2018. június 12. HA A CSALÁDATYÁT BELZEBUBNAK CSÚFOLJÁK, MENNYIVEL INKÁBB HÁZA NÉPÉT?

HA A CSALÁDATYÁT BELZEBUBNAK CSÚFOLJÁK, MENNYIVEL INKÁBB HÁZA NÉPÉT?

1992. szeptember 11.

Béke legyen veled! Leányom, ma a következõket kérem tõled:

– Hosszabb idõn keresztül tagadd meg magadtól az élelmet!

– Pihenj, amikor szükséges, és ne halaszd éjfélre rózsafüzéredet!

– Gyakrabban menj gyónni!

Ne mondd, hogy igen, és azután nem teszed meg. Mondd, hogy „Igyekszem örömet szerezni, Uramnak!” Királyod ismeri képességeidet, mélységes nyomorúságodat és elképesztõ gyengeségedet. Tanítvány, Tanítód nem vonja meg tõled világosságát. Elegendõ világosságot fog adni, hogy növekedj és kövesd Tanítód lábnyomát. Ami a Tanítóra várt, az vár a tanítványra is. Mondottam, hogy „Nem különb a tanítvány mesterénél, sem a szolga uránál. Elégedjék meg a tanítvány, ha olyan lesz, mint mestere, és a szolga, ha olyan, mint ura. Ha a családatyát Belzebubnak csúfolják, mennyivel inkább a háza népét”? 1

Ha enyéim is azt gondolták, hogy elvesztettem eszemet 2, ne csodálkozz azon, amit azoktól hallasz, akik csak barátaid! Jöjj! Öleld át keresztemet, és tanulj Mesteredtõl! Örül a Lelkem, valahányszor imádat hallom.

 


1 Mt 10,24-25
2 vö. Mk 3,21
Kategória: Napi | A közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.