2018. július archívum

Hogyan lehet kitüntetéssel diplomázni?

„… eltétetett nekem az igazság koronája…” (2Timóteus 4:8)

Emlékszel arra az érzésre, amikor felolvasták a nevedet a diplomaosztón, és hallottad, ahogy azt mondják: „Gratulálunk!” Megcsináltad! Megérte a sok erőfeszítés. Végre elismerték teljesítményedet. Most szorozd meg ezt az érzést ezerrel! Képzeld el, ahogy belépsz Isten jelenlétébe, aki az igazság koronájával jutalmaz, és minden korok szentjei téged néznek. Pál előre látta, hogy kitüntetéssel fog diplomázni: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája” (2Timóteus 4:7-8). A következő néhány napban nézzük meg, hogyan lehet kitüntetéses diplomát szerezni az életből. Önzetlen életet élve. A legnagyobb akadálya annak, hogy olyan életet éljünk, amilyet Isten tervezett számunka, az önzés. Az ego és az önérdek megfertőzi lelkünket és rombolja kapcsolatainkat. Pál tisztában volt azzal, hogy mennyire szükséges az ego  trónfosztása. „többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem” (Galata 2:20). Ez megmutatkozik: a) a megváltozott értékrendben. Pál korábban üldözte a keresztyéneket, most azt mondja: „nekem az élet Krisztus” (Filippi 1:21). b) a célok, törekvések megváltozásában. A régi Pál célja az volt, hogy vallásosságáért elismerjék, most azt mondja: „Ellenben azt,

ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért” (Filippi 3:7). c) a gondolkodásmód

megváltozásában. A briliáns filozófus, farizeus és törvénytudó megtagadja korábbi önérdeket kereső életét, és azt írja: „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt” (Filippi 2:5).

„Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” (Róma 8:19)

Áldozatos életet élve. Az üdvösség ajándéka, de a kitüntetéses diplomának nagy ára van: „Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítéltem mindent” (Filippi 3:8). Pál valaha kényelmes életet élt, aztán minden megváltozott. Nyolcszor verték csaknem halálra. Veszedelemben forgott barátok és ellenségek között. El kellett viselnie ruhátlanságot, álmatlanságot, éhezést és szomjúságot (ld. 2Korinthus 11:23-29). Elcsüggesztette mindez? Igen. Feladta? Nem. „Ezért a Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” (2Korinthus 12:10). Imádkozott enyhülésért? Persze. Háromszor is kérte az Urat, hogy könnyítsen szenvedésein. Amikor Isten így válaszolt: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Korinthus 12:9). Pál megtanulta, hogy örömet találjon „erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban” (2Korinthus 12:10) Isten erejére támaszkodva. Hol talált ilyen örömre? Krisztus Jézus ismeretének páratlan nagysága által (ld. Filippi 3:8). A Krisztussal való bensőséges közösség volt Pál mindent felemésztő szenvedélye. Bár tisztában volt problémáival, továbbra is Urának szentelte magát. „…kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.” (Filippi 3:8). Pál eldöntötte, hogy bármi is az ár, megéri megfizetni ahhoz, hogy a legmagasabb kitüntetéssel végezzen. „…örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” (ma 8:17-19). Élj ma úgy, hogy ezt a képet tartod szemed előtt.

„…nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” (Filippi 3:14)

Összpontosított életet élve. Azok érnek el nagy dolgokat, akik a célra összpontosítanak. Gyakran fanatikusnak is tartják őket, mert annyira csak egy dologra koncentrálnak. Kiszűrik a lényegtelen dolgokat, és lézerpontosan céljukra fókuszálnak, miközben körülöttük mindenki más összevissza életet él, agyonbeszélt tervekkel, melyeket soha meg nem valósítanak. Pál számára elhívatása élete szenvedélye volt. „…egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalomért” (Filippi 3:14). Ez annyira lekötötte figyelmét, hogy minden más jelentéktelenné halványult mellette. Senkinek és semminek nem engedte, hogy céljától eltérítse, mert győzni akart. Azt írta: „Harcold meg a hit nemes harcát” (1Timóteus 6:12). Tudta, hogy nem elég hitben erősnek lenni, a harcban is erősnek kell lenni. Néha a félelem, a bírálat vagy a múltbéli kudarcok diktálják utunkat, és csak céltalanul hánykolódunk az életben. A jövőnk egyre inkább a múltunkra kezd hasonlítani. Mindig csak tűzoltásban vagyunk, a legszembetűnőbb hibákat próbáljuk javítgatni, remélve, hogy majd csak szívességet tesz nekünk az élet. Ám ez nem így működik! Ahhoz, hogy kitüntetéssel végezzünk: 1) Fókuszálnunk kell. Ez nem történik meg csak úgy magától, nekünk kell figyelmünket oda irányítani. 2) Egyetlen dologra kell összpontosítanunk. „…egyet teszek…” 3) El kell felejtenünk a múltbeli kudarcokat. 4) Remélnünk kell a jövőbeli sikereket. „…ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve…” 5) Teljes erővel a győzelemre kell törekednünk. „…ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenesen a cél felé…” Tedd meg ezeket a lépéseket, és kitüntetéssel fogsz végezni. 

Le akarod vágni a kanyart?

„…légy példája a hívőknek…” (1Timóteus 4:12)

Kathryn Lay írónő nagy leckét tanult a becsületességről, amikor Texasban nyaralt. Az írónő a férjével éppen egy kis étteremben ebédelt, amikor egy hölgy belépett, átnyújtott neki egy dollárt, és ezt mondta: „Sajnálom, az előbb rosszul adtam vissza önnek”. Lay felismerte a hölgyet, aki eladónő volt egy boltban, ahol az írónő korábban vásárolt, és megkérdezte tőle: „Honnan tudta, hogy itt vagyok?” Elcsodálkozott, amikor megtudta, hogy a nő boltról boltra járva kereste őt. Lay beszél egy másik emberről is, aki visszavitt egy tévét egy boltba, és visszakapta az árát. Később, mikor észrevette, hogy a pénzt visszautalták a bankszámlájára is, nem tett semmit. Lay így ír: „Isten vajon azt kívánja tőlünk, hogy csak egy kicsit legyünk becsületesek… csak bizonyos körülmények között… vagy csak akkor, ha valaki figyel minket? Mennyi tisztességtelenség számít túl soknak? Előfordul, hogy én vagyok az egyetlen, aki tudja, hogy becsületes voltam-e vagy sem. Megtartom a pénzt, ha többet adtak, mint a visszajáró; csalok a költségelszámolásnál; nem veszem észre a dupla jóváírást a számlakivonatomon? Azt mondom a lányomnak, hogy a füllentés is hazugság, de később a rendőrnek azt állítom, hogy beragadt a gázpedál? Mikor vált a becsületesség veszélyeztetett fajjá? Van valahol egy ember, aki büszke arra, hogy 700 fonttal megrövidítette az áruházat. Valószínűleg jót nevet ezen mindenkivel, a lányával is. És él valahol Texasban egy igazán becsületes nő, akinek a történetét örömmel osztottam meg a lányommal.” Dosztojevszkij mondta: „Amikor hazudunk, elveszítjük önmagunk és mások iránti megbecsülésünket. És amikor senkit nem tisztelünk, végül engedünk saját ösztöneinknek és kielégítjük legalantasabb vágyainkat.” Tehát: „…légy példája a hívőknek… azzal, ahogy élsz…!” (1Timóteus 4:12 NLT)

III. Davis Love, a híres golfjátékos az 1994-es Western Open második körében büntetőütést kért maga ellen. Elvette a jelzőjét, hogy ne legyen útban egy másik játékosnak, és később nem emlékezett, hogy vajon elmozdította-e labdáját az eredeti helyéről. Mivel nem volt biztos a dologban, újabb ütést kért, és ezzel a plusz egy ütéssel túllépte a megengedett ütésszámot, és kiesett a versenyből. (Ironikus módon, ha végigjátszotta volna a versenyt, még ha utolsó helyen végzett volna is, 2000 dollárt keresett volna azon a héten.) Az év végére Love-nak 590 dollárnyi nyereménye hiányzott ahhoz, hogy automatikusan minősítsék a Mesterek Tornájára, ezért meg kellett nyernie még egy versenyt, hogy bejusson abba a versenybe, amely minden golfozó legnagyobb álma. Szerencsére a történet jól végződik. Egy héttel a nagy sportesemény előtt megkapta a minősítést azzal, hogy megnyert egy versenyt New Orleans-ban, végül pedig 237 600 dollárt nyert, amikor az 1995-ös Mesterek Tornáján második helyen végzett. Amikor később megkérdezték tőle, hogy érezte volna magát, ha nem juthatott volna be a Mesterek Tornájára azért, mert büntetőt kért magának, így válaszolt: „Az igazi kérdés az, hogy éreztem volna magam, ha nyertem volna, és aztán egész életemben azon töprengtem volna, vajon csaltam-e”. Könnyebb becsületesnek maradni, mint megpróbálni helyreállítani a becsületedet. Pál így tanítja Tituszt: „Te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk” (Titusz 2:7-8). Lehet, hogy ára lesz annak, ha helyesen cselekszel, de sokkal többe kerülne, ha feladnád elveidet, és rosszat cselekednél.

 

 

Nagy remények

 

„Még ma kezembe ad az Úr, leváglak, és a fejedet veszem.” (1Sámuel 17:46)

Nem a kutya mérete számít a harcban, hanem a harc mérete a kutyában. Dávidnak nem volt sem rangja, sem felszerelése, és megfelelő kiképzést sem kapott, de a győztesek lelkületével bírt. Annyira nagy várakozás volt benne, hogy „kifutott gyorsan a csatasorból a filiszteus elé” (1Sámuel 17:48). Miközben Saul és katonái elbújtak, Dávid előrefutott, hogy szembenézzen a kihívással. Ez aztán a nagy reménység! Most nem a saját képességeinkben való hitről beszélünk, hanem Abban való hitről, „Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük, vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint” (Efézus 3:20).

Martin Seligman, a Pennsylvania Egyetem pszichológia professzora, kutatásokat végzett egy nagy biztosítónál, amelyik életbiztosításokkal foglalkozik, és arra jutott, hogy azok az ügynökök, akik sikerre számítottak, kétszer annyi biztosítást kötöttek, mint azok, akik nem. A kutatók felfedezték, hogy szorosabb összefüggés van az önbizalom és a teljesítmény, mint az intelligencia és a teljesítmény között. Hadd mondjak valamit: azt az Istent, aki benned él, csak egyetlen dolog korlátozza: az, ha képtelen vagy arra, hogy higgy magadban, vagy ha nem vagy hajlandó erre. Minél inkább hiszel magadban, annál többet tudsz elérni. És ha kitartóan hiszel és reménykedsz, eljön annak az ideje, amikor megteszed azt, amit egykor lehetetlennek tartottál. Miért? Azért, mert „Istennél minden lehetséges” (Máté 19:26). Azt mondják, ha Michelangelo a kételyeire vagy a kritikusaira hallgatott volna, akkor a sixtusi kápolna padlóját festette volna ki a mennyezet helyett, és műve nem maradt volna fenn, hogy csodálhassuk. Az az igazság, hogy a nagy eredmények nagy reményekkel kezdődnek!

 

Öntsd ki szívedet Istennek!


„Kiöntöm előtte panaszomat…” (Zsoltárok 142:3)

Tanuld meg a zsoltárokat imádkozni! Az emberi érzelmek teljes skáláját tartalmazzák a hálától a haragig, a félelmen és magányosságon át a gyászig. A zsoltáríró nem habozik az életről beszélni. Nem a vágyálmainkban lévő életről ír, hanem az életről a maga valóságában: „Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat”. Kiöntötte fájdalmát Istennek, és magának is megengedte, hogy (elfojtás vagy tagadás helyett) átérezze, átélje mindezt. Ehhez bátorság kell, főleg akkor, amikor szeretnél bátornak látszani. John Ortberg írta: „Annyira rosszul esett a kudarc fájdalma, hogy megfutamodtam és nem akartam azt átélni vagy tanulni belőle. Így nem tudtam meggyógyulni és továbblépni. Szerettem volna olyan mélyre eltemetni, hogy soha senki ne is sejtse, hogy ott van – még én se.” Ismerősen hangzik? A Biblia nem azt mondja, hogy ne éljük át a gyász folyamatát, csak arra figyelmeztet, hogy ne ragadjunk le benne. „…Lehet, hogy este szállást vesz a sírás, de reggelre eljön az ujjongás” (Zsoltárok 30:6 NIV). Csak úgy érjük el az ujjongás reggelét, ha végig szenvedjük a sírás éjszakáját. F. B. Meyer írja: „Vannak néhányan, akik megróják azt, aki sír, mondván hogy a sírás nem férfias, nem engedelmes, nem keresztyén dolog. Az ilyenek hidegen vigasztalnak, és azt ajánlják, hogy vegyünk fel merev és könnytelen arcot. Feltehetnénk azonban a kérdést: vajon egy férfi, aki nem tud sírni, tud-e egyáltalán szeretni? A fájdalom csupán gyászoló szeretet, és legtermészetesebb kifejezése a könnyek.” Jézus sírt. Az efézusi hívek Pál apostol vállára borulva sírtak, amikor tudták, hogy többé nem fognak vele találkozni. Rajta, öntsd ki hát bátran szíved Istennek! Ez életbevágóan fontos lépés a gyógyuláshoz.

 

 

TUDOD HOGY MIÉRT ÉLSZ?

 

„… Én ezért születtem, és ezért jöttem a világba…” (János 18:37 NIV)
Jézus pontosan tudta, hogy miért él: „Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról” (János 18:37). Ezen gondolkodott, ezért imád­kozott, ezért tervezett, ezért dolgozott, ezért hozott áldozatot, ezért halt meg és tá­madt fel, és teljesen elvégezte. Betöltve küldetését örökre megváltoztatta a világot. Nos, te tudod, hogy mi a rendeltetésed? Mit teszel azért, hogy megvalósítsd? „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk” (Efezus 2:10). Úgy hangzik ez mint egy céltalanul bolyongó élet, amely nem ismeri rendeltetését? A Biblia azt mondja: „Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását” (Példabeszédek 16:9). Tervezz jól, de mindig maradj nyitott Isten útmutatására! „…könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük” (Zsoltárok 139:16). Isten terve már elő volt készítve az életedre^ még az előtt, mikor csupán egy szikra voltál szüleid tekintetében! Ha nem követed az 0 ösvényét, kihagyod, ami a legjobb lehetne az életedben. A Biblia tele van olyan emberek példáival, akik elbuktak és megsemmisültek egy ponton. Saul király is ilyen volt. Visszaemlékezve rá, utóda, Dávid először így imádkozott: „Abban telik kedvem, Istenem, hogy aka­ratodat teljesítsem, törvényed szívemben van” (Zsoltárok 40:9). Vágyaid a hajtóerők életedben, ezért tegyél róla, hogy összhangban legyenek Istennel! Másodszor így: „Taníts akaratod teljesítésére…!” (Zsoltárok 143:10). Amikor Isten akaratának cselekvéséről van szó, a zsoltáros elismeri, hogy ehhez szüksége van Isten segítségére. Neked is szükséged van rá.
a

A földi dolgokat ismernünk kell ahhoz, hogy szerethessük őket, az isteni dolgokat azonban szeretnünk kell ahhoz, hogy megismerhessük őket. (Stendhal)

A hitetlenség a körülményeinket állítja Isten és miközénk. A hit Istent állítja közénk és a körülményeink közé. (F. B. Meyer)

Ha Jézus egyedül jönne felénk, akkor mindnyájan szívesen befogadnánk, mert Ő mindenkinél szeretetreméltóbb! De az állandóan vele járó apródok: a szegénység, megvetés és a szenvedés díszmenete senkinek sem tetszik. (Tersteegen)

Hit nélkül olyanok vagyunk, akár a színes üvegablakok a sötétben.

Igen rövid parancsot kapatál: Szeress, és tégy, amit akarsz. Ha hallgatsz, szeretetből hallgass. Ha kiáltasz, szeretetből kiálts, ha kímélsz, szeretetből kímélj, a szeretet gyökere legyen benned, s ebből a gyökérből csak jó fakad.

Augustinus

 

„Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.” (Préd 12,14)

Az ítélet cselekedetek alapján történik, az üdvösség csak a Jézus Krisztusban felkínált és az ember által igényelt kegyelem alapján lehetséges. (Bozorády Zoltán)

 

„Meghagyok Izraelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg a Baál előtt.” (1Kir 19,18)

Illés próféta meg volt győződve arról, hogy ő az utolsó istenfélő ember, ezért kétségbeesett, elfásult és feladni készült a küzdelmet a bálványimádás ellen. Az Úr azonban kijelentette, hogy sokan vannak még az országban, akik hűségesek maradtak hozzá, és az új kezdet már a küszöbön áll. Ha mi meghalunk, megszűnik a gyülekezet – időnként így keseregnek hűséges, idős testvérek, ám baljós jövendölésük sok esetben nem válik valóra. Istennek hála ezért, hiszen ő szüntelenül munkálkodik Szentlelke által: újabb és újabb embereket hív el, s alvó keresztényeket tesz lelkes, aktív követőivé. Ne ess hát kétségbe, hogy mi lesz az egyházzal, ha te már nem leszel, vagy erőd fogytán lesz! Amíg lehet, munkálkodj hűségesen az Úr szolgálatában, a többit pedig bízd rá Istenre! (Hulej Enikő)

Mit határoz az, Uram, ha sötét a jövő?
A holnapért imádkozni én nem tudok.
Oltalmazd meg ma szívemet,
védj meg ma engem,
s add nekem mára szent világosságod!

Lisieux-i Szent Teréz

Mivel Te, Uram, visszavásároltál, többé nem adom piacra magamat. (Augusztinus)

Nem cselekszenek helyesen, akik a jövőben reájuk váró szenvedésekre gondolnak. Nekünk, akik a szeretet útjain készséges szívvel járunk, semmiért sem kell aggódnunk.

Kis Szent Teréz

Némelyik fa görbe, de az is tud édes gyümölcsöt teremni. (orosz közmondás)

„Pilátus megkérdezte tőle: »Te vagy a zsidók királya?« Jézus ezt felelte: »Te mondod.«” (Lk 23,3)

Pilátus kérdez Jézustól: „Te vagy a zsidók királya?” A helytartó katonái térdet hajtva gúnyolják: „Üdvöz légy, zsidók királya!” A kérdés ma felénk irányul. Mi kinek valljuk Jézust? Királynak, úrnak, életünket alakítónak vagy csupán egy földön élt, jóságos embernek, esetleg gúnyolódás tárgyának? Nagyon fontos, hogy ne kerüljük ki a döntés és a válaszadás lehetőségét. Mert egykoron Jézus lesz ítélőbíránk, aki felettünk fog dönteni. Ez nem fenyegetés, hanem ma még drága figyelmeztetés és lehetőség. Éljünk vele! (Tamásy Tamásné)

„Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!” (Zsolt 27,14)

A hitből jön a reménység is. Nem reménykedhetünk megalapozatlanul. Ezért mondja a zsoltáros: „az Úrban”. Ezt adja Krisztusban nekünk, ő az alapja reménységünknek. Jézussal egy csónakban ülünk. Erőt kaptak Jézustól feltámadása után a tanítványok, amikor megjelent nekik; ezt ma is adja, nekünk is. Ez a bátorság elég volt ahhoz, hogy teljesítsék a missziói parancsot, és ez nekünk is elég. Ne félj, ne ijedj meg a mai viharoktól, fogyatkozástól és esetleg gúnyolástól. Légy bátor, reménykedj az Úrban, ő mindig megadja az elegendő erőt hited megvallására, országának terjesztésére. (Tóth-Szöllős Mihály)

a

A cselekedet érvényesíti a hited


“Légy mindig engedelmes Istennek, és boldog leszel. A makacsságod viszont romba dönthet.” ( angolról fordítva) Példabeszédek 28:14

A hit nem valami olyan dolog, amiről csak beszélni kell, hanem cselekedni is. A cselekedet érvényesíti a hited. Akkor van hitünk Istenben, amikor megtesszük azt, amit mond.
A Példabeszédek 28:14 ezt mondja : Légy mindig engedelmes Istennek, és boldog leszel. A makacsságod viszont romba dönthet.” ( angolról fordítva) Az engedelmesség és a makacsság ugyanazon érem két különböző oldala. Az engedelmesség örömmel jár együtt, de a konokság szerencsétlenséggel.

Egyszer, én és a feleségem autóval utaztunk, és az egyik helyen rossz irányba fordultam. Mindketten észrevettük, hogy nem a helyes irányba megyünk, és az lett volna a legjobb ha visszafordulok. De a makacsságom itt ütött be. Elhatároztam, hogy bebizonyítom, hogy igazam van, még ha az egész világot is meg kell, hogy kerüljem, hogy célba érjünk. A tartós makacsságom távolabb vitt engem onnan, mint ahol lennem kellet volna. Egy percre félretettem a makacsságom, és visszafordultam, és követtem a helyes utat.

A makacsság romba döntheti az életünket. A tartós makacsság eltávolít minket Isten akaratától.

Isten Igéjének üzenete az, hogy légy engedelmes, ne csak meghalld. Jakab 1:22 mondja : Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat”

Jöhetünk a gyülekezetbe minden hétvégén, és hallgathatjuk a prédikációt, és nagyon szellemi embernek érezhetjük magunkat, mert hallgathatjuk az Igét. Ha ezt teszünk, olyanok vagyunk, mint akik elmennek egy edzőterembe, és nézzük, mások hogyan csinálják a gyakorlatokat. De ettől még nem leszel edzett. Csupán az Ige olvasása és hallgatása nem fog téged előrébb vinni a lelki életedben, csak, ha cselekszed is. Becsapod magad, ha azt hiszed, enélkül menni fog. Nem elég az, ha csak egyetértesz az Igével, meg is kell cselekedned. Isten igéjének célja, hogy cselekedetekre váltsd.

Isten egy 100 százalékos odaszánást vár tőled. Az életed minden idejében 100 százalékos engedelmességet. Nem lehetsz 100 százalékosan engedelmes az életed 80 százalékában. A hit nem így működik.

Az életed mely részei nincsenek még engedelmességben? Talán egy kis része, de az is lehet, hogy egy nagyobb darab. Lehet, hogy ez a szórakozásoddal kapcsolatos, talán a nemiségeddel, talán az étkezéseiddel, vagy a hobbiddal. Nem elég, ha csak 99 százalékban vagy engedelmes és csak 1 százalékban engedetlen.

Isten meg akarja változtatni az egész életed. Ő meg akar áldani minden olyan területet az életedben, amit eddig eltakartál előle. A kérdés már csak ez: Megengeded neki ?

 

Bocsáss meg, és lépj túl rajta


“Ha hozzá fordítod szívedet, és felé terjeszted kezedet, ha álnokság tapad kezedhez, távolítsd el, ne engedd, hogy sátradban csalárdság lakozzék! Akkor szégyen nélkül emelheted föl arcodat, erős leszel, és nem kell félned. Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint elmúlt árvízre.” (Jób 11:13-16)

Mindaddig, amíg olyan valakire koncentrálsz, akire neheztelsz, az a személy kontrollálni fog. Olyasmi miatt aggódsz, amit ő már rég el is felejtett.

Még mielőtt a pszichológia kialakult volna, Jób azt mondta, hogy három lépésre van szükséged a belső gyógyuláshoz:

1. Tedd helyre a szíved. Ha meg akarsz gyógyulni egy érzelmi sérülésből, el kell engedned azt, aki megsértett – attól függetlenül, hogy ez könnyen megy vagy nem. Ne próbáld megbosszulni. Bocsáss meg az illetőnek, és engedd el Őt.

2. Nyújtsd ki a kezed Isten felé. Be kell fogadnod Krisztust az életedbe, hogy betölthessen megbocsátással. Miért? Nem hiszem, hogy tudnál annyi megbocsátást termelni, hogy az elég legyen az összes bántásra, amivel szembetalálkozol, nemhogy az eddig megtörténtekre, hanem azokra sem amelyek még most és a halálod között érnek majd.

Emlékszel a Corrie Ten Boom-ról szóló történetre? Zsidókat rejtett a lakásában, hogy megóvja őket a nácizmustól a második világháború alatt. Mikor megtalálták őket, nemcsak a zsidókat, hanem őt és családját is elszállították a koncentrációs táborba. A családjából mindenkit kivégeztek a koncentrációs táborban, kivéve Corrie-t, ő elszenvedte a kínzást és a bántalmazást. Később Carrie viszament és találkozott a fegyőrökkel, akik bántalmazták, és megbocsátott nekik. Ezt nem lehet emberi megbocsátással megtenni. Isten mindenekfeletti ereje kell az életedben ahhoz, hogy a következőt elmondhatsd: “Nem volt jó. Nem volt poén. Rossz volt. De én elhiszem, hogy Isten ki tudja hozni a jót a rosszból, és valahogy az életem hátralevő része az életem legjobb része lesz.”

3. Nézz szembe a világgal ismét. Amikor megbántanak, hajlamosak vagyunk viszabújni a csigaházunkba, felhúzzuk a falat és úgy döntünk, hogy senkit nem akarunk magunkhoz közel engedni, soha többé. Ilyenkor egyedül magadat sérted. Ha hagyod, hogy egy múltban történt dolog a személyiségedet meghatározza, az olyan, mintha úgy vezetnél egy autót, hogy a viszapillantóba nézel csak. Ütközni fogsz. Szembe kell nézned a jövőddel és újra kell kezdened élni. Nem az számit igazán, hogy merre jártál, hanem, hogy merre tartasz.

Beszéljetek róla

Milyen fájdalmas emléket szorongatsz még mindig – valamit, amit valaki mondott, tett vagy gondolt rólad?

Imádkozd a következőt a mai napon: “Jézus, szeretném, ha a szívem helyre kerülne. Kérlek távolítsd el ezt a neheztelést az életemből. Úgy döntöttem, hogy megbocsátok [ennek az illetőnek]. Segíts, hogy ismét szembenézhessek a világgal. Segíts, hogy rád koncentráljak a jövőben. Helyezd a te békességedet a fájdalmam helyébe. Helyezd a gyógyulást a sértődésem helyébe. Helyezd a te szereteted a keserűségem helyébe. Jézus nevében: Ámen.”

 

Isten szerint értékes vagyok


“Ha kiszámolnád mennyibe kerülne megalkotni a tested minden egyes sejtjét, az kb. hatezer-trillió dollár lenne. Megfizethetetlen vagy.”

“Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!” Lk. 12:24

Mennyit érsz? Nem a pénzről beszélek. Összetévesztjük a magunk értékét a földi értékekkel, pedig nagyon különbözők. Az értékednek semmi köze az értékeidhez.

Mennyit érsz?

Olvastam egyszer egy cikket a Journal of Hospital Practice-ben (“Kórházi Hivatások” c. folyóirat), ahol kiszámolták, hogy mennyit ér az emberben minden egyes enzim, hormon és minden különféle dolog. A szerző összeadta őket, és, ha egy átlagos méretű embert nézünk, hatmillió-tizenöt dollár és 44 centet ér (kb. 12 000 003 088 Ft). (Néhányunk még többet is!)

Egy hatmillió dolláros férfi vagy nő vagy! A cikk szerzője megbecsülte azt is, hogy, ha kiszámolnád mennyibe kerülne megalkotni a tested minden egyes sejtjét, az kb. hatezer-trillió dollár lenne.

Megfizethetetlen vagy

Jézus úgy gondolta, hogy ez olyan fontos, hogy egy egész fejezet szól erről a Bibliában. A Lukács 15-ben három történetet mond el – az elveszett fiú, az elveszett drahma és az elveszett bárány. Ugyanaz a lényege mindegyiknek. Jézus azt mondja, “Fontos vagy!”

Fontos vagy Istennek. Értékes vagy. Isten azt mondja, értékes vagy, mert ő szeret téged és elfogadott Krisztusban.

 

Isten szerint szeretetreméltó vagy!


Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad. (És. 54:10)
?

Isten szerint szeretetreméltó vagy. Ez azért olyan fontos, mert addig nem tudod betölteni Isten parancsát, hogy “szeresd felebarátodat, mint magadat”, amig ezt el nem hiszed. Ha nem érzed magad méltónak arra, hogy szeressenek, te sem tudsz szeretni másokat.

A mai igeversünk Isten irántunk való szeretetéről mond el néhány dolgot:

* Isten mindenkor szeret téged. Nincs olyan, hogy egyik nap még szeret, a másikon már nem. Nem teszi meg azt, hogy csak a jó napjaidon szeret, a rosszakon pedig nem. Sokan ebben a hullámzó szeretetben nőttetek fel. Egy hölgy egyszer ezt mondta: „Gyermekkoromban sosem tudtam, hogy a következő pillanatban megölelnek-e vagy megpofoznak. A szüleim sosem voltak következetesek.” Isten nem ilyen. Isten 100%-ig következetes az irántad való szeretetében.
* Isten feltétel nélkül szeret. Azt mondja: „mindig szeretni foglak, feltételek nélkül. Ezt nem kiérdemled.” Nem azt mondja, hogy „szeretlek ha jó vagy”, vagy „ha ezeket és ezeket megteszed”, netalán „szeretlek, mert így nézel ki, vagy mert bizonyos dolgokat megteszel.” Mi történne, ha nem tudnád teljesíteni ezeket az elvárásokat? Abban a pillanatban kikerülnél a szeretetéből.

De Isten azt mondja: „Én nem így szeretlek téged!” Ő azt mondja: „Mindenkor szeretlek téged, minden feltétel nélkül!” Sosem kell reggel azzal a kérdéssel a fejedben felkelned, hogy „Uram, fogsz szeretni a mai napon? Eleget olvastam a Bibliából? Eleget imádkoztam?” Isten mindig szeret téged, nem számít, ki vagy, vagy mit csinálsz.

Mi annak az eredménye, ha ezt igazán megérted? A Dániel 10:19 alapján „Isten szeret téged, így hát ne hagyd, hogy bármi is nyugtalanítson vagy megijesszen!” Ez igazán megnyugtató számomra. Amikor nem kell eggódnom vagy félnem semmitől, akkor képes vagyok szeretni a körülöttem élőket.

a

Elfordulás…
A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy mindig meg tudjam különböztetni a jót a rossztól, s ha tükör által homályosan is, de lássam cselekedeteim következményét még azelőtt, mielőtt megcselekedném, amit tenni kívánok! Ámen
Amikor azonban meghallották az ÚRisten hangját, amint szellős alkonyatkor járt-kelt a kertben, elrejtőzött az ember és a felesége az ÚRIsten elől a kert fái között. De az ÚRsten kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy? Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok. Ezért rejtőztem el.
1 Móz 3,8-10
Gyönyörű történet… az Ószövetség legszebbike, gyaníthatóan a legősibb, s jó okkal feltételezhetjük, hogy talán még az írásbeliség előtti időből ránkmaradt történettel van dolgunk, amely telis-teli van szimbolikával!
A legelső ősi üzenet a most élők számára: Az ember, a teremtmény – félelmében, tehát elrejtőzött az Isten elől. Az ok világos: félt.Félt a következménytől, hiszen Isten rendje az, hogy mindennek következménye van… A térbe is időbe teremtett ember nem bújhat el egy másik világba/dimenzióba – ha megpróbál “láthatatlanná” válni, – akkor azt csak a többi teremtett dolog között teheti: a “a föld porából vétetett”, csak az anyagban tud elbújni! S ha belegondolunk: Nemde a matéria istenítésével (mindenek fölé emelésével) próbáljuk eltakarni Istent magunk elől?
A másik fontos üzenet: Isten nem azt kérdezte, “Ádám mit tettél?” – azt Ő nagyon is jól tudta -, hanem ezt: “Hol vagy?”, vagyis “Ádám, hová kerültél, hová jutottál?” Nem az elkövetett rossz, a bűn, a vétek, a mulasztás az, ami elválasztja Ádámot – egyben minket is – az Istentől – ettől még mindenki a Mennyei Atya gyermeke marad -, hanem a lelkiismeret újra és újra lelketperzselő lángja! Akinek pedig már nincs lelkiismerete, s nem bán meg semmit – mert sajnos nem minden lator bánja meg a bűnét(!)-, az az ember kizárja magát az Istennel való közösségből. Ezt nevezi a teológia kárhozatnak… Ez nem a megsemmisülés, hanem a kizártság, a kívülmaradás örök fájdalma.
A harmadik üzenet a történetben, hogy az ember csak akkor ijed meg, ha meghallja az Isten hangját. Ez nem feltétlenül mennydörgés, agyagbadöngölő tragédia – hiszen Isten soha nem szóban, hanem élet-helyzeteken, -érzéseken keresztül szól hozzánk-, hanem lágy, simogató szellő, azaz szelíd kinyilatkozatatása kegyelmének, amikor is a lelkünk misztikusan érintve van az Isten által. Másnak ez nem bizonyosság, de a hívő embernek igen, s ha nem megérezte benne az Isten tisztaságát, szépségét, akkor nem is kérkedik vele, hanem alázatosan szolgál.
A negyedik üzenet: Isten nem azért teremtett meg minket “a maga képére és hasonlatosságára”, hogy elbújjunk Előle, hanem azért engedi meg itt és most éljünk a Földön, ezen a csodálatos bolygón, hogy itt és most tükrözzük az Ő szeretetét. Aki ezt megteszi, annak félelme elillan és engedi, hogy magához vonza őt Isten…


Kríziseink, küzdelmeink…


A mai nap imádsága:
Istenem! Hullámok közt vergődik életem, nem tudom mit tegyek! Sötét van, s nem látom a kikötőt, ahová mindig is igyekeztem. Kérlek, csitítsd kegyelmeddel életem kihívás-hullámait, s fordítsd jó irányba gondviselő szereteteddel a szeleket, hogy életem hajója eljuthasson oda, ahová Te magad hívsz születésem óta! Ámen.

“Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: “Hallgass el, némulj meg!” És elállt a vihar, és nagy csendesség lett.
Mk 4,38b-39

Néhányszor a hívő ember életében is megtörténik, hogy sarokba szorítják a körülmények… Ilyenkor könnyen felszakad a lelket összefogó vékony hártya, a hit, s kicsúszik a szánkon – a nem is sarokbaszorítónak gondolt, de azzá vált – kérdés: Uram, hát nem törődsz velünk… Uram, mi lesz velem?

Klasszikusnak mondható téma a keresztény művészetben: Jézus lecsendesíti a “tengert”. Igazából csak tóról van szó (a Genezáti-tó), bár ez sem kisebb csoda, de ha a tanítványok hatalmas kétségbeesését nézzük, akkor még óceános viharról is beszélhetnénk… Nemcsak a tanítványok, nehézségek között mi magunk is képesek vagyunk felnagyítani életünk bajos dolgait. Aki élete folyamán még soha nem érezte az egzisztenciális viharok nemegyszer gondolkodást is lebénító viharos széllökéseit, az búra alatt él, talán nem is ember vagy nem ezen a földön él. Létünk elválaszthatatlan velejárója ugyanis a nehézség, a küzdelem, a kilátástalan helyzetekben is reménykedő magatartás és a hit kételkedések-ösztönözte naponkénti újrafogalmazása az előrelépés érdekében. Ebben a “harcban” – harc ez a javából önmagunkkal(!) – Isten velünk van. Ő ugyanis nem hagy el minket soha, sőt, ha mi meg is tagadnánk őt, Ő soha el nem hagy, mert az Ő hűsége örök…

Életünk legszebb, s talán későbbi (lelki)életünk leginkább meghatározó eleme, hogy milyen is volt a gyermekkorunk. Aki megélte a családi közösségben a biztonság, az elrejtettség gyermekszívvel teljességgel megérthető valóságát, az érett felnőtt korában is ezeket az értékeket igyekszik megvalósítani, de akinek csak a szeretet hiánya jutott ki osztályrészül életének különösen fontos első két évtizedében, az nagy valószínűséggel egész életében túlkompenzálva keresi majd azt, amit a világ sosem képes megadni neki. Hiába minden próbálkozás, a gyermekmúlt lelki szegénységét nem feledteti a felnőtt jelen materiális gazdagsága…

Aki már átélt krízist, az emberi lélek eme különös viharát, az tudja, milyen a vihar utáni csend, a megszabadulás, a megoldás, a kiegyenlítődés semmihez sem fogható nyugalma. Általában ebben a csendességben, amikor hirtelen elhalkul a számunkra a világ, akkor szól hozzánk Isten. Röviden, félreérthetetlenül – és többnyire szavak nélkül. Itt nemcsak az érzéseknek, itt a csöndnek is súlyos üzenete van. Ilyenkor olyan nagy a csend, hogy benne nemcsak szívünk dobogását, de még annak remegését is észrevesszük. Ilyenkor megállapíthatjuk, mitől féltünk annyira, s beláthatjuk, Ki az valójában, Akinek köszönhettük eladdig is szívünk minden dobbanását, s Akitől remélhetjük életünk továbbvivő ritmusát.




Megmerettetés…


A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy teljességgel élhessek szeretetedben! Ámen

    

Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot,
akár jó, akár rossz az.
Préd 12,14

Jelen tudásunk szerint nem ismerünk olyan jelentős kultúrát, mely valamilyen formában ne foglalkozott volna az isteni igazságok megvalósulásával az emberek világában, ill. a halál utáni létről való elképzeléseihez ne társította volna a megmérettetés valamilyen formáját. Nincs ez másképpen a keresztény kultúrkörben sem: a képzőművészet remekei, a templomi illusztrációk gyakran ábrázolják ezt az eseményt… Bár a Szentírás közöl bizonyos dolgokat a mindenkit izgató “hogyan?”-okról, de a Bibliát értőn olvasó ember igen jól tudja, hogy nem minden mondata az Ó- és Újszövetségnek “szentírás”… mert ugyan Isten akaratát foglalják nyelvi keretbe, de emberek írták, embereknek, néha-néha elég emberi módon…

Sokan mégis elvetik az Isten ítéletére vonatkozó vallásos elképzeléseket – valljuk be, olykor alapos indokkal: lásd purgatórium tana! -, pedig az alapvető isteni igazságosság azt deklarálja a természet csodáiban, a történelemben, a lelkiismeretben, hogy mindennek következménye van: nincs okozat ok nélkül! Ahogyan az erőszak erőszakot szül, ugyanúgy a bizalom is bizalmat. Az erőszak (meg)szedi a maga áldozatait, de a bizalomért is áldozatot kell hozni… “semmi sincs ingyen” – mondogatják.

Isten ítélete azért igazságos, mert soha nem marad el, egyszer mindenkit utolér! Láthatóan vagy sem – ez egyedül Isten dolga -, persze nekünk, időbe és térbe beleteremtett lényeknek fontos a láthatóság, a megfoghatóság, a testi megtapasztalhatóság. Jó lenne, ha a temető csendje örökre ráborulna az emberlét kínjaira, de az igazság az, hogy a fájdalmak nemcsak átívelnek generációkon, de engedetlenség és engedelmesség (az isteni parancsoknak!) megtermi gyümölcseit harmad és negyedíziglen, sőt ezeríziglen…

Annyit bizonyossággal állíthatunk, hogy jót tenni jó, s hogy a szeretet hiánya fájdalmat okoz. Az Istenben bizakodó ember életével a szeretetre voksol, mert tudja, hogy lelke nyugalmat másképpen nem talál. Megnyugvás nélkül ugyanis nincs harmónia, s nincs maradandó boldogság se. Elfogadni sorsunkat, hogy életünk legyen – ne csak itt, de “odaát” is -, oly nehéz, hogy egyedül nem is vagyunk képesek erre! Az evangélium jó híre azonban az, hogy Isten kegyelmes…

 

Megújulásért, ébredésért, a közösségért.



A mai nap imádsága:
Urunk, Istenünk! Könyörülj rajtunk, hitetlenségben, szeretetlenségben és reménytelenségben vergődő népeden! Térítsd magadhoz elfordult gyermekeidet! Ámen.

Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: “Ti is el akartok menni?” Simon Péter így felelt: “Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.”. Jn 6,67-68

Születés és halál. Két misztikus állomás közötti néhány évtized – jobb esetben. Egy dallam, amit meghatároz a hangnem, az a néhány ütem, amit az Isten belénkplántált. Élet. A legdrágább. Nincs ennél fontosabb, hiszen ha valaki meghal, az a létezés már többé nincs, elveszett örökre. Az élet megismételhetetlensége, egyszerisége szentséget hordoz. Ugyan ez alig látszik az embervilágban, de ez csak az embert minősíti. Az élet – sok nyomorúsága ellenére is – kívánatos: élni jó. Miért szól történelmünk mégis arról, hogy az emberek milliói egymást halomra gyilkolták? Miért ez az egyetemes gonoszság fajok és nemzetek között, s miért nem mentes a rosszakarattól a család, a szűkebb közösség sem?

“Az a neved, hogy élsz…” Így hívnak minket, hiszen erre hivattunk: az életre. Nagyszerű dolgok építésére, s nem rombolására, a teremtettség szépségének csodálatára, s nem annak elpusztítására. Az angyal szava több mint kiábrándító: “élsz… pedig halott vagy.” Manapság gyakran beszélnek a halál kultúrájáról. Az önmagát manapság különösen is istenítő ember, az “Én”-t oltárra emelő 20-21. századi embertípus feladta a leckét a következő generációknak! Szinte új mértéket kell kitalálni a felhalmozott szociális igazságtalanság-, és problématömeg nagyságára… új szavak születnek, hogy lefedjék azt mérhetetlen visszaélést, amit elkövetnek a természet ellen – őserdők kiirtása, génmanipulált növények és állatok létrehozása… csakis azért, hogy az ember mohóságát kielégítsék… halálvirágos “élet”!

“Pedig halott vagy…” Semmiféle nyüzsgés és kommunikációs túlaktivitás nem rejtheti el a tényt: halott vagy! Párkapcsolatok korai megfulladása, generációk közötti bizalom totális megmerevedése, gyereknevelés hullafoltjai, gazdáság és politika rothadása… Jelei a halálnak! Mindennek oka: a hitetlenség, az Isten-telenség… Van-e kiút? Van-e szabadulás?

Emberileg nézve alig… de ami az ember számára lehetetlen, az az Istennél lehetséges. Bármilyen megpróbáltatások is szakadnak életünkre: terhek, gondok, bajok, szenvedés, betegség, veszteség… Csak Istenben “felébredve” van megoldás, Benne és Általa van értelme életünk néhányütemnyi dallamának… Földi életünk lehet nyitánya Isten végtelen dalának, de lehet disszonáns záróakkordja is egy létezésnek… rajtunk múlik, a felismerésünkön.

 

Világunk…


A mai nap imádsága:
Uram! Te szépnek és jónak teremtetted világodat, amibe folyamatosan belerondítunk… Tégy igazságot Uram, s légy kegyelmes mindannyiunkhoz, hogy végre Rád találhassunk mindannyian! Ámen

 

Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az ÚR. ”
Zak 8,16-17

Milyen élet az, amely hazugságra épül? Milyen közösség az, ahol a tagok egymásnak rosszat kívánnak? Milyen társadalom az, ahol a jogosság látszata nagyobb erkölcsi tekintély, mint az igazság? S milyen világ az, ahol szeretik a hamis esküt, s információáramláson a félretájékoztatást értik?… Méltatlan világ! Márpedig ilyet alakított ki a 21. századra az az ember, amely felfuvalkodottságában azt gondolta, hogy “Másképp lesz itt minden!” -, ha saját kézbe veszi az irányítást, elvetve a régi közösségvédő rendet. A kritika megfogalmazódik kimondatlanul is: szociális igazságtalanságokban, környezetszennyezésben, kulturális aroganciában, s mindenekelőtt a problémák vulgarizálásában, mely mindig is kiváló táptalajt adott a háborús konfliktusokhoz… Ezt örökítjük hát tovább gyermekeinknek?

1987-ben egy meglátogattam Stuttgart egyik evangélikus kórházában ösztöndíjasként dolgozó, akkor még nem feleségemet. Akkoriban friss “jegyesek” voltunk éppen -, sokszor nézegettem/forgattam újjamon a jeggyűrűt, álmélkodva-gondolkodva a jövőről. Természetesen “szemem volt” minden párkapcsolatra, hiszen igyekszik ilyenkor az emberfia leszűrni a tanulságokat, hogy jobban, szebben, ügyesebben csináljon/alakítson mindent, hogy boldog legyen… Így történt meg, hogy visszautazásomkor a stuttgarti vasútállomás peronján egy búcsúzkodó szerelmespárt pillantottam meg -, ami persze nem meglepő életkép egy vasútállomáson… A fiatalember azonban katona-ruhában volt. (Fiatalabbak kedvéért írom, ez még a nagy ár-, s érték-rendszerváltozás az ún. 1989-es politikai fordulat előtt volt!) Alig négy évvel korábban még a zala-megyei lankák között megbúvő lenti-i laktanyában treníroztak minket az imperializmus elleni harcra, ha meg akartak volna minket támadni az olaszok… Mert hogy ők szolgáltak – szegények! – nekünk ellenség-kép gyanánt… Így aztán nem volt nagy csoda, hogy a búcsúzkodó katona láttán eszembe jutottak saját katona élményeim… Elemi erővel tört fel bennem a háború esztelensége, s nehezen tudtam elképzelni, hogy az a fiatal katona vagy éppen én nagyobb kedvet éreztünk volna egymás megölésére a harctéren, minthogy a kedvesünket (békében!) szorongassuk…

Változott a világ. A vörös csillag helyett a piros szőnyeget gurították kis hazánk akkori vezetői az idekívánkozó “kapitalista” érdekeknek. Egyik pillanatról értéktelenné vált az, ami hazai, ami a mienk, s a konzum-társadalom bálványainak imádásra kezdték el idomítani az egzisztenciájukban megroppant embereket. Hazugság a javából, hogy a minőségi élet attól minőségi, ha minél többet fogyasztunk! Valójában a “nívó” ott kezdődik, ha stílust váltunk, s elkezdünk szeretni… Szép lassan megtanuljuk, hogy nincs fontosabb annál, ha őszintén szeretnek minket, s mi őszintén szerethetünk, …hogy a békességünket nem rácsok, betonfalak, szögesdrótok vagy őrző-védő szolgálatok garantálhatják – mert az erősnél van mindig erősebb, hanem egyedül az Istenbe vetett gondviselés hit. Abban pedig nemcsak én vagyok benne, hanem mindenki más. Ők is fontosak, nagyon fontosak az Isten számára… Ha felismerjük magunkban és a másik emberben is az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember-képet, akkor, s csakis akkor elkezd megváltozni a világ, s kezdi szép lassan felváltani az esküdözést az igazmondás…

 

2018. július 29. SZEGÉNY VAGY, DE ÉN TUDOK RÓLAD GONDOSKODNI

SZEGÉNY VAGY, DE ÉN TUDOK RÓLAD GONDOSKODNI

Rhodos, 1990. július 28.

Jézusom, beborított a fásultság felhõje. Nem tudom, hogyan kerüljek ki ebbõl a fásultságból, én szegény nyomor…

Tudom, de miért nem kéred segítségemet? És miért tekintesz másfelé? Ha felém fordítod tekinteted, meglátod világosságomat, és megadom neked mindazt, amit kérsz ! Szegény vagy, de én tudok rólad gondoskodni. Elég azt mondanom: Növekedj! Virágozz! És pusztaságodba folyókat vezethetek. Gyermekem, elhagytalak-e valaha?

Nem Uram, soha.

Akkor hogyan lehet, hogy nem hittél jelenlétemben? 1 Nem érted, hogy állandóan tekinteted kerestem? Menyasszonyom lettél, ugye?

Igen, Uram.

Akkor nézz rám olykor! – ez a te dolgod. Figyelj rám Vassula, nekem nincs rád szükségem. Tudod, hogy elég vagyok önmagamban. Több alkalommal megmondtam neked, hogy mindenható vagyok, de szeretem a gyengeséget, mivel leginkább azáltal mutatkozik meg az én erõm. Kicsim, mindennap, életed minden órájában és percében veled vagyok. Mindig közöttetek vagyok… Ne feledd, hogy Édesanyámmal vagyok!

Nem feledem, Uram.

Ismételd utánam: mi ketten mindörökre!

 


1 Amikor aznap délután lelkem szemével láttam Õt.

Akarsz változni?

 

„Engedd, hogy Isten átformáljon!” (Róma 12:2 GNT)

Változás csak akkor történik, ha:

1) Eldöntöd, hogy megváltozol. A The Daily Mail újság egyszer feltette olvasóinak a kérdést: „Mi a baj a világgal?” G. K. Chesterton állítólag a következő választ küldte: „Tisztelt Uram, én vagyok.” Valld be: ha belerúghatnál abba, aki a legtöbb bajodért felelős, akkor nem tudnál leállni egy hétig! A tanítványság – az a folyamat, melynek során Krisztushoz hasonlóvá válunk – egy döntéssel kezdődik. Jézus hív minket, és mi válaszolunk. „’Kövess engem, és légy a tanítványom!’ – mondta Máténak Jézus. Ő pedig felkelt, és követte őt” (Máté 9:9 NLT). És nézd csak, még a tollát is magával vitte! Ez minden, amire szükséged van ahhoz, hogy elindulj: egy döntés!

2) Változtasd meg a gondolkodásmódodat! „Engedjétek, hogy Isten új emberré formáljon az által, hogy megváltoztatja a gondolkodásmódotokat!” (Róma 12:2 NLT). A változás az elmédben kezdődik. A gondolkodásmódod meghatározza, hogy hogyan érzel; az érzéseid pedig kihatnak arra, hogy hogyan cselekszel. Tehát mosd át az elmédet, tápláld az elmédet, és programozd át Isten Igéjével!

3) Minden nap tegyél meg egy kis lépést! A legtöbben szeretnénk egyik napról a másikra megváltozni. De ez nem így működik; a változás lassan következik be. Ha sikerre vágyunk, akkor kis dolgokkal kell kezdenünk, és meg kell tennünk azokat minden nap. Szalézi Szent Ferenc mondta: „Legyen türelmed mindenhez, de legfőképpen önmagadhoz! Ne csüggesszenek el a hiányosságaid, de kezdd el őket rögtön orvosolni! Minden nap kezdd újra ezt a feladatot!” Azt mondod: „De én annyira gyarló vagyok.” Mind azok vagyunk. Ne csüggedj: „Isten, aki elkezdte bennetek a jó munkát, mindig segíteni fog nektek növekedni az ő kegyelmében, amíg az ő munkája bennetek be nem fejeződik.” (Filippi 1:6 TLB)

 

AMIKOR VIHARBAN VAGY


„A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott…” (Máté 14:24)

Milyen is viharban lenni? Jeremiás tudna beszélni a toronymagas hullámokról vagy a szélvihar erejéről. Belátta, hogy milyen gyorsan süllyed, ezért változtatott tekintete irányát. „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, ezért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! Az Úr az én osztályrészem – mondom magamban -, ezért benne bízom.” (Jeremi8ás siralmai 3:21-24). Amikor Jeremiás a hullámok helyett Istenre fordította tekintetét, akkor elkezdte az ígéretek sorozatát megénekelni: 1) „Az Úr állhatatos szeretete soha meg nem szűnik.” 2) „Irgalma nem fogy el.” 3) „Minden reggel megújul.” 4) „Nagy a te hűséged!” 5) „Az Úr az én osztályrészem.” A vihar nem csillapult ugyan, de Jeremiás elcsüggedése elmúlt. Pál azt írja: „mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak” (Efezus 5:29). Az énekek nagyszerű segítségek. Segítenek odafordítani tekintetedet őrá, aki jár a vízen és lecsendesíti a vihart. „Hűséged végtelen Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál, az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Minden nap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel. Hűséged végtelen, Uram hozzám!”

 

 

Bízz Istenben! Bízz Istenben! Bízz Istenben!

 

„Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén.” (Zsoltárok 142:6)
Vannak, akiket a nehéz idők energiával töltenek fel, másokat lebénítanak. Nézd meg Dávidot! Amihez hozzáért, arannyá változott: Sámuel királlyá kente, legyőzte Góliátot, Saul udvari zenészévé és harcosává fogadta, a sereg szerette őt, és dalt írtak róla. Aztán az élete darabokra hullott: elvesztette az állását, a házassága tönkrement, idős pártfogója, Sámuel meghalt, a legjobb barátja, Jonatán nem segíthetett rajta, Saul katonái vadásztak rá, végül egy barlangban kellett bujkálnia. Mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor ilyen barlangban kell időznünk! Ez az a hely, ahová akkor jutsz, amikor már nincs semmilyen földi segítséged. Ez az a hely, ahol olyan fontos dolgokat tanulhatsz meg magadról, amiket sehol máshol nem tudnál megtanulni. Ez az a hely, ahol Isten legjobban el tudja végezni munkáját, hogy Krisztushoz hasonlóvá formáljon. Ez az a hely, ahol legrosszabb fogyatékosságaid felszínre kerülnek és megmutatják, hogy magadtól semmire sem vagy képes. Itt küldi azonban Isten az Ő erejét, hogy erőtlenségünkben érjen célhoz. Amikor Dávid így imádkozott: „Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén”, még nem tudhatta, hogy a jövőben korona vár-e rá, vagy meghal a bujdosásában. Csak annyit tudott, hogy ez a barlang, ahol épp most van, valószínűleg a legtöbb, amire számíthat. Amikor olyan helyzetben vagy, amit nem tudsz helyrehozni, sem megváltoztatni, még csak kimenekülni sem tudsz belőle, bízz Istenben! Bízz Istenben! Bízz Istenben! Amíg a biztonságérzeted egyedül a saját sikeredben gyökerezik, mindig törékeny lesz. De ha tudod, hogy Isten veled van, még ha te mélyponton is vagy, meg tudsz birkózni a barlanggal, és megerősödve fogsz kijönni belőle!

 

 

Ne veszítsd el a nyugalmad!

 

„…megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.” (Ézsaiás 26:3)

Az egyik legnagyobb ígéret a Bibliában ez: „Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik” (Ézsaiás 26:3 Károli). Kiben bízol, ha meg kell oldani a gondokat, Istenben vagy magadban? Ezen alapelv szerint kell élned: „Tedd meg a tőled telhető legtöbbet, a többit pedig bízd Istenre!”. Túl sokan gondolják úgy, hogy nem helyes, ha jól érezzük magunkat, amikor gondjaink vannak. Úgy növünk fel, hogy azt hisszük, ha már semmi mást nem tehetünk, a legkevesebb, hogy aggódunk, idegeskedünk, és nyomorultul érezzük magunkat. A Biblia így fogalmaz: „ha semmiképpen meg nem rémültök [egy pillanatra sem]… ez [a szilárdság és bátorság] egyértelmű jel lesz Istentől” (Filippi 1:28 AMP). Ez az ige arra tanít minket, hogy amikor a nehézségek jönnek (és jönni fognak!), nyugodtnak kell maradnunk. A Sátán nem tud mit kezdeni velünk, ha nem tud rávenni minket, hogy idegeskedjünk; ezzel kivettünk kezéből egy nagyon hatékony fegyvert. „Mert ez [a szilárdság és bátorság] egyértelmű jel lesz Istentől.” A békességed megőrzése nem szabadít meg az élet nehézségeitől, de lehetővé teszi, hogy Istené legyen az utolsó szó. Ha teljesen Őbenne bízol, nem vagy többé kitéve a körülmények, más emberek vagy saját érzéseid és korlátaid kénye-kedvének. Valaki megjegyezte: „Ilyen időkben nagy segítség, ha eszünkbe jut, hogy mindig is voltak ilyen idők.” A kérdés nem az, hogy fog-e jönni gond, hanem az, hogy hogyan fogod kezelni? A Zsidókhoz írt levél szerzője azt mondja: „Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba…” (Zsidók 4:3). Amikor a dolgok rosszra fordulnak, tedd, amit Isten mond, aztán nyugodj meg Őbenne, és figyeld, hogyan munkálkodik az érdekedben!

A gyenge hitet meggyengítik a csapások és katasztrófák, míg az erős hit csak megerősödik általuk.

A hit virágzik, ha Istenre összpontosítunk önmagunk helyett. (A.W.Tozer)

„A meggyógyított felugrott, járkált, ugrándozott, és dicsérte az Istent.” (ApCsel 3,8)

Igazi csodának lehetünk tanúi az igén keresztül. A gyógyulást követően Isten-dicséret hangzik fel, amelyet több, mozgást kifejező ige tesz még szemléletesebbé. Elgondolkodtam azon, hogy a mai gyógyulások után van-e ilyen fergeteges öröm és Isten-dicséret. Merjük-e ma is kifejezni így a hálánkat? Vagy szinte a beletörődés határát súroló módon fogadjuk a gyógyulást? Legyen bennünk ilyen mozdító öröm, hála és Isten-dicséret! (Tamásy Tamásné)

Aki megszületik, annak halotti bizonyítványát – a dátum kihagyásával – máris ki lehet állítani.

(M.P.)

Az Isten mindig nagyobb minden tapasztalhatónál. A láthatatlan szeretet a láthatók szeretetén keresztül ismerhető meg. Mindaz, aki szemet tud nyitni szépre, jóra és igazra, utat épít az Istenhez. Minden véges szeretet üzenet a Végtelen Szeretetről. (Enzsöl Ellák)

Az Istenért való fellelkesülés még nem az Istennek való odaszánás. (Kroeker)

 

Egy nap egy gazdag ember meglátogatott egy aszkétát, aki egyfolytában imádkozott és böjtölt. A vagyonos kereskedő meghatódott a másik Isten iránti alázatától és felajánlott neki egy zacskó aranyat.
– Tudom, hogy jó célra fogod költeni, ezért azt akarom, hogy fogadd el tőlem! – mondta.
– Egy pillanat – felelt az aszkéta -, előbb tudnom kell, nem tilos-e elfogadnom a pénzed. Mondd, van még neked elég otthon?
– Persze, legalább ezer ilyen zacskóm!
– És mondd, szeretnél még egyszer ezer ennyi aranyat?
– Természetesen! Mindennap keményen dolgozom, hogy több pénzem legyen – válaszolta a kereskedő.
– És mégsem elég az, amennyid van?
– Nem; mindennap imádkozom, hogy több legyen.
Az aszkéta ekkor visszaadta az arannyal teli zacskót a kereskedőnek.
– Sajnálom, de nem fogadhatom el a pénzed. Nem volna tisztességes, hogy egy gazdag ember elvegye a koldus pénzét.
– Engem nevezel koldusnak, s magadat gazdagnak?!
– Természetesen. Gazdag vagyok, hisz megelégszem mindazzal, amit Isten ad nekem. Te pedig koldus vagy mert mindegy mennyit ad neked az Urad, mindig elégedetlen vagy és többért könyörögsz.

„Ha a gyökér szent, az ágak is azok.” (Róm 11,16)

Legyen időd arra, hogy naponta olvass Bibliát, és naponta imádkozz. Tedd ezt olyan tisztelettel és nyitottsággal, hogy beáradjon életedbe Isten szeretete és szentsége! (Bozorády Zoltán)

 

Ha elfogadod a dolgokat, ahogyan a Gondviselés irányítja: szentté válhatsz!

XXIII. János pápa

Ha nem félsz a bűntől, tarts attól, ahova az vezet.

Isten nem ígért
Örökké kék eget,
Életünket átszövő
Virágos növényeket.

Isten nem ígért
Napot eső nélkül,
Gond nélkül örömöt,
Békét jajszó nélkül.

De Isten
Erőt ígért a napra,
Munkára pihenést,
Fényt az utunkra,
Kegyelmet bajunkban,
Égi segítséget,
Nem múló részvétet,
Örök szeretetet.

 

„Jézus így imádkozott: „Megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük.” (Jn 17,26)

Úr Jézus, köszönöm, hogy elfogásod éjszakáján is a tieidre gondoltál, és tanítványaidért imádkoztál. Köszönöm, hogy megismertetted velem a mennyei Atyát, és hogy az ő szeretetéből kaptam új életet. Kérlek, naponként vezess engem, és segíts, hogy teljes szívvel ragaszkodjak hozzád! (Hulej Enikő)

Krisztust jobban lehet megismerni azáltal, amit Ő maga mond, mint azáltal, amit barátai mondanak Róla. (Spurgeon)

Nem az a gazdag, akinek sok pénze van, hanem az, aki elégedett azzal, amije van.

Nem számít a vihar, ha Istennel vagy, a végén mindig vár a szivárvány.

„Nem tudjátok, nem a magatokéi vagytok?” (1Kor 6,19)

Ma sokunk kérdése: mit kezdjek az életemmel? Magam irányíthatom; kinek felelek, ki segít rajtam, ha valamit elrontok? Pál a korinthusiaknak arról prédikál, hogy egész ember voltunk Istentől kapott ajándék. De nem vagyok a magamé! Ma sokan arról beszélnek, hogy a felnőtt ember maga irányítja, tartja kezében sorsát. De mi van a felelősséggel? Annyi a csapda, a tragédia: szép álmok helyett bíróság, börtön, ítélet. Pál szavára figyeljünk: nem a magatokéi vagytok. Ebben a versben olvassuk azt is, hogy testünk a Lélek temploma. Ez elutasítja a felelőtlen életet, a test indulatainak való kiszolgáltatottságot, a paráznaságot, mert Isten Lelke nem férhet össze ezekkel. Legyen életed tiszta, kitakarított, felékesített templom! Méltó helye Atyánknak, aki Lelkével meg akar szentelni. (Tóth-Szöllős Mihály)

A megbocsátás egy teljesebb élethez vezet


“Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: “Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?” Jézus így válaszolt: “Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. ” (Máté evangéliuma 18:21-22 Új fordítás)

Jób könyve elmeséli nekünk, hogy Jóbot milyen rettenetesen bántották a barátai.Elárulták, kritizálták, félreértették. Semmi nem fáj jobban, mint amikor félreértenek, vagy igazságtalanul vádolnak.

És még csak nem is a Jób hibája volt. Minden oka megvolt, hogy bosszús legyen. De Isten 180 fokkal megfordította Jób életét-nem akkor amikor bosszút állt, vagy még jobban bosszús lett. Akkor, amikor elengedte az ellenségeit megbocsátott nekik. Sőt a Biblia szerint nem is csak elengedte, hanem imádkozott is értük. (Jób 42:10)

Miért fontos az, hogy elengedjük a támadóinkat? Mert azzá leszünk amire koncentrálunk.”Nem leszek bosszús!” Mire koncentrálunk? A bosszúságra. “Én soha nem leszek olyan mint az édesanyám.” Ha nem engeded el ezeket, akkor elkezdesz bosszús lenni azok miatt, akik megbántottak. Ez az igazság.

A szívbeli megkeseredés nagyon furcsa dolgokat tud csinálni a személyiségeddel. Nem azért vagyunk, hogy ellenszenvvel terhelve járkáljunk. Ez olyan mint egy teher az életünkön.

Hányszor kell megbocsátanunk valakinek? Kérdezi Péter Jézustól, aki így felel. ” hetvenszer hétszer” ( MSG fordítás ) ami 490 alkalmat jelent!

A házasságodban egy egész lőszerkészleted van? A szeretet nem szokott feljegyzéseket készíteni. A megbocsátásnak folyamatosnak kell lennie. Minden egyes alkalommal, amikor valaki ellened irányuló bűne eszedbe jut bocsáss meg neki, egészen addig, amíg el nem engeded.

Honnan tudod, hogy már teljesen elengedted az illetőt? Már nem bánt többé a dolog. Tudsz imádkozni a sikereiért. Felszabadult tudsz lenni a jelenlétében. Már empatikus is tudsz vele lenni.

Nem tudom, hogy valaha is volt-e olyan, amikor nagyon jóleső érzés volt a megbocsátás. De megteszem, és nem azért mert jó érzés, hanem mert Isten erre kér, és mert a megbocsátás révén olyan szabad és teljes életet élhetek, amilyet Isten nekem szánt.

Beszéljünk róla

Kinek van több oka az elengedésre? Neked, vagy Istennek? Ki tud jobb munkát végezni az esti dolgok kitakarításában? Te vagy Isten? Mialatt arra vársz, hogy Isten neked adja a pontot és igazságot szolgáltasson, addig neked meg kell bocsátanod, hogy kibékülj az élettel.

Kinek kell megbocsátanod?

 

Isten azt mondja, hogy megbocsájt nekünk!


„Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.” Ézs 43:25

Amikor valami elromik az életünkben, rögtön arra gondolunk, hogy „Isten haragszik rám, ez biztos. Elkövettem azt a dolgot tegnap, (vagy tavaly, vagy húsz évvel ezelőtt) és most Isten visszaadja nekem.”

Vajon Isten így bánik a gyermekeivel? Egyáltalán nem. Ézsaiás azt írja, hogy vétkeinkre többé nem emlékezik. Ha megvallottuk neki, Ő megbocsájtotta, elfeledte és nem hozza elő újra őket.

Ha megtért keresztények vagyunk, jól jegyezzük meg az Efezus 1:4-5-öt: ” Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint…”

Észrevesszük azt, hogy ha Isten ránk tekint akkor Jézus Krisztuson keresztül szemlél minket? Jézus kifizette a keresztfán az összes bűnünket, azért, hogy bocsánatot nyerjünk és vétkeink feledésbe merüljenek.

Ezért igazi ÖRÖMHÍR kereszténynek lenni. Átadjuk Jézusnak egész életünket – a jót, a rosszat, a kellemetlent – Ő elveszi tőlünk, megbocsájtja és új esélyt ad. Ezt mondja: “Most hibátlannak látlak. Szeretetembe öltözve állhatsz előttem.”

Élet…


A mai nap imádsága:

Uram! Oly sokan nem tisztelik az életet, s oly sokan vannak, akik pusztítjak azt… Add, hogy az élet szentsége mindannyiunk szívében éljen, s tudjunk harmóniában élni teremtett világoddal! Ámen.

Isten kezében van minden élőnek a léte.
Jób 12,10

Bár egyszerű felismerést közöl ez a mondat, megértése mégis számtalan akadályba ütközik. A hívő ember számára nyilvánvaló, hogy az összevisszaság az nem lehet értékteremtő erő, a robbanás – jelen tudásunk szerint – nem magasabb szinten szervezi újra a matériát, hanem alaphelyzetbe juttatja. Bár a nukleáris fúzióval létrehozhatóak új anyagok, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kavics (csillagpor) az idők végezetéig az marad, aminek rendeltetett, azaz kavics. Értelmes lénnyé gyúrni a csillagport pedig egyedül az Isten kiváltsága. Bár manapság vigyázni kell ilyen kijelentéssel, mert az új technikák soha nem látott lehetőségeket nyitnak meg az emberiség előtt, de ha az ember tudna is embert gyúrni a föld sarából, Istent semmilyen technikával nem lesz képes reprodukálni.

Az élet tehát Istené. Tőle kaptuk, s ő is veszi vissza. Vannak, akik úgy gondolják, az élet elvételének joga is alapvető emberi jog, s harcolnak, hogy társadalmilag “elismert” keretekbe illesszék az euthanázia (jó halál) lehetőségét. Az öngyilkosság eme kontrollált formája bármennyire is “humánus”-nak tűnik, s akármennyire is igyekeznek jogi keretekbe illeszteni, végsősoron csak egyet jelez: ennyire elembertelenedett a világ, s ennyire magukra maradtak időseink…

Isten kezében van az élet – s nem a mienkben. Ezt megtanítani, továbbadni a következő generációnak alapvető feladatunk. Akkor talán kevesebb tragédia lenne közlekedési utakon, s extrém-sport-túrákon, mely balesetekkel zsúfolásig telve vannak a bulvár-lapok. Amíg a reklámok persze azt sugallják, hogy mindenkinek csak akkor lesz igazán minőségi élete, ha keresi a veszélyt vízen, földön és levegőben, eladdig nehéz lesz megértetni ifjainkkal az ősi bölcsesség jézusi interpretációját: “Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!”

Mivel minden élet a Teremtő Isten kezében van, ezért különösen is tisztelni kellene az élet minden formáját. Azzal is tisztában kellene lennünk, hogy az élet – mivel nem a miénk, azt csak néhány évtizedes használatra kaptuk -, egyszer Isten visszakéri, s akkor számot kell adnunk róla, mit is kezdtünk vele. Tudtuk-e arra fordítani a kapott lehetőségeket, amire Isten szánta? Eljutottunk-e a jószándék igenlésétől a megcselekedett jóig – vagy csak elmélkedtünk, s szép gondolatokat fogalmaztunk meg arról, hogy Isten kezében van minden élet…

 

 

Elvárások…


A mai nap imádsága:

URam! Törd le bennem mindazt, ami emberi erőlködés és sehová sem vezet, s add meg mindazt, ami segít, hogy közelebb juthassak Hozzád és embertársaimhoz! Ámen
Péter apostol mondja: “Most tehát miért kísértitek azzal Istent, hogy olyan igát tegyetek a tanítványok nyakába, amelyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk elhordozni?”
ApCsel 15,10
Az extremitásra való hajlam az Istentől elfordult ember sajátja… a düh, hogy nem lehettünk olyanok, mint Isten – lásd bűneset: Eritis sicut Deus!- olykor teljesen kizárja az “eredendő józanságot”. Klasszikus esetei ezeknek az ún. szerelemféltésből elkövetett deliktumok, amikről ha hallunk, csak értetlenül állunk: Hogyan ölheti meg valaki azt a személyt, akit tulajdonképpen szeret(ett)? Tényként vesszük, hogy az eltorzult lélek ferdülten látja a világot, de a nagy kérdés mindig az: hol húzódik a normalitás és abnormalitás láthatatlan határa?
Egy olyan világban, ahol elmosódnak (szándékosan elmossák?) a határok, ahol gumitörvények szolgálják az egyéni érdeket a közösség érdekeivel szemben, ahol a rendre, a kiszámíthatóságra vágyakozó-várakozók száma napról napra nő, az ilyen világ a vallási fanatikusok számára valóságos “paradicsom”, hiszen a körülmények áttekinthetetlen kavalkádjában őrült elképzeléseik, beteges önmegvalósításuk isteni támogatottságát vélik felfedezni. Így történnek meg aztán már itt a földön – pokoli dolgok…
Mai igénk heves vitáról tudósít: Körül kell-e metélni azokat, akik Jézus nyomán az EgyIstenhez tértek? A farizeusok szerint igen, Péter apostol szerint meg nem… Példás esete ez annak a korszakoktól, kortól és nemtől független örök emberi elképzelésnek, miszerint: ha itt a földi életben mindennek ára van, akkor bizonyára így van ez odafönn, az Isten világában is… Így történik meg, hogy egyébként normális, hétköznapi emberek, elveszítvén “józan paraszti eszüket” végül abnormálisan cselekednek, mert elhiszik “vezetőjüknek”, hogy az Isten márpedig áldozatot követel, s ‘szent’ meggyőződéssel vallják: nem is akármilyet!
A kegyelem lényege azonban: az ingyenesség, ahogyan a szeretet alapja is a szeretet, s nem a teljesítmény! Az istenhit lényege – ahogyan a szerelemé is – az önkéntesség, s annak édestestvére: a szelídség. Jézus bizonyára nem véletlenül mondja: “Legyetek szelídek, mint a galambok, s okosak, mint a kígyó!” Azaz: Igyekezzünk soha el nem veszíteni józanságunkat! Az okos ember ugyanis bizonyossággal tudja, a fa mögött is van még ‘világ’ – talán egy egész erdő…

 

 

Hitvalló életekért, az egyház jövőjéért.


A mai nap imádsága:
Uram! Erősítsd népedet, s kezdd rajtam! Ámen.

Az ÚR fölegyenesíti a görnyedőket. Zsolt 146,8

Jézust követni nem az ész nagyságától függ, hanem a szív erejétől. Sokan jutottak el, jutnak el mai is a keserű tapasztalatokon át a végkövetkeztetésig: ezt így nem csinálom tovább. Templompadokat “koptató” hívek, egykor igét hirdető papok fordítanak hátat URuknak, hogy aztán a maguk esze szerint kezdjék el irányítani életüket. Szomorú, de igaz kép…

Jézust sokan elhagyják. Megnemértésből, félelemből. Az okok ma is ugyanezek… ok akad bőven, ha más nem, akkor jön a megfellebezhetetlen érv: nincs időm. Péterék lelkében is meg-megfordul egy-egy furcsa gondolat, melyre Jézus egy kérdéssel reagál: “Ti is el akartok menni?” A nyílt kérdés őszinte választ gerjeszt: “Uram, kihez mennénk?” A történet ma is ismétlődik és sokan maradnak el az úton… lelkük más hangnak engedelmeskedik: csábítóan süvít a hatalom szava, édes ábrándba ringat a pénz csengése.

Örök élet beszéde. Hitvallásos válasz, ami minden korban megdöbbentően szól, mert egy másik világ létének bizonyosságát hordozza, sugározza. Ebben a világban meg lehet mosolyogni, el lehet vetni az ilyen válaszokat. A látható világban általában az ész diadalmaskodik, de Isten láthatatlan világának erőterét (szenvedés, halál) egy pillanatra is megtapasztalva szertefoszlik a ráció dicsősége… Ilyenkor nagyon kell az örök élet beszéde, mert ez a megmaradás biztosítéka, ez ad hitet a továbblépésre.

 

 

Jóság…


A mai nap imádsága:

Uram! Tégy engem eszközöddé a jóban, hogy megszentelődjön életem kegyelmed által! Ámen

Mert ahol irigység van, és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett található. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.
Jak 3,16-17

Nagy divatja van manapság a gyermek-szépségversenyeknek. Jóllehet sokan nem látnak benne semmi kivetnivalót, az azonban elgondolkodtató, vajon szabad-e ilyen stressznek kitenni a gyermekeket, amikor nem a fejleszthető képességeiket, hanem öröklött adottságaikat teszik mérlegre? Tény, hogy minden gyermek egyediségében szép – szüleiknek meg a legszebbek -, s az is tény, hogy egész életünk egy nagy megmérettetés. Van is ebből gond elég! Soha ennyi önértékeléssel küszködő embert még nem hordott a hátán a Föld…

Onnantól kezdve, hogy tudatunkra ébredünk, méricskéljük egymást és magunkat. Ki a nagyobb? A testvérem vagy én? Ki tud jobban fára mászni? Az unokatestvérem vagy én? Ki hoz haza jobb jegyet az iskolából? A szomszéd gyereke vagy az enyém? Ki érvényesül jobban az életben? Ki kapja meg végül is az állást, ő vagy én?…Az élet számtalan helyzetben mér meg minket, s mi is méricskéljük magunkat – másokhoz. Csoda-e, ha életünket hűségesen kíséri az irigység árnyéka? Az irigység – nem új a felismerés(!) – pedig melegágya a viszálykodásnak, melyekből kifejlődnek nemcsak a kisebb, de az elképesztően hatalmas nagy gonoszságok is.

Amit Jakab “felülről jövő bölcsességnek” nevez, azt Pál apostol a “szeretet-himnuszában” énekeli meg. Mindkettő ugyanarra a lelkületetre gondol, mely nem az ember sajátja, de ajándékként mindenki megkaphatja, aki kéri. A kérdés, mindig az, kinek mi a fontos, mi az, amit előnyben részesít? Modern korunk igen jól példázza, hova is jut a társadalom, ha a fölülről jövő értékek helyét az anyagvilág ‘értékei’ foglalják el, azaz: az egyéni érdek a közösség céljait megelőzi, s ezzel bizonytalanság, s kiszámíthatatlanság áll elő. Ha ‘jól mennek a dolgok’, a becsületes tudósember akkor is bevallja, alig tudnak valamit, de ha “rosszul áll a szénája” a világnak, akkor végképp nyilvánvalóvá válik: tényleg nem tudunk semmit, s mindenki menti magát – úgy, ahogyan tudja. Egy-két elkötelezett őrült mindig akad a világban, akik még a nehéz pillanatokban sem adják fel emberbaráti elveiket, de mi az ő kevéske mártíromságra ítélt segíteniakarásuk ‘ennyinek’? (Értsd: lassan hétmilliárdnak.)

Miből is fakad az irigység? Elsősorban abból, hogy nem tudjuk, hol a helyünk a világban. Eladdig, amíg nem válik nyilvánvalóvá értelmünk számára, mi végre is vagyunk ebben a világban, mire teremtettünk? – eladdig nem nyugszik meg a szívünk. Létfontosságúnak véljük a formát, s elhanyagolható gagyinak a valódi tartalmat. Bizony, Isten nélkül még személyes sorsunk is sosrstalanságnak tűnik!

Van-e megoldás, van-e válasz az irigység provokációira? Istennél van. Ha nem lenne, akkor nem lenne semmi értelme a vallásos meggyőződésnek. Az Istenben való hit képessé teszi az embert arra, amire önmagát képtelennek tartja: szeretni tud akkor is, ha szeretetlen a környezete. Istennél minden lehetséges! Vele együtt még a piros is hófehérré változik, s mindaz, ami a bűnök/mulasztások miatt bepiszkolódott életünkben, újra ragyogóan tisztává válik. Ezt mondjuk kegyelemnek, ami Istentől jön, mely nélkül az élet egy nagy-nagy kegyetlenség…

 

 

Mennyország…


A mai nap imádsága:

Uram! Olykor nem is értem, miért hivogatsz… Nem szolgáltam rá szeretetedre, legfeljebb önzésemmel, mulasztásaimmal, s egyéb más bűneimmel hívtam fel magamra a figyelmedet! – gondolom én így, itt és most, ebben a gyönyörűnek teremtett anyagvilágodban… Istenem, köszönöm Neked az életet, hogy életemnek Benned és Általad halálon átívelő távlata is van! Kérlek Téged, tégy engem bölccsé, hogy ha szólnom kell Rólad vagy cselekednem kell a Te akaratod szerint, akkor azt mindig a Tőled kapott méltósággal tehessem! Ámen

   

Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve; így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott. Akkor a király ezt mondta szolgáinak: kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek ki a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.”
Mt 22,11-14

Isten országa – eredeti fordításban: Isten királysága, értsd: ahol Krisztus uralkodik, ahol Ő a király(!) – különös hely/világ/dimenzió(?). Jézus sok példázatot, hasonlatot mondott el tanítványainak ezzel kapcsolatban, de valljuk meg őszintén maximum közelebb vitte ez őket a megértéshez, de meg nem értették, ahogyan mi sem értjük, ha szóba kerül… Ha “Isten országa nem evés és ivás” – ahogyan a Mester tanítja -, akkor nehezen értjük a “nagy lakoma” képét. Az meg igencsak elgondolkoztathat minket, hogy ha a keresztutaknál téblábolókat szinte “behajtották” a szolgák… a “vendégeket”, merthogy vendégeknek, válogatott, kellemes társaságnak nevezni őket, azért az mégiscsak túlzás lenne… hiszen így olvashatjuk kijelölt szakaszunkban: “összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház”… Csoda-e, hát, ha az odakerült példázatbeli jóemberünk nem tudta, hogy mi itt a szokás? Kell-e fehér ruha vagy sem? Mindenesetre néhány következtetést levonhatunk a történetből.

Az első, hogy hiába a meghívó, ha nem reagálnak rá. Hiába a szép szó, ha süket fülekre talál. Hiába a meghallott isteni hívogatás, ha nem érti/érzi meg valaki a mögöttes lényeget – Isten szeret, s szeretetből cselekszik -, akkor azt sem tudja, miről marad le végérvényesen. A második tanulság, hogy az utolsó pillantokban is be lehet kerülni az Isten országába, ott lehet üldögélni a nagy lakomán, de még onnan is kipenderíthetik az embert, ha nem fogja fel, hogy milyen az a Hely, ahol ő most ott vendégként ott lehet… Ünneplő(!) gyülekezet ez, s az ünneplésnek koreográfiája, sőt egyéb kellékei is vannak! Mert el lehet fogyasztani a sült halat újságpapírból kibontva is, de a karácsonyi ünneplő asztalra tenni ilyen “csomagolásban” azért az… mégiscsak érzéketlenség lenne! Ahol mi magunk is nagyon-nagyon fontosak vagyunk a meghívó “házigazda” számára, ott nem lehetünk nyersek, magunknakvalók, cinikusak, pökhendiek… Illik elfogadni a “játékszabályokat”, hogy az ünnep mindenkinek ünnep legyen.

A harmadik tanulság, hogy még a mennyország kapujától nem messze, a túloldalon is lesznek ünneprontók. Az Isten világát az ember világától elválasztó kapun innen meg szinte magától értődő, hogy vannak, élnek közöttünk olyanok, akik egyenesen élvezetet találnak abban, ha mások örömét elronthatják… Hasonlatosak ők a kicsiny gyermekekhez, amikor is az egyik kisgyermek felépít magának valamit, s a másik – aki még nem képes építeni -, látható élvezettel lerombolja azt. Aki lelkileg kiskorú – s lehet ennek ellenére több diplomája is -, az nemcsak irigykedik mások sikereit látva, de igyekszik gonosz megjegyzéseivel, intrikáival elrontani/elvenni a másik örömét.

A negyedik tanulság, hogy mindennek következménye van – még “odaát” is, még a fehér asztalnál is. Nem lehet hála nélkül, tisztátalan lélekkel részesévé válni a Nagy Ünneplésnek! Aki nem látja, az értéket, akinek nem fáj a szeretet hiánya, az önmaga fölött mondja ki ítéletetét makacs önszeretete miatt, s azon se csodálkozhat, ha majd az utolsó pillanatban a Fényből kiesik, s kint találja magát a külső sötétségben, ahol “lesz majd sírás és fogcsikorgatás”, mert nincs ott az Isten, csak az Isten hiányának borzalmasan gyötrő kínja…

 

 

Tisztaság…


A mai nap imádsága:

Uram! Tiszta érzéseket adj nekem, hogy tiszta gondolataim átmossák testemet-lelkemet, s tekintetemben is meglátszódjék, hogy Hozzád tartozom! Ámen

Aki lámpást gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy a belépok lássák a világosságot. A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos,
de ha gonosz, a tested is sötét.
Lk 11,(33)-34

Aki érti a magyar nyelvet, az rögtön tudja, mit jelent a szólás: “No, ennek még a szeme se áll jól!” Régi felismerés, hogy szemünk tükrözi egész bensőnket – Jézus Urunk így említi: testünk lámpása a szem. Mára külön tudománnyá vált a “mikro-mimika”, a szakember értően olvas tekintetünkből, s “szemünk állásából”. Testünk, lelkünk, tulajdonképpen egész életünk – nyitott könyv, melyből nemcsak a JóIsten olvas ki mindent, de embertársaink is egy keveset… Aki már látott “zavaros” tekintetű embert, az tudja milyen is az ilyen tekintet: egy kicsit félelmetes… Sok mindent kommunikál ugyanis a szem: tud mosolyogni, bizalmat sugározni, megnyugtatni, s persze haragudni, gyűlölni és szinte még “ölni” is – ahogyan egy másik szólás tartja.

Szemünk, ez a csodaszerkezet, tehát nemcsak arra való, hogy lássunk vele, de arra is, hogy láttassunk, azaz meglátszódjék szemünk csillogásában Istenhez-tartozásunk, mert a tiszta szemben visszatükröződik istenképűségre teremtettségünk titka. A jó ‘sminkes’ sok mindent el tud tüntetni, ki tud emelni, manapság kontaktlencsével még a szem színét is látszólag át lehet pingálni, de a szem szomorúságát a sminkmester sem tudja vidámra varázsolni – abban ugyanis az tükröződik, ami szívben van. Ha gonosz indulatok uralják a szívünket, akkor a szemünk nem jóságot sugároz, hanem annak ellenkezőjét.

Akinek lelke nem tiszta, annak tekintete is hamis. Férfi és nő kapcsolatában gyakran előforduló probléma, hogy mást mutat a szem, mint amit a száj szól. Ilyenkor hangoznak el a klasszikus mondatok – ártatlan felvezetői a vitáknak: “Na mondjad!… Á semmi!… De mondjad már!” A szem tehát őszinte tekintetével ‘elárulja’, mi van a lélekben.

A Mester ezzel a kijelentésével nem azt mondja, hogy ügyeljetek tekintetetekre vagy hogy ne nézzetek felebarátaitok szemébe, hanem azt hangsúlyozza: szemetek lámpás, mely világít… A lámpásnak az adja az értelmét, hogy világít. Puszta tekintetünkkel így tudunk bátorítást adni, vígasztalást nyújtani embertársainknak.

A szem ilyetén hatalmát lehet rosszra is felhasználni – meg is teszik -, lásd csábítás, csalás! Mást láttatni a szemmel, mint ami a valóság – ez az illúzió. A krisztuskövető ember azonban “tiszta lapokkal” játszik, ezért tud nyugodtan aludni, s tud harmóniában élni önmagával, s a világgal. Odafigyel lelkére, hogy a belső világosság nehogy sötétséggé, vaksággá alakuljon át. Ebben a naponkénti önvizsgálatban fejlődik látása, méginkább tisztul tekintete, s ilyenkor sóhajtanak fel a környezetükben élők: “De jó veled, egyszerűen csak itt lenni…”

2018. július 28. KÖVETEMKÉNT KÜLDELEK

KÖVETEMKÉNT KÜLDELEK


1987. október 23.

Ma reggel azon gondolkoztam, miként érezhette magát Jézus, amikor a farizeusok nem hittek Neki, és milyen nehéz lehetett meggyõznie õket arról, hogy Õ valóban Isten Fia. Mennyire félreértették Õt! Felülmúlta emberi képességüket, nem fogták fel, hogy mindez megtörténhet az õ életükben – egyszerûen nem akartak megérteni és elfogadni egy ilyen csodát.

És most hányan vannak, akik értik vagy teljesen elhiszik üzenetemet?

Jó néhányan – többen, mint ahányan nem hiszik.

Mondd, azok között, akik üzenetemet meghallgatják, elhiszik és teljesen megértik, kik vannak többen – juhaim vagy bárányaim? 1 Kik akarják inkább meghallani?

Mostani tapasztalataim szerint úgy vélem, hogy bárányaid készségesebben hallgatnak rá.

Ma is úgy van, ahogy tegnap volt. Leányom, az idõk nem változtak, ma is úgy van; ahogy tegnap volt. Amikor testben voltam a Földön, némelyek azt hitték, hogy új próféta vagyok csak kevesen hittek bennem, mint Messiásban. A farizeusok, miután meghallgattak, rámrontottak, hogy istenkáromlásért megkövezzenek, akkor most miért lepõdsz meg azon, amit az emberek hisznek? Te tõlem származol, és ma követemként küldelek a “Béke és szeretet” üzenetével. Azért jövök, hogy egyesítsem Egyházamat, de ma is úgy van; ahogy tegnap volt. Hadd mondjam meg; a vezetõk zavarba fognak jönni, és sokan vonakodnak majd elhinni, hogy egyenesen tõlem való ez az üzenet. Egyesek kigúnyolnak, tüzetesen megvizsgálnak, mások meg egyetlen percet sem szentelnek arra, hogy meghallgassanak. Egyesek félreértik majd üzenetemet, mivel ez ismét meghaladja bölcsességüket. Íme eljövök, kezemben tartom Szívemet, hogy felajánljam nektek teljes irgalmamat. Téged használlak fel arra, aki gyenge és esendõ vagy, hogy eszközöm légy. Rajtad keresztül nyilvánulok meg; hogy a Földre jöjjek, és egyesítselek benneteket. De bizony mondom neked, ha legalább belenéznének az én szeretett Jánosom 2 sugallataiba amelyek mind tõlem valók -, megértenék, hogy közel van az óra. Keresd meg szavait, mert minden jövendölés, amit mondott, valóban tõlem származik. Kicsim, mutasd meg nekik, hogyan munkálkodom.

Istenem és szeretett Atyám, idõnként félek szembenézni a sok tagadással, gúnnyal, süketséggel és visszautasítással, pedig én igazán hiszem, hogy Te vagy az. Mekkora lenne az örömük, ha valóban elhinnék, hogy végtelen irgalmadból és szeretetedbõl ismét leszálltál hozzánk és újra segítesz nekünk, hogy egyesüljünk. Segítesz bennünket! Új életre kelted Egyházadat!

Maradékom, ne félj! Amikor téged gúnyolnak – engem gúnyolnak ki. Amikor téged megtagadnak, engem tagadnak meg. Mindazt, amit neked okoznak, velem teszik. 3

Boldog a lelked, hogy képes a felismerésre, mert mondom neked, hogy már sok lélek – akik becsesek a szememben – akarta felismerni, amit felismertél, hallani, amit hallasz, érezni, amit érzel, de sohasem sikerült nekik. Vassula, veled van kegyelmem.

Áldalak Téged Atyám, mert rátekintettél legméltatlanabb teremtményedre, és rám árasztottad ezt a kegyelmet. Dicsõség a mindenható Istennek, aki rám ragyog.

Maradj mellettem, mert még sokkal több megpróbáltatásban lesz részed. Mi ketten?

Igen, Uram, mi ketten.


1 A juhok a papok, a bárányok a hívõk.
2 XXIII. János pápa .
3 Isten arra emlékeztet, hogy megosztja velem minden bánatomat és aggodalmamat. Ez megvigasztal


“Gyengéd Atya, ne sújtsd haragoddal ezt a nemzedéket,mert akkor mindnyájan elpusztulnak. Ne sújtsd nyájadat keserűséggel és gyötrelemmel, mert akkor a vizek kiapadnak, és a természet kiszárad. Akkor haragod fölemészt mindent, hogy nyoma sem marad. Akkor leheleted tüze lángba borítja a Földet, és pusztasággá változtatja. A látóhatáron egy csillag tűnik majd fel. Az éjszakát pusztulás rázza meg, és úgy hull a hamu, mint télen a hó, beborítva népedet, mint megannyi szellemet. Könyörülj rajtunk Istenünk, ne ítélj meg minket szigorúan! Emlékezz meg azokról a szívekről, akik örömüket lelik Benned, és akikben Te is örömödet leled! Emlékezz meg azokról, akik hűségesek Hozzád, és ne engedd, hogy erővel sújtson le ránk Kezed, hanem Irgalmasságodban emelj föl bennünket, és írd bele minden szívbe Törvényeidet. Ámen.”
Archívum
Locations of Site Visitors Map„Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!”Map
Imádott Jézusom! Te rettenetes kínszenvedések árán váltottál meg minket. Kínszenvedéseidre kérünk, erősíts meg minket! Te, Aki a Getszemáné kertben vérrel verítékeztél, mert halálfélelem kerített hatalmába, de a szent angyal megerősített, és ki tudtad mondani: „Atyám, ha lehetséges, múljék el Tőlem ez a kehely, de ne az Én akaratom legyen, hanem a Tiéd.” Drága Szent Jézusom! Kérlek, erősíts meg minket is! Add nekünk a Te erődet, küldd el hozzánk is szent angyalodat, hogy Veled együtt mi is ki tudjuk mondani, amit Te mondtál: „Atyám, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te.” Jézusom, Téged elítélt Pilátus, és Te némán elfogadtad az ítéletet. Kérlek, add meg nekünk is a Te lelki békédet, hogy elfogadjuk az igazságtalan ítéletet abban a hitben, hogy Te megváltottál minket, és ha mindhalálig kitartunk Melletted, egy jobb hazát adsz nekünk, ahol Veled együtt örökké boldogok leszünk. Drága Jézusom! Téged megostoroztak a mi bűneinkért. Te némán tűrted a fájdalmas ütlegeket. Kérlek, add meg nekünk is a Te erődet és a Te békédet, hogy elviseljünk Érted, és az Evangéliumért minden szenvedést, és azt a Te örök érdemeiddel egyesítve, Szűzanyánk hétfájdalmas Szeplőtelen Szíve és könnyei által felajánljuk Neked a lelkekért. Jézusom, Téged kigúnyoltak, leköpdöstek, Arcul ütöttek, és tövissel koronáztak. Így gyaláztak meg azért, mert kimondtad az igazságot: „Király vagyok. Az Én országom nem e világból való.” Drága Jézusom kérlek, adj nekünk is bátorságot, hogy megvalljunk Téged az emberek előtt. Még akkor is, ha ez az életünkbe kerül. Jézusom, Te vérző, sebes Válladon vitted fel a Golgotára a súlyos keresztet. Többször elestél, összeroskadtál, de mindig felálltál. Kérlek, add nekünk a Te erődet, hogy mi is végigmenjünk a keresztúton. Meg ne torpanjunk, vissza ne forduljunk, csak Téged kövessünk. Dagadt, sebes Arcod és Tested indítson minket részvétre Irántad, hogy el ne hagyjunk Téged, Megváltó Istenünket, Aki a mi bűneinket vetted Magadra, és helyettünk adtál elégtételt. Szenvedő Arcod képét nyomd a mi lelkünkre, hogy soha ne felejtsük, mekkora árat fizettél értünk! Jézusom, Téged hatalmas szegekkel szegeztek fel a keresztfára. Te ezt is békével, némán tűrted, mert tudtad, hogy áldozatoddal rengeteg lelket mentesz meg. Az egész világot, az egész történelmet. Kérünk, add nekünk a Te erődet, hogy soha ne magunkra, és saját szenvedéseinkre, áldozatainkra tekintsünk, hanem mindig csak Rád, hogy megtegyük akaratodat, és ez által példaképek lehessünk az elkövetkező nemzedékeknek. Ránk is úgy tekintsenek, mint az Egyház magvetésére, mert az Egyház ereje, és örök példája a vértanúk hite és hűsége. Drága Jézusom! Nagy volt a mi váltságdíjunk. Ezért nem vagyunk a magunkéi, hanem a Tied, Aki megváltottál minket. Kérve kérünk, tudatosítsd ezt bennünk, és add kegyelmedet, hogy maradéktalanul teljesítsük ránk vonatkozó örök szent tervedet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Drága Jézusunk, golgota kereszted lábánál, és a Szentháromság Szeretetlángja körül letérdelünk, megfogjuk egymás kezét, egymásnak támasztjuk keresztjeinket, együtt visszük, és pajzsként védjük a Szentháromságot az Oltáriszentségben. Drága Szűzanyánk, tisztíts meg minket rendetlenségeinktől és rendezetlenségeinktől, esdj ki számunkra minden szükséges kegyelmet a Mennyei Atyától, és kérd meg Őt, hogy újítsa meg a már meglévő kegyelmeinket! Kérünk Téged, hogy helyezz minket a Szentháromság jelenlétébe, ölelő szeretet-áramába! Drága Jézusunk, a te szent véreddel, Szűzanyánk, a te édesanyai palástoddal, könnyeiddel, drága Szentlélek a te szeretetlángoddal és drága Mennyei Atya, a te védelmed pecsétjével * Födjetek be minket tetőtől-talpig, testünket, lelkünket, szellemünket, gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket, érzéseinket, vágyainkat, álmainkat, akaratunkat, erőnket, tudatunkat és tudatalattinkat. Födjétek be és védelmezzétek minden tulajdonunkat, ingó és ingatlan javainkat (beleértve telefonjainkat, járműveinket is). * Védelmezzetek meg minket a gonosz erő minden támadásától és kísértésétől! Védelmezzetek meg a betegségtől, bajtól, balesettől, háborútól, éhínségtől, katasztrófáktól, üldöztetéstől és átkoktól, minden okkult támadástól! * Ugyanígy fedjétek be és védelmezzétek meg szeretteinket és az ő tulajdonaikat, közösségeinket, rokonainkat, barátainkat, minden ránk bízott embert, akiket hordozunk. Védelmezzétek meg a papokat, legfőképpen a magyar katolikus papokat és szerzeteseket valamint a szentatyát. Védelmezzétek meg az ifjúságot, legfőképpen a magyar ifjúságot, a családokat, legfőképpen a magyar családokat. Födjétek be és védjétek meg a magyar nemzet minden tagját, egész Nagymagyarországot. Védjétek meg a politikusainkat, a betegeket, haldoklókat, magatehetetlen, idős embereket, minden szenvedőt. (Szenvedéseiket felajánlom az ő nevükben engesztelésül). Födjétek be és védelmezzétek a közömbösöket, a kárhozat útján járó embereket, hogy ne tudjanak nekünk ártani, és mindazokat, akik meghalnak hogy ne kárhozzanak el. Minden fent említett személyt belehelyezek Jézus szívsebébe. Drága Szentháromság, a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át felajánlom Nektek engesztelésül életemet és halálomat, életem minden napját és éjszakáját. Jézus szenvedéseivel egyesítem az én apró kis szenvedéseimet, és így ajánlom fel minden cselekedetemet, lépésemet, szívdobbanásomat, lélegzetvételemet, kimondott szavaimat egy-egy invokációként és imafohászként. Felajánlom a szabad akaratomat, minden imámat, böjtömet, minden napom minden percét, főleg a mai napomat engesztelésül. Drága őrangyalaink és védőszentjeink, járjatok közben értünk, vigyázzatok ránk és legyetek velünk egész nap. Lábunk együtt járjon, kezünk együtt gyűjtsön, szívünk együtt dobbanjon, bensőnk együtt érezzen, elménk gondolata egy legyen, fülünk együtt figyeljen a csöndességre, szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon, ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! AmenFree counters!
Legutóbbi hozzászólások
    • Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal
      Új éneket írtam nekik, melyet a szeretet húrjain kell eljátszaniuk 2018. szeptember 7. Gyermekem, ma ismét az irántad érzett állandó szeretetemről szeretnélek biztosítani téged. Szívem lilioma, Én vagyok a te lelkednek Őre. Megóvlak a bűnösök sorsától, hogy ártatlanul élhesd az … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal
      Álságos nemzedék! Száműztél Minket az életedből 2018. június 18. Uram? Én vagyok. Emeld fel a szívedet szüntelenül Hozzám! Sohasem foglak elhagyni száműzetésedben. Lelked továbbra is megkapja nemes utasításaimat, hogy egyre jobban megismerd akaratomat. Együtt fogunk dolgozni, galambom. Műveim meg fogják … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal
      Leszállok a ti időtökben, hogy lángra lobbantsam ezt a nemzedéket 2018. május 31. Béke legyen veled, tanítványom! Az Én békémet adom neked. Tudod mit adtam neked? Tüzet adtam a kezedbe. Az Én tüzemet. Ez a tűz minden értelmet meghaladva beborítja … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal
      Szeretetemet zene, költemények és erények által fogom kinyilvánítani 2018. április 27. Áldott legyen az én Uram, aki megmentett az eltévelyedéstől és az eleséstől, és feltörte kalitkámat, kiszabadított, hogy elrepülhessek a Megtévesztő elől. Segítségünk Jahve Szent Nevében van, aki a legkegyelmesebb, … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Ezt az üzenetet Kanadában kapta a SÁRGA LILIOM /YELLOW LILY/ nevű látnok a mi Urunktól, 2018 február 24-én.
      Isten kedves Népe, Szeretnék feltárni Előttetek egy újabb gyönyörű kinyilatkoztatást, amit a kanadai látnok, Yellow Lily /magyarul Sárga Liliom/ kapott. Jézus egy nagyon elszomorító, titkos szenvedéséről beszélt neki, amit a Nyelve által szenvedett el. Tehát hogy engesztelhessük Őt ezért a … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal
      Én vagyok a te Lelkivezetőd és Tanácsadód 2018. január 16. Ó, Uram, Te egyedül csak engem ajándékoztál meg azzal a rendkívüli adománnyal, hogy Mennyei Udvaraidban lehetek, ahol maga Jahve nevelt és tanított engem, és én bármikor, amikor csak akarom, szólíthatlak … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal
      Boldog az az ember, aki Szavaimon elmélkedik, és kinyitja szívét, hogy befogadjon engem 2017. december 11. Gyermekem, dicsérd háromszorosan Szent Nevem! Ne törődj azokkal, akik megvetnek és semmibe vesznek! A gonosz természet tönkreteszi az embert. Csak annak szentelj figyelmet, ami … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Szűzanya üzenete Little Pebble által
      2017.12.08. Little Pebble: Most este 7:40 van.   A fehér kereszt mint mindig az égen tűnt fel. Miközben a rózsafüzért imádkoztam, a kereszt rózsaszínűvé változott, és egy alagút jelent meg mely rózsavirág alakú volt. Ennek az alagútnak minkét oldalán egy- … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal
      Felfedem Királyságom gazdagságát és nagyszerűségét, és Fenségem magasztosságát 2017. november 29. Vassulám, az Én békémet adom neked. Engedd, hogy kinyilatkoztassam neked a Szavamat, buzgó szolgám! Én, a te Megváltód, rád bíztam mondanivalómat, hogy megmutassam neked a dicsőségemet általad, egy nyomorúságos … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble Üzenet Jézustól: 2017 november 6. Pebble: Egy óriási angyal állt előttem kezében tartva a fehér keresztet. Az angyal mögött egy másik nagy fehér kereszt volt látható,feje felett pedig egy zászló lebegett,amelyre ez volt írva: “Alleluja, Alleluja. “ Amint … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2019. május 30. Az Úr Jézus… „Drága gyermekeim! A világ megtisztítása már folyamatban van. A rengeteg természeti katasztrófa ezt jelenti. Készüljetek, mert hamarosan kiárasztom rátok a Szentlelket, Akinek világosságában meglátjátok egész életeteket. Mindenki látni fogja gondolatait, szavait és cselekedeteit. Ha ez megegyezik törvényeimmel, akkor életszentségben éltek, és nincs mitől félnetek. Rátok mondtam: „Emeljétek föl fejeteket, […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2019. április 5. Az Úr Jézus… „Drága gyermekeim! Imára hívlak fel benneteket. Imádkozzatok még többet, mert mondom nektek, az ima megbénítja a sátánt. Haladékot kaptok Atyám irgalmas szívétől, mert nem akarja, hogy csak egy is elvesszen közületek, hanem azt, hogy megtérjen és éljen. Az ima kulcs a békéhez és az üdvösséghez. Leesdi a kegyelmet, megnyitja […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által
      Nagyböjt 2019 2019 03. 02. Szűzanya ! Gyermekeim! Hamarosan kezdődik a nagyböjti időszak. .Arra kérlek benneteket, hozzatok még több áldozatot, mert oly nagy a baj, mindenhol, különösen a családokban. Csatlakozzatok a plébániátok rózsafüzér társulatába, és imádkozzátok Velem együtt a rózsafűzért. Így alkossatok egy hadsereget, mert csak így tudok segíteni nektek. Minden közösségi összejövetelen imádkozzatok egy […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2019. március 26. Az Úr Jézus… „Drága gyermekeim! Arra vágyom, hogy minden ember szívébe betérjek a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, a hétköznapokban éppúgy, mint a vasárnapokon és az ünnepnapokon. Kizárólag rajtatok múlik, hogy befogadtok-e, vagy csak vasárnap szakítotok Rám időt. Ó, ha tudnátok, mekkora kincs vagyok: maga az Isten száll le közétek, magát az Istent fogadjátok szívetekbe, […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az Antikrisztus Róma városában 2019. 03. 03, Vasárnap Az Úr és az ő szeretett édesanyja egy olyan helyre vezetett, ahol az Egyház legmagasabb rangú bíborosai, püspökei és papjai gyűltek össze a hamispróféta jelenlétében, aki Szent Péter katedrája előtt állt. Mindenki kezében egy tekercs volt, melyben a saját aláírásaik is szerepeltek. Láttam az Antikrisztust, ahogyan végig […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2019. március 2. Váratlanul ezt a kérdést hallottam a lelkemben: Amikor Jézus a földön élt, ott volt-e a Mennyben? Jézus válasza: „Mindig is Atyámmal voltam Istenségemben. Azért vonultam el imádkozni, hogy emberségemben is Atyámmal legyek.” Szentírási megerősítés: Lukács 4, 14-15: „Jézus tanított” 2019. március 5. Az Úr Jézus… „Drága gyermekeim! Észrevettétek, hogy már ritkábban szólok […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Gyertyaszentelő Boldogasszony 2019. 02. 02, Szombat Többen elmentünk a Szent Korona elé, hogy a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén ismét felajánljuk országunkat Istennek. Az Úr korábban elmondta, hogy Mennyei Édesanyánk ünnepein különösen megnyílik az Ég a kegyelmekre. A felajánlás pillanatában láttam Jézust a kereszten, és a kereszt alatt Magyarország térképe helyezkedett el. Hazánk határai körül hatalmas felhők […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2019. február 5. Az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Közel van mindennek a vége. Készüljetek, mert hamarosan kiontják véreteket. Már eltervezték megsemmisítéseteket. Hatalmas keresztényüldözés vár rátok. Az idő itt van. Mindent előre közöltem veletek. Tudtul adtam a jövőt. Ami most következik, az nem az Én akaratom: csak megengedem, mert tiszteletben tartom az emberek szabad akaratát. Drága […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      A Szűzanyának felajánlott gyermekek különleges kegyelemben részesülnek 2019. 01. 01, Kedd Láttam a Szűzanyát, ahogyan minden szülő és gyermek mellett jelen van a világban. Ő szüntelen imádkozik a szülőkért, még akkor is, ha a szülők nem vallásosak és nem imádkoznak. A Szűzanya minden gyermeket vezet és nem engedi el a kezüket annak ellenére sem, ha […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2019. január 2. Az Úr Jézus: „Ezt üzenem X-nek: Bízzon Bennem nagyon! Bizalma mértékében adom neki kegyelmemet. Csodákat fog megtapasztalni életében. Mindig vele vagyok és gondoskodom róla. Most fogom megszabadítani végérvényesen. Megáldom őt Szívem gondviselő szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” Szentírási megerősítés: Máté 26, 52: „Jézus szólt”