elvágta magát attól az ígéretes karriertől, ami egyiptomiként várt volna rá, és elutasította, hogy hazugságban éljen. Ehelyett azt akarta tenni, amire Isten teremtette.

Van valami felszabadító abban, ha csak magadat adod. A leggyorsabb út a “fekélyhez”, ha megpróbálsz az lenni, aki nem vagy. Ha tényleg hatékony életet akarsz élni, akkor csak nyugodj meg, és légy önmagad.

Beszéljünk róla!

Milyen változásokat tapasztalsz – mind fizikai -, mind érzelmi szinten, és a mások kezelésében – amikor nem próbálsz meg más lenni, csak saját magad?

Milyen körülmények vannak az életedben, amik arra kényszerítenek, hogy légy az, aki nem vagy? Mit tudnál másként tenni?

 

Isten azt mondja neked: Én már elfogadtalak


Fogadjátok el tehát egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére!(Róma 15:7-Káldi fordítás)

Legöbben egész életünkön át küzdünk azért, hogy elfogadjanak minket. Küzdünk, hogy megszerezzük a szüleink, kortársaink, kollégáink, házastársunk elfogadását, elismerését; azoknak az embereknek az elfogadására is vágyunk, akikre felnézünk, sőt talán még azoktól is, akiket irigyelünk. Az a késztetés, hogy elfogadjanak bennünket, egy mélyen lévő vágy bennünk, amely befolyással lehet, hogy milyen ruhát veszünk fel, milyen autót vezetünk, milyen házat veszünk, sőt még azt is, hogy milyen karriert, hivatást választunk magunknak.

Emlékezz vissza, amikor kisgyermek voltál, lehet, hogy mindig szerettél volna benne lenni a társaságban. S ha valaki odament hozzád és azt mondta, “fogadjunk ezt nem mered megcsinálni”- és valami ostobaságot mondott neked, vagy olyat, amivel a testi épségedet kockáztattad, mindezt figyelmen kívül hagyva te mégis megtetted, mert annyira vágytál arra, hogy elfogadjanak, hogy még a saját testi épséget védelme is lényegtelenné vált emiatt.

Általában azért tesszük ezeket a dolgokat, mert szeretjük azt az érzést, hogy “OK, így legalább elfogadnak, legalább ők elfogadnak”. Amikor úgy érzed, hogy az emberek elfogadnak téged, az óriási hatással van az önbecsülésedre. Az igazság az, hogy Jézus elfogad téged, és ez az elfogadás nem a teljesítményedtől függ. Sőt, lehet, hogy elfogadtad Krisztust, és befogadtad Jézust az életedbe, de felfogtad-e valaha is, hogy ezt azért vagy képes megtenni, mert Jézus már előbb elfogadott téged, úgy ahogy vagy? Nem kell kiérdemelned az Ő elfogadását, elismerését, sőt nem is kell semmit bizonyítanod neki.

El kell hagynunk azt a gondolkozást, hogy “olyan Istenem van, akinek soha sem fogok maximálisan a tetszésére lenni, de azért jófiúnak vagy jókislánynak kell lennem azért, hogy elfogadjon és szeressen.” Isten, Jézus Krisztus által, már elfogadott téged. És ez a Jó Hír.

Kategória: Napi | A közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.