2017. november archívum

Isten teremtett, és Hozzá tartozol


“Mária pedig azt mondta: Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt.” (Lukács 1:46-47)

Amikor a jövőjük megtervezéséről van szó, sok keresztény viselkedik ateista módjára. Tudják, hogy Jézus megváltotta őket, de nem igazán bíznak Benne. Azt gondolják, úgy tervezik meg az életüket, ahogy ők akarják. Pedig valójában mindenkit Isten teremtett, és ő minden embert egyedi célra készített elő. Személyre szóló terve van mindannyiunk számára.

Istennek terve volt Mária számára is. Arra választotta ki és teremtette, hogy ő legyen Isten Fiának az édesanyja. És mi volt Mária válasza? Nem azt mondta, hogy “Megvannak a saját terveim az életemre vonatkozóan. Túl elfoglalt vagyok. Azt kell tennem, ami a legjobb számomra.” Nem. Mária felismerte, hogy Istennek terve van az életére, és hajlandó volt bármit megtenni, amit Isten kért tőle.

Válaszul énekben dicsőítette az Urat: “Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt.” (Lukács 1:46-47). Mária felismerte, hogy Isten az Ura és Megtartója, és örömmel teljesítette az akaratát. Bízott benne teljes életével annak ellenére, hogy tudta, senki nem fog hinni neki, ha elmeséli, amit az angyal mondott.

Elhiszed, hogy Isten különleges célra teremtett? A Biblia ezt mondja: “Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk, az ő népe.” (Zsoltárok 100:3)
Nem te alkottad magad. Isten alkotott. Ő teremtett, tervezett, és Hozzá tartozol. Az ő terve az életedre jobb, mint bármi, amit te valaha ki tudsz találni. Ha már bízol valakiben az életedben, kiben érné meg jobban bízni, mint az Alkotódban, aki céllal teremtett téged?

 

Válaszd azt, hogy Istent szereted!


„Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass szavára, és ragaszkodj hozzá, mert így élhetsz, és így lakhatsz hosszú ideig azon a földön, amelyet Istened az Úr esküvel ígért oda atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.” (V.Mózes 30: 20)

Manapság elterjedt az a mítosz, hogy a szeretet kontrollálhatatlan. Ez valami olyasmi, ami egyszerűen csak megtörténik velünk; és nem olyan, amit ellenőrzés alatt tarthatunk. Tulajdonképpen még a nyelvünk is a szeretetnek az ellenőrizhetetlenségét fejezi ki. Azt mondjuk, „szerelembe estem”, mintha a szerelem valamiféle árok lenne. Ez olyan, mintha hosszasan sétálgatnék és egy nap – bumm! – beleesnék a szerelembe. Nem tehetek róla.
De el kell, hogy mondjam neked az igazságot: Ez nem a szeretet.

A szeretet nem csak úgy egyszerűen történik veled. Ez egy választás, és kifejezi az elkötelezettségedet.

Nem kétséges: A vonzódás nem kontrollálható, az izgatottság is ellenőrizhetetlen. De a vonzódás és az izgatottság nem egyezik meg a szeretettel. Ezek szeretetet eredményezhetnek, de nem egyeznek meg azzal. A szeretet egy választás.
Az Isten szeretetét is választanod kell; Ő nem fogja kierőszakolni, hogy szeresd Őt. (5. Mózes 30:20) Fittyet hányhatsz Istenre és mehetsz egy teljesen más irányba. Tönkre teheted az életedet, ha ezt választod. Isten ekkor sem fog kényszeríteni téged, hogy szeresd Őt, mert tudja, hogy a szeretetet nem lehet kicsikarni.

Ez az alapelv igaz a kapcsolataidra nézve is. Dönthetsz úgy, hogy szeretsz másokat, de Isten nem fogja kikényszeríteni, hogy bárkit is szeress.

Beszéljünk róla:

• Hogyan fogadhatod másként a szeretetet, ha megértetted, hogy ez egy választás?
• Mi a különbség az Istentől jövő szeretet és az emberi felismerésből fakadó szeretet között?

Eljő az óra, amelyben mindazok, akik a koporsóban vannak, meghallják az Ő szavát. És kijőnek, akik a jót cselekedték, az élet föltámadására. Akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat föltámadására.

János 5,28-29

Uram! A keresztyén föltámadás-hitet sokszor eltorzítják. Közfelfogásszámba megy az ilyen nézet: szép kegyesen kell élni, akkor az ember az örökkévalóságban megkap minden örömöt, amely ezen a földön életéből elmaradt. A hitetlenek sorsa a halál, a hívők pedig jutalmul megkapták az örök életet. Pedig éppen ez az, amit Te nem tanítottál. Te vagy az Úr a halálon. Minden halálon. Azért Te vagy, aki föltámadást adsz a halálból. Nem egyeseket támasztasz föl csupán, hanem mindenkit. Maga a föltámadás nem jelenti még a mindent feledtető boldogságot. Te – ítéletre támasztasz föl. Mindenkit. Tehát azokat is, akik azt nem akarják. Azokat is, akik tőled – a megvesztegethetetlen Bírótól – valóban örömöt kapnak. De azokat is, akik kárhozatra jutnak.

Uram! Ennek a tudatával engedj élnem, amíg a földön tart az életidőm, és segíts “bölcs szívhez jutnom”.

 

 

ERŐ A MEGPRÓBÁLTATÁS IDEJÉN

       
  “És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben.” (Dán 12:1)
 
  Amint Krisztus testének tagjai közelednek a végső konfliktushoz, “a Jákób szorongattatásának idejéhez”, felnőnek Krisztushoz, és nagy mértékben részesülnek Lelkéből. Ahogy a harmadik üzenet hangos kiáltássá növekszik, ahogy a befejező munkát hatalmas erő és dicsőség kíséri, Isten hűséges népe részt kap ebből a dicsőségből. A késői eső az, ami újraéleszti és megerősíti őket, hogy a nehézségek idejét átvészeljék. Arcukon ragyog a harmadik angyalt kísérő dicső fény.
  Láttam, hogy Isten csodálatos módon őrzi meg népét a szorongattatás idején. Ahogy Jézus a kertben, haláltusájában kiöntötte lelkét, úgy ők is éjjel és nappal őszintén fognak kiáltani a szabadulásért, haláltusájukat vívni. A rendeletet kiadják, hogy a negyedik parancsolat szombatja helyett tiszteljék a hét első napját, különben életüket vesztik. De ők nem engednek. Nem tiporják lábbal az Úr szombatját és nem tisztelik a pápaság intézményét. Sátán serege és a gonosz emberek körülkerítik és szorongatják őket, s úgy tűnik, nincs számukra kiút. A gonoszok ünneplése és vígságuk közepette azonban a leghangosabb mennydörgéshez hasonló dübörgések sorozata hallatszik. A menny teljesen elsötétült és csak a félelmetes dicsőség sugárzó fénye világít, amikor Isten szent lakhelyéről kiereszti hangját.
  A föld alapjai megrendülnek; az épületek meginognak, és hatalmas robajjal leomlanak. A tenger buzog, mint a fazékban fövő víz, és az egész földet borzalmas remegés rázza meg. Az igazak haláltusája véget ér és boldogan, felszabadultan suttogják: “Megszabadultunk, ez Isten hangja.” Tiszteletteljes hódolattal hallgatják a szavakat, amit Isten hangja mond. (Testimonies, 1. kötet, 353-354. oldal)

 

JÖJJETEK ÉN HOZZÁM

“És hozzá ment az egész sokaság, és megépíté az Úr-nak oltárát” 1Királyok 18,30

Elkezdődik az ítélet a Kármelen. Illés az Urat képviseli. “Aki az Úrral egyesül, egy Lélek ővele” (1Kor 6,17). Vajon a hívő életed múlásával feladod-e magad egyre inkább, hogy beleolvadj az Úrral való közösségbe? Illés átengedte a választást a Baál-papoknak. Ez Isten emberének az alázata. “Készítsétek el ti először.” Illés végignézi az ő áldozásukat. Végig tudod-e hallgatni azt, akiről tudod, hogy nincs igaza? Illés tud várni az Istentől rendelt időre. Nem kapkod, nem siet, nem erőszakos. A Baál-papok reggeltől délig sántikáltak az oltár körül, segítségül hívták istenüket, szokás szerint késekkel vagdalták magukat, az esteli áldozatig prófétáltak, “de akkor sem lett se szó, se felelet”. A nap 75 százaléka elmúlt, amikor előlépett Illés, vett 12 követ, oltárt épített, és feltette az áldozatot. Jézus a kereszten örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel. Öntik a 12 vödör vizet: a gúny, a szenvedés, az arculütés – öntik a vizet. Az ember úgy nézi Jézust, hogy bírja még? “Erős a szeretet, mint a halál” (Én 8,6). Bár látnád Isten Fiát függni a fán, töviskoronásan, gyalázatnak, gúnynak kitéve – ha látnád a felvagdalt áldozatot. Illés imádkozik.: “Óh, Uram… hadd ismerjék meg e mai napon, hogy Te vagy az Isten… én a Te szolgád vagyok, és mindezeket a Te parancsolatodból cselekedtem.” Akkor leszállt az Isten tüze. Mi lenne, ha imádságodban felcserélnéd az ént a győztes Istenre? Mennyei tűz csak ott van, ahol felemeltetik Jézus. Ég-e már a szíved Érte? Ne félj, ha öntik rád a vizet. Megnyugszik rajtad a dicsőség Lelke. Jézus odaáldozta magát érted. Isten meg akarja építeni az oltárt. Felteheti-e az életedet áldozatként?

 

Jön a Király!

 

Máté 21, 1-9.


Örülj nagyon, Sionnak leánya; örvendezz Jeruzsálem leánya! Imé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító Ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén.
Zakariás 9, 9.

Valóban Király, de szegény, – nincstelen. Éppenséggel nincs királyi ábrázatja, ha csak a földi királyok külső pompáját keresed rajta. Pompát, várat, házat, pénzt és jószágot a földi királyoknak engedi át. Ám egyenek, igyanak, öltözködjenek és építsenek fényűzőbben, mint egyebek. Ahhoz úgysem értenek, amit ez a koldus-király tud. Krisztus segít; nemcsak egy bűn ellen, hanem minden én bűnöm ellen, nem is csak az én bűnöm ellen, hanem az egész világ bűne ellen. Azért jön, hogy elvegye, – nemcsak a betegséget, de a halált is, nemcsak az enyémet, hanem az egész világét. Mindezt azért mondja a próféta Sion leányának, hogy meg ne botránkozzék a Király nyomorúságos jövetelén s csukott szemmel, nyitott füllel ne a szegényes bevonulásra nézzen, hanem hallgasson, hallja meg azt, amit erről a koldus-királyról hirdetnek. Mert látni csak a szegénységet lehet, – hogy nyeregtelen szamáron sarkantyú nélkül úgy vonul be, mint egy koldus. De hogy magára veszi bűneinket, megfojtja a halált s szentséget, üdvösséget, – örök életet ád, azt látni nem lehet. Ezt tehát hallani és hinni kell.

          Óh miként fogadjalak,
          Világ Megváltója
          Méltókép mint áldjalak,
          Lelkem megtartója!
          Óh Jézus, gyujtsd szívemben
          Te szövétnekedet,
          Hogy érthessem mindenben
          Te szent tetszésedet.

 

Mennyei Atyám! Mutass nekem utat! Mutasd meg jóságodat!


Hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek Jeruzsálemmel. (Jer 33,9)

Félelmetes és rettenetes csoda Isten jóságát megtapasztalni; átélni, hogy imánk meghallgatást nyert, hogy naponként apró szépségek vesznek körül, hogy sikerülhetnek olyan dolgok, amelyek először véghezvihetetlennek látszottak. Dicsőítjük-e Istent mindazért a jóért, amellyel megajándékoz, vagy csupán megkönnyebbülten továbblépünk, ha megoldódik valami? Dicsőítjük-e Istent jóságáért, vagy nem látunk mást, mint a “város”, melyben élünk vagy a “föld minden népe” nyomorúságát, háborúskodását, istentelenségét? Nem tagadhatjuk le, hogy a kétségbeejtő napihírek világában sokszor megkérdőjeleződik számunkra a boldog, biztos jövő lehetősége. A híradás csatornáin felénk áramló erőszak, erkölcstelenség, a létbizonytalanságot felvillantó gazdasági vagy politikai kérdések erősen befolyásolják életünket. Sokszor úgy érezzük, világunk ellehetetlenült, hitünket csak önvédelmi reflexekre berendezkedve tudjuk megélni, félünk az elszigetelődéstől, a meg nem értettségtől, a világgal való kommunikáció csődjétől. Tekintsünk Isten csodálatos ígéretére! Próbáljuk meg mától úgy tekinteni a világot, jövőnket, mint ami hatalmas lehetőségeket rejt, hogy benne majd Isten dicsősége nyilvánvalóvá váljon.

Ez a világ zárt kapu. Korlát és ugyanakkor átkelőhely. Két rab szomszédos cellákban kapcsolatot teremt egymással úgy, hogy átkopognak a falon. A fal választja el őket egymástól, de ugyanakkor ugyanaz a fal teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjenek. Így van ez Isten és miközöttünk. Minden válaszfal kapocs.
(Simone Weil)

Jóságos Istenem! Hálát adok mindazért, amit tőled
kapok! Köszönöm, hogy nem hagysz reménység nélkül,
hanem ma is jóságodat és békességedet ígéred! Kérlek,
ments meg a reménytelenségtől, és engedd felismernem,
hogy a nehézségek közel vihetnek hozzád! Ámen.

 

Várni tudni kell


?…aki benne hisz, az nem fut” (Ézs 28,16 – Károli ford.).

   A hívő siet megtartani az Úr parancsolatait, de nem jellemzi a türelmetlen futás, a kapkodás és a beteges versengés.
   Nem fut el semmi elől, mert nem lesz úrrá rajta a pánikkeltő félelem. Amikor mások ide-oda menekülnek, mintha megzavarodtak volna, a hívő tud csendes, nyugodt és határozott maradni, mert csak így tud majd bölcsen cselekedni a próbatétel órájában.
   Nem sietteti az ígéretek beteljesedését, nem kívánja, hogy minden kérése most azonnal teljesüljön; kivárja az Istentől rendelt időt. Vannak, akik elkeseredetten igyekeznek ?ma” megszerezni a ?verebet”, mert Isten ígéretét holnapi ?túzoknak” tartják, ami valószínűleg nem is lesz az övék. A hívők azonban tudnak várni.
   A hívő nem megy bele elsietve semmiféle jogtalan vagy kétes értékű vállalkozásba. A hitetlen emberben benne van a cselekvési láz, de ezzel gyakran saját romlását segíti elő. A hit nem hamarkodik el semmit, soha nem kényszerül bánatosan visszafordulni a helytelen útról, amelyen meggondolatlanul túl sokáig ment el.
   Hát én hogy vagyok ezzel? Ha hívő vagyok, megtartom-e a hívőhöz illő magatartást, és Istennel járom-e utamat? Csendesedj el, felzaklatott lelkem! Nyugodj meg az Úrban, várj rá türelmesen, és kezdj el most mindjárt engedelmeskedni neki!

?Azért ha valaki hallja éntőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát. Ömlött az eső és eljött az árvíz, fújtak a szelek és beleütköztek abba a házba, de nem dőlt össze, mert a kősziklára építtetett.?
(Mt. 7:24?25)

 

?Amikor Isten műve új életre kel, akkor mindig megélénkül a gonoszság fejedelmének munkája is. Most is összeszedi minden erejét a Krisztus és követői elleni végső küzdelemhez. Nemsokára tanúi lehetünk utolsó nagy csalásának. Az antikrisztus majd szemünk láttára viszi véghez bámulatos tetteit. A hamisítvány olyannyira hasonlít majd az igazihoz, hogy csakis a Szentírás által lehet különbséget tenni közöttük. Minden kijelentést és minden csodát a Biblia bizonyságtételével kell ellenőrizni. Azok, akik Isten parancsolatainak igyekeznek engedelmeskedni, gúnynak és támadásnak lesznek kitéve. Egyedül csak Isten segítségével állhatnak meg. Ahhoz, hogy el tudják viselni a rájuk váró próbát, meg kell érteniük Isten akaratát, Igéjének kinyilatkoztatásait…

 

Csak azok fognak mindvégig kitartani az utolsó nagy küzdelemben, akik erre az időre felvértezték az értelmüket a Biblia igazságaival. Egyszer mindenki fel kell, hogy tegye magának ezt a súlyos kérdést: Istennek engedelmeskedjem-e vagy az embereknek? A döntő óra már a küszöbön van. Szilárdan áll-e lábunk a kősziklán, Isten változhatatlan Igéjén? Ki tudunk-e tartani híven ťIsten parancsolatai és a Jézus hiteŤ mellett… (Jel. 14:12)??


(Nagy küzdelem, A Szentírás védőbástya c. fejezetéből)


Biztatás imádkozásra


Mondott nekik példázatot arról, hogy mindenkor imádkozniok kell és nem szabad megrestülniök.
(Lukács 18, 1)

Az ember belefáradhat az imádkozásba, ha úgy látszik, mintha a meghallgatás elmaradna. Aki belefárad az imádkozásba, az a harcba, tűrésbe, hordozásba és a szeretet gyakorlásába is belefárad. Az imádság erőt ad, lendületbe hoz, különben menthetetlenül összeroskadunk. Jézus az imádkozásra bátorít. A hamis bíró sokáig nem akarta meghallgatni az őt kérésével ostromló szegény özvegyet.

Isten gyermekeinél is előfordulhat, hogy éjjel-nappal tusakodnak és úgy látszik, mintha Isten nehezen határozná el magát, hogy teljesítse kérésüket. Pedig Ő úgy szereti választottait, mint a szeme fényét. Ha mégis vár a kérés teljesítésével, akkor nyilván bölcs tervei vannak ezzel. Azt akarja, hogy teljes komolysággal kiáltsunk, hogy imádkozásunkból minden félszívűség és lazaság eltűnjön. Azokat a bilincseket akarja leoldani, amelyek még a földhöz kötnek. Ha eljutunk arra a pontra, ahol Isten szeretne látni minket, akkor hamarosan megadja a kimenekedést. Az igazságtalan bíró csak azért segít a szegény özvegyen, mert le akarja rázni a nyakáról. Terhére van. Nem nyomorúsága indítja meg a szívét; nem ismer kötelességet, Istent nem fél, embert nem becsül. Szívtelen. De Isten megmenti az övéit, mert igazságos és irgalmas és nem hagyja őket az ellenség kezében. – A Sátánnak és a bűnnek nincs joga hozzánk, ha Krisztus vérére hivatkozunk, aminek jogán Isten tulajdonába visszakerültünk. Isten nem szolgáltathat ki minket a sötétség hatalmának, különben ellentmondana önmagának. Szereti gyermekeit, szíve szakadt meg értük a Golgotán. Irgalommal van tele irántuk, nem hagyhatja oket elpusztulni.

 

Ennél a példázatnál az Úr bizonyára a végső időkre gondol. Akkor az övéi hasonlók lesznek ehhez a tehetetlen özvegyhez, sot olyanok lesznek, mint a vágójuhok. Isten nem menti ki gyermekeit a nyomorúság elől; beleengedi őket. De akkor, ott a nagy nyomorúságban lesz csak igazán sürgetővé számunkra az imádkozás a szabadulásért és a Szabadító eljöveteléért. Igazi kiáltássá lesz imádságuk, úgy tűnik majd, mintha az ég be lenne zárva, mintha Isten szabad folyást engedne az igazságtalanságnak. De egyszerre csak elérkezik a szabadulás! Légy állhatatos az imádkozásban és ne restül] meg!




Éjféli dicsőítés

 

Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket.                    — Apostolok Cselekedetei 16,25.
Az ének, a dicsőítés és a hálaadás mind együtt járnak. Pált és Silást sok korbácsütéssel megverték, börtönbe vetették, és a lábaikat kalodába zárták. Éjfélkor mégis imádkoztak és énekkel dicsőítették Istent — hangosan. A többi fogoly hallotta őket!
A legtöbb ember hasonló helyzetekben siránkozna és panaszkodna. Ha olyanok lettek volna, mint néhány mai keresztény, Silás azt mondta volna: „Pál, ott vagy még?” Pál pedig azt válaszolta volna: „Hát hol lehetnék?” Silás így panaszkodott volna: „Mit mondjak, a hátam valami borzasztóan fáj. Nem értem, miért engedte Isten, hogy ez megtörténjen velünk. Tudja, hogy Őt próbáltuk szolgálni és mindent elkövettünk, amit csak tudtunk!”

Az ilyenfajta ima még beljebb vitte volna őket a bajba — ahelyett, hogy kihozta volna! Nem Isten záratta őket a börtönbe; az ördög tette. Van itt azonban egy igazság és útmutatás, ami segíthet nekünk az éjféli órában — a megpróbáltatások, a próbatételek idején — amikor jönnek az élet viharai. Ilyenkor imádkozni kell, dicsőíteni, énekelni és hálákat adni Istennek!



JÉZUS KRISZTUS EGYEDÜLÁLLÓ VOLTA


“Az engem dicsőít majd” (Jn 6,14).

A kegyeskedő ébredési mozgalmak mit sem tudnak az Újszövetség kemény valóságáról és igazságairól, semmit arról, ami Jézus Krisztus halálát nélkülözhetetlenné teszi; csak kegyes légkörre, imádságra és áhítatra vágynak. Az ilyenféle vallásos élmény sem nem természetfeletti, sem nem csodálatos. Nem Isten szenvedése árán kellett megszerezni, nincs ott rajta a Bárány vére, nincs rajta a Szent Szellem ismertetőjele, amit látva az emberek csodálkozva mondják: “Ez a mindenható Isten munkája”. Pedig erről beszél az Újszövetség, nem másról.

 

Személyes, szenvedélyes odaszántság Jézus Krisztusnak – ez az a keresztyén tapasztalat, amiről az Újszövetség beszél. Minden más keresztyénnek mondott tapasztalat független Jézus Krisztus személyétől. Az ilyennek nincs új élete, nem született bele abba a birodalomba, ahol Krisztus él. Az Újszövetség szerint Jézus Krisztus Megváltó, csak így lehet példaképünk is. Sokan csupán egy vallás cégérének, nagy példamutatónak tekintik Őt. Pedig Ő ennél sokkal több: Ő maga a megváltás, Ő maga az Isten evangéliuma!

 

Jézus azt mondja: “Amikor eljön Ő, az igazság Szelleme, …Ő majd dicsőít engem” (13-14. v.), Amikor rábízom magam az Újszövetség kijelentésére, megnyerem Istentől a Szent Szellem ajándékát, aki megmutatja nekem, hogy Jézus Krisztus mit tett, és személyes tapasztalattá teszi bennem azt, amit Jézus Krisztus valóságosan elvégzett értem.



Ne dőlj be a hazugságnak


És reád szállnak mindez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára.
– 5 Mózes 28:2

  „Testvérem, biztos vagyok benne, hogy végül meg fogod látni, ezek az anyagi problémák – a látszat ellenére – tulajdonképpen áldást jelentenek számodra.” Hallottál már valakit így beszélni egy anyagi problémákkal küszködő emberhez? Valószínűleg igen. Ez egy népszerű elgondolás. Az vele a probléma, hogy ez hazugság, amellyel az ördög sarokba tudja szorítani a hívőket.

E miatt sok hívő az egyik vereséget a másik után szenvedi az anyagiak terén. Ezért nézzük meg Isten Igéjét, és tegyük rendbe ezt a „szegénység vagy bővölködés” dolgot. Rögzítsük le egyszer és mindenkorra, melyik az áldás, és melyik az átok.

 

A választ az 5 Mózes 28-ban találod. Isten az első 14 versben az áldást írja le – vagyis a bővölködést. A 15-31. versekben a szegénységről olvasunk – ezt Isten átoknak nevezi.

Az átok célja a pusztítás. Nem az, hogy megtanítson valamit az embereknek, és szellemibbé tegye őket. Az a célja, hogy elpusztítsa őket.

Nem számít mekkora a szükség – a szegénység természete ugyanaz marad: átok.

A sátán sikerrel győzte meg Isten népét arról, hogy a szegénység álruhába bújt áldás. De a szegénységet az ördög találta ki!

 

Ne dőlj be a hazugságainak. Hozd összhangba a gondolkodásodat Isten Igéjével. Ha Isten újjászületett gyermeke vagy, többé már nem kell a szegénység átka, vagy bármilyen más átok alatt élned. Már meg vagy váltva!


Igei olvasmány:  5 Mózes 28:1-31

2017. november 29. ÉRTEM ÉLJ!

1990. május 23.

Béke legyen veletek, én vagyok az, Jézus. Szüntelenül szólíts engem! Szüntelenül imádkozz! Békémet és szeretetemet adom neked. Leányom! Nincs mondanivalód?

neked adom szegényes szeretetemet és semmiségemet, Uram.

Ó, kicsim, akkor is vágyódom szereteted és semmiséged után, ha szegényes. Maradj mindig kicsiny! Maradj teljesen a háttérben! Semmisítsd meg mindazt, ami te vagy, és telj el azzal, ami én vagyok! Fogadd lelkedbe az én Lelkemet, hogy lelked élõ, világító fáklyává váljon! Légy átlátszó, igen, légy tiszta, hogy világosságod minden folt nélkül, tisztán ragyogjon át rajtad! Ha mindennap bocsánatot kérsz tõlem, és ha hagyod, hogy megtisztítsalak, még ha szenvedésedbe és megpróbáltatásodba kerül is, minden habozás nélkül megbocsátok. Tudom, mire van szükséged. Nem engedem, hogy vétkezz. Sohasem parancsoltam neked, hogy vétkezz, és nem örülök, ha nyelved megbotlik. Nem azt kértem tõled, hogy légy tömjénem, és békíts meg illatoddal? Pompás ruhákkal ékesítettelek, és azért adtam nyelvet neked, hogy dicsérj engem, és emlékeztesd népemet irántuk érzett szeretetemre. Légy hát figyelmes tanítvány, és hallgass a Bölcsesség tanítására! Nevemet tartsd szentnek! Pontosan tartsd be törvényemet és tanításomat, akkor sohasem hagylak el. Istened vagyok, és ha melletted vagyok, ki lehet ellened? Miután ilyen karizmát kaptál érdemtelenül, ne tagadj meg tõlem semmit! Érted? Semmit! Értem élj! Tarts bûnbánatot, és böjtölj! Kenyéren és vízen böjtölj! Ne utasítsd el értetlenül a megpróbáltatásokat, amelyeket adok! Örvendj, amikor üldöznek! Örvendj, amikor miattam fenyegetnek! Örvendj, amikor megtámadnak téged ellenségeim! Gyermekem, ezek azok a megpróbáltatások, melyek által tökéletesítelek. Imádkozz szüntelenül! Imádkozz, imádkozz, imádkozz anélkül, hogy számlálnád a perceket!

Vassula, nem foglak megkímélni a szenvedésektõl, miként az Atya sem kímélt meg engem. Azt akarom, hogy élõ feszület légy, mely rám emlékeztet. Nem tudtad, hogy a szenvedés adománya végtelen nagylelkûségembôl és végtelen szeretetembõl fakad? Ne vonakodj keresztemet átölelni! Lelkesen ragadd meg keresztemet, az élet ösvényére fog vezetni téged. Ha lábad le is tér a helyes útról, légy biztos abban, hogy szeretetem és hûségem megvéd. Azonnal segítségedre jövök. Szomjazzon rám mindig a lelked! Hadd halljam és érezzem szereteted sóhajait! Homlokodat én jelöltem meg szeretetem sóhajaival, lélek! E sóhajok folyamatosan szálltak feléd. Homlokodra én égettem rá Szent Nevemet, és enyém lettél mindörökre. Emeld hát rám tekintetedet, és az én jelenlétemben lelj igaz békére! Mondd, leányom, akit Szívem szeret, viszonoznád-e irántad való szeretetemet?

Az én szeretetem szegényes. Miképpen adhatnék én valaha is töviskoronád helyébe rózsakoszorút? Lelkem állandóan ezt latolgatja, és összeroskad ennek súlya alatt. Magyarázd meg nekem újból és újból! Meg fogom tanulni. Taníts meg, hogy úgy szeresselek, ahogy Te akarod! Taníts meg arra, hogy pontosan megtartsam törvényedet mindvégig, és az igazságosság útján járjak! Irányítsd léptemet a szeretet ösvényére, ahogy megígérted!

Ó leányom… Várakozással tekintettem ajkadra, hogy kimondja hûségfogadalmát…

Édes, gyengéd és szeretett Jézusom!
Vezess hûséged nyomán!
Betegíts meg engem irántad való szeretettel!
Hadd érintsem meg szenvedésedet,
melyet úgy ízlelek meg,
mint kerted legritkább gyümölcsét!

Nyílj meg felém, hogy rád lehelhessek! Leheletemnek oly édes az illata, mint a tömjén és a mirha keveréke. Nyílj meg felém, lélek, hogy szeretetem Lelke rád lehelhessen! Leheletem élet! Nyílj meg felém kedvesem! Leányom, vágyva vártam e pillanatra, hogy megmutassam neked isteni Szívemet! Lejöttem a mennybõl egészen küszöbödig, hogy találkozzam veled, és most, hogy megtaláltalak, nem engedlek el! Szólj lélek! Válaszolj!

Jöjj el, jöjj hozzánk, Uram, és sorra jelöld meg homlokunkat Szentlelked szeretetének pecsétjével, az ígéret jelével! Uram, teremts belénk tiszta szívet! Tudom, hogy ott állsz, válaszra várva, minden lélek küszöbénél. Szemed arra vágyik, hogy lássa kinyílni ajtajukat. Szõlõd már virágzik, Uram, és hamarosan elegendõ gyümölcsöt ad, hogy minden pusztaságot jóllakasson. Mindaddig nem kelnek életre a halottak, amíg rájuk nem lehelsz, és édes illatoddal fel nem ébrezted õket. Nagy szeretetedben keltsd életre újból e kísértetek földjét!

Rájuk mosolygok, és világosságom áthatol az ajtókon és minden kulcslyukon, még az ajtajuk alatti résen is beszûrõdik fényem!

Alleluja, dicsõség Istennek!

Igen, kicsi szív, kiálts örömödben! Terméketlen földed gyümölcsöt fog teremni! Fakadjatok örömkönnyekre mind, akik hallottatok engem! Örökké tartó szeretettel megkegyelmeztem nektek . Szõlõ nõ majd a tövis és a bozót helyett. Kinyilvánítom szentségemet és bölcsességemet, hogy eltöröljem e korszaknak istenségemmel szemben tanúsított ellenséges magatartását és vélt bölcsességét.

A legfontosabb hír

 

Az egyetemen dolgozó, tanuló diákoknak, munkásoknak először a szirénázva száguldó mentőautó, majd a számtalan rendőrségi gépjármű és a velük érkező egyenruhások jelenléte tűnt fel. Ezután futótűzként terjedt a szörnyű hír, hogy diák lövöldözött a tanórán, többen halottakról is tudtak, perceken belül pedig már az interneten is olvasható a tragédiáról szóló híradás: Pécsett diák ölt diákot!

A médiában megszaporodtak az értesülések, a rendőrség körülzárta a helyszínt, a mentők több személyt kórházba szállítottak, a tettes feladta magát, a rendőrök őrizetbe vették, a város legkiválóbb orvosai küzdenek a sérültek életéért. Miniszterek utaznak a helyszínre, a politikusok az ország lakosainak biztonságáért aggódnak, néhányan a fegyvertartás szigorítását követelik, vannak, akik a pszichiátriai betegek ellátásának elégtelenségét emlegetik, kiderül, hogy a néhány éve bevezetett felvételi rend is az oka annak, hogy nem lehet az alkalmatlanokat megfelelően kiválasztani, a lövészklub felelősségét is többen firtatják.

Közben a néhány másodperces vérengzés mérlege is elkészül: életét vesztette egy 19 éves diák, életveszélyesen sérült a társa, súlyosan a tanár és egy másik dolgozó, és a sajtóban csak pécsi mészárosnak titulált 23 éves elkövető nem tesz vallomást.

A bibliaolvasó keresztyén embernek pedig eszébe jutnak a Szentírás sorai (1Móz 6): megsokasult az ember gonoszsága a földön, az emberi szív minden gondolata gonosz. Tehát nem csak Pécsett.

S ezen az isteni megállapításon nem változtathat a számtalan rendőr, a titkosszolga, a politikus, a jogszabályok sokasága sem, bár ők arra rendeltettek, hogy a bűnt korlátozzák, és földi eszközökkel büntessék. Tevékenységüket a mentőszemélyzet, az ügyeletes orvosok, az igazságszolgáltatásban dolgozók leterheltségével mérhetjük: ha az utóbbiaknak kevés munkája van, akkor az előbbiek eredményesen dolgoztak. De nem áltathatjuk magunkat, egyikük sem lesz soha munka nélküli.

A reménytelenséget közvetítő fenti bibliai üzenetet Isten a békességre vágyó emberek számára reménytelivel egészítette ki: „Békesség, békesség a messze és közel valóknak!” (Ézs 57,19).

Békességet, azaz Jézus Krisztust számunkra is, kicsi országunk enélkül egyre sötétebbnek tűnő ege alatt is!

Ez az adventi ünnep minden egyéb híradást felülmúló egyik üzenete. Még akkor is az, ha minden más, például a tragédiákról szólók ezt elnyomni látszanak.

Dr. Mikolicz Gyula / Pécel

A Betlehemben beteljesült prófétai üzenetből: „Egy gyermek születik nékünk…, az uralom az ő vállán lesz, hívják őt… békesség fejedelmének!” (Ézs 9)

 

 

ADVENT KEZDETÉN

 

Advent a Karácsonyra, Jézus születésnapjára való várakozás, a felkészülés és reménykedés időszaka. Az adventus latin szó megérkezést, eljövetelt jelent. Egykor éjféli harangszó hirdette az advent, ezzel az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza. Ebben az időszakban a hívek szigorú böjtöt gyakoroltak, és advent első vasárnapjától vízkeresztig nem tartottak esküvőket, zajos mulatságokat.

Az ünnephez kapcsolódó adventi koszorú hagyománya szintén a régi időket idézi. Első nyomait északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetein találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak, és örökzöldet csavartak köré. A mai adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy németországi lelkész óriási fenyőkoszorút erősített otthona mennyezetére, amelyen huszonnégy gyertya volt: minden adventi napra egy-egy. Később, az egyszerűség kedvéért, már csak négy gyertyát helyeztek el. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg, amiket vörös- és aranyszalagokkal díszítettek, ezzel az életet és fényt jelképezték.

Mindezek azonban csak külsőségek. Az adventi várakozás lelki üzenete ennél sokkal fontosabb, amiről Bod Péter, Erdély tudós prédikátora ezt tanította: „A mi Urunk Jézus Krisztusnak négy adventusa vagyon. Először, midőn testben megjelent. Másodszor, midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti. Harmadszor, midőn halála óráján elmegyen az emberhez, és negyedszer, midőn eljön ítéletre.” Az első advent beteljesedett, Krisztus eljött, hogy közösségünk legyen vele: boldog, aki befogadja őt, így átéli a második adventet is. Nincs kétségünk afelől, hogy egyszer majd elkövetkezik a halál órája is – hacsak az Úr előbb vissza nem jön.

A negyedik adventusban megítéli majd a már meghalt vagy még élő embereket: akik már befogadták őt, azokat Jézussal való boldog és örök közösségre, akik nem, azokat őt nélkülöző, szörnyű, örök szenvedésre.


Margit István / Pécel

Jézus ígérete az apostol számára: „Bizony, hamar eljövök” (Jel 22,20)

 

“És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig az ítélet következik, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye; másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.”


(Zsid 9,27-28)

Lehet, hogy már sokaktól hallottad, hogy Isten szeret téged. Azt állították, hogy abból lehetsz biztos az Ő irántad való szeretetében, hogy Jézust ítélték el helyetted, azaz a bűneidért. Nem kell félned – győzködtek -, Isten biztosan megbocsát neked, mert az ítéletet, amit te érdemeltél volna, Isten felszámolta. Helyetted Jézust érte az Isten jogos haragja a kereszten. És te boldogan kapaszkodtál meg ebben. Milyen jó – gondoltad -, az egész emberiség ellen szóló igazságos ítéletet megsemmisítette Jézus, a halálával és áldozatával. Már-már azt remélted: ha Isten ilyen kedves hozzánk, akkor biztos a végítélet is majd csak elmarad valahogy. Ha Isten maga a szeretet, csak nem fogja hagyni, hogy egyesek pokolra jussanak.

Azért ne siessük el a dolgot. Vajon jól értetted ezt az örömhírt? Mert félre is lehet ám érteni. Mint amikor Kohn lelkendezik Grünnek:

– Képzeld, felszámolják az adóhivatalt!
– Honnan veszed?
– Most kaptam tőlük egy levelet, itt áll fehéren-feketén:
“Utolsó felszólítás!”
Megtörténhet, hogy Isten nem kéri többé számon rajtad a tartozást. De nem azért, mintha Jézus az egész emberiség végítéletét számolta volna fel, és mindenki súlyos tartozását engedte volna el. Hanem mert ott a kereszten azok végső ítéletét és azok tartozását törölte el, akiket ez a szeretet arra indít, hogy megbánják adósságaikat, és ki is fejezik, hogy megbánták. Akik segítségül hívják Jézus irgalmas bocsánatát, és bizalmukat egyedül Őbelé vetik – hálából, amiért helyettük törlesztette bűnadósságukat az Atyánál.
Van, azaz továbbra is lesz végső felelősségrevonás, de nem maradt adósságuk azoknak, akik Jézusért remélik, hogy minden bűnük eltöröltetett. Azok bizonyosak lehetnek abban, hogy Jézus teljesen és tökéletesen megfizetett érettük, vérével kezeskedve törölte számlájukról mindazt, ami a “tartozik” oszlopba szégyenükre fel volt róva nekik. De te ezek között leszel-e?
A Benne bízóknak a bűn számlája nélkül jelenik majd meg, üdvösségükre. A magukban és nem Benne bízóknak a bűn számlájával jelenik meg, azaz az el nem törölt bűnnel, amivel eladósodtak. És mivel nem vállalták az értük kezeskedő Megváltót, fizetniük kell, örök ítéletükre.

(Horváth Levente)

 

MINDEN TIZEDIK SZAPPAN

 

Tizenhat éves amerikai fiú indult félreeső szülőhelyéről a többet ígérő nagyvilágba. Egy szatyorba belefért, amit otthon a magáénak tudhatott. Szakmai útravalója is csak a szappanfőzés tudománya volt, amit addig elsajátított.

New York felé menet megismerkedett egy folyami hajóskapitánnyal, aki hívő keresztyén volt, és aki iránt bizalma támadt, és tanácsot is kért tőle jövőjét illetően. “Add szívedet Jézusnak, helyezkedj el a szakmában, végezz becsületes munkát, s minden megkeresett dollárból add meg Istennek azt, ami őt illeti!” Majd letérdeltek a hajón, a kapitány imádkozott, és Isten áldását kérte utasára.

William Colgate – ő volt a pályakezdő szappanfőző – megfogadta a tanácsot: szívét Jézusnak adta, s a fővárosba érve munkát vállalt az első szappangyárban. Becsületesen dolgozott, jó szappant készített, és keresetéből minden tízedik dollár Isten ügyét szolgálta. Megbecsültsége és szakmai előrehaladása viszonylag gyorsan növekedett. Az ifjú munkásból később részvényes, végül New York legnagyobb szappangyárának tulajdonosa lett. Kezdetben keresetének tizedét, majd húsz, harminc, sőt ötven százalékát áldozta az Úr munkájára. Később pedig nyereségéből csak annyit használt fel, amennyi életszükséglete biztosításához kellett, a többit Isten dicsőségére fordította.

Életének története beszédes bizonyítéka Isten végtelen hatalmának és az isteni igazságnak. (lásd a keretes idézetet!).

Budai Judit / Gyula

„Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat” (2Kor 9,6)

 

 

“Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”

Máté 5,16

Hoztál-e napsugárt?

Kinnt szürke köd, bennt rosszkedv réme árt…
– Mondd, Kedvesem, hoztál-e napsugárt?

Minket halál s gondoknak terhe nyűtt…
Hoztál nekünk sugárzó, halk derűt?

Mert kell a fény, az újuló öröm,
Hogy kulcs legyen a hús-vér börtönön.

Mert fáj a Föld és minden bűnbozót…
Áldottak az örömhírt hordozók,

akikben a MEGVÁLTÓ LELKE jár!
– Mondd, Kedvesem, hoztál-e napsugárt?

 

Édes Atyánk, a Jézus Krisztusban!
A Te világosságod által láthattuk meg a világosságot, Tőled való az igazi derű. Áraszd ránk Fényedet a SZENTLÉLEK által,hadd tükrözzük szeretetedet, békességedet mindazok felé, akikkel az életünk összeér. Végy el tőlünk rosszkedvet, magunkra nézést, csüggedést, tégy bennünket akaratod cselekvőivé, világosságod, meleged hordozóivá mindenütt és minden időben.
Ámen.

 

 

Várakozáson felül

Írta: Mikoliczné Virág

 

A keresztelési igehirdetésben csillant fel számomra egy olyan mozzanat, amire eddig nem figyeltem fel. A Márk 10, 13-14 híradása szerint gyermekeket vittek Jézushoz, hogy meg-érintse őket. Nem tudjuk pontosan, mit vártak attól, hogy Jézus megérinti a gyermeket, de arról beszámol a Szentírás, hogy miként fogadta őket. Nemcsak nem érezte felesleges zakla-tásnak, de nem törődött a tanítványok rosszallásával sem, és még annál is többet tett, mint amit a gyermekek hozzátartozói reméltek tőle. Nem intézte el őket valami mechanikus érin-téssel, hanem „átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket”. Időt szánt rájuk, egyenként foglalkozott velük, szeretetét öleléssel is kifejezte. Ugyanakkor nem állt meg annál, hogy „szeretet-tankjukat feltöltse”, hanem Isteni hatalmával meg is áldotta őket. Vagyis személye-sen foglalkozott velük, gondja volt érzelmi szükségleteikre, de tudta azt is, hogy nem nélkü-lözhetik az isteni áldást sem.
Aki Jézushoz fordul, ma is sokkal többet kap, mint amit vár. Gyakran csak egy konkrét kérés-sel vagy gonddal járulunk az Úrhoz, ő viszont mást – mindig jóval többet ad. Talán nem is azt, amiért hozzá fordultunk, de ha ott maradunk a közelében, megtapasztaljuk, hogy sokré-tűen, valóságos testi-lelki szükségleteinket szem előtt tartva foglalkozik velünk.

„Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked…” (Jer 33,3)

Hamispróféta: A mise egy megemlékezés. ” A Mise formájában történő változtatás hamarosan bemutatásra kerül Egyházamban.Szent Szavamat nem szabad megváltoztatni vagy úgy alkalmazni, hogy az valami mássá váljon.”

Ferenc pápa: A mise egy megemlékezés

“A mise egy megemlékezés Krisztus húsvéti történéseire” – mondta Ferenc pápa november 22-én. Továbbá hozzátette, hogy az emlékezet bibliai jelentése “nemcsak a múltban történt eseményekre utal, hanem a jelen lévő történésekre is utal.”

Ferenc pápa ezt a zsidó pészah ünnephez hasonlította. Nem említette az “áldozat” szót. A katolikus doktrina szerint a mise elsősorban az áldozatról szól.

Az akacatholic.com weboldal felhozta Ferenc pápa kapcsán Alfredo Ottaviani bíborost (+ 1979) és az Új mise kritikus tanulmányozása című könyvét, ahol Ottaviani kimondja, hogy a mise felfogása megemlékezésként teljesen elfogadhatatlan.

#newsTqjkpfcdrl

 

A Mise formájában történő változtatás hamarosan bemutatásra kerül Egyházamban.

 

2013.06.29

Drága szeretett leányom, figyelmen kívül kell hagynod azt a gyűlöletet, mely azok szájából ömlik, akik azt állítják, hogy ők szent emberek és hűséges követői az Én Mélységesen Szeretett Édesanyámnak. Tudnod kell, hogy a veled szemben mutatott gyűlölet sokkal rosszabb lesz, mint bármelyik, előtted jött más próféta esetében. Nem azért mondom ezt neked, hogy megijesszelek téged, hanem csak azért, hogy elfogadd ezt a tényt, és hagyd figyelmen kívül a gonoszságot. Valahányszor Isten Jelenléte ismertté válik az emberek között, mindig a fenevad gonosz reakcióját fogja kiváltani, aki másokon keresztül fog munkálkodni, hogy megtagadja Isten Igéjét.

Leányom, a Mise formájában történő változtatás hamarosan bemutatásra kerül Egyházamban. Ez sokak számára nagyon zavaros lesz, és ők nem fogják felismerni a hazugságokat, melyek az új imákba foglalva lesznek előadva. Jelenlétemet a legravaszabb módon fogják érvényteleníteni, de azok, akik az új formátumot követik, miszerint Valós Jelenlétemet megtagadják, képtelenek lesznek arra, hogy úgy mutassanak be Áldozatot Istennek, ahogyan annak lennie kell. Leányom, ennek a kinyilatkoztatásnak megvetés lesz a következménye lényed számára, de tudnod kell, hogy ez meg volt jövendölve. Követőimnek azt fogják mondani, hogy a Szentáldozás mindenkire vonatkozik – mindenhol –, hogy eggyé egyesülve, szeretetet mutassanak egymásnak. Lassan, de biztosan a Szentmise nem fog többé a Szent Áldozatról szólni. Ehelyett a szertartást úgy fogják összeállítani, hogy az embernek adózzon tisztelettel, és megtévesztenek benneteket, hogy Oltárom előtt és az egész világ tabernákulumai előtt egy konfrontációnak legyetek tanúi.

Az a nap, amikor a napi áldozatok megszűnnek nincs messze. Tudnotok kell, hogy Én most azért jövök, hogy figyelmeztesselek benneteket, hogy majd ne éhezzetek. Amikor meg fognak fosztani benneteket Jelenlétemtől, akkor Szentlelkem nélkül maradtok és nehéznek fogjátok találni, hogy közel maradjatok Hozzám.

A szavak, melyeket használni fognak, hogy megtévesszenek benneteket, tartalmazni fogják a „mindenki javára – Isten minden gyermekének egyesítésére” kifejezést. A Mise új értelmet fog kapni. Kereszthalálom feledésbe fog merülni és annak minden okát újra fogják értelmezni. Emlékezzetek majd azon a napon a most nektek adott Szavaimra. Fogadjátok csak el a helyettesítést és akkor a Jelenlétem el fog tűnni. Én veletek leszek, de nem az Én Testem lesz az, amiben részesítenek majd benneteket.

Azoknak, akik nem hisznek azon gonosz tervben, melyet már létrehoztak annak érdekében, hogy minden Nyomomat eltöröljék, a következőket mondom. Amikor már nem leszek, keresni fogtok Engem? Amikor megszentségtelenítik Szent Eucharisztiámat, szabadkozni fogtok azok helyett, akik ezért felelősek? Vagy követni fogtok Engem és hallgatni fogtok az Igazságra, amikor hazugságokkal lesztek körbevéve.

A választás a tietek lesz.

Jézusotok.

 

 

Üdvösség Anyja: Ez a harc, hogy Isten szavának fennmaradását biztosítsa, azt fogja eredményezni, hogy azoknak a papoknak, akik hűségesek maradnak Hozzá, menedéket kell majd keresniük.

 

2013. augusztus 5. hétfő, 13:05

Drága gyermekeim, ez lesz hitetek nagy megpróbáltatásának az ideje. A Katolikus Egyház lesz az az egyház, amelyben a nagy megosztottság el fog kezdődni. Fiam papjai a nagy hitehagyás során ebben az Egyházban fognak a legtöbbet szenvedni, mely szenvedést nagyon hamar el kell viselniük az Egyházon belül.

A Fiamhoz hűséges papoknak mondom, akiket ketté szakít majd határozatlanságuk: tisztában kell lennetek azzal, hogy szükséges egységben maradnotok az Irgalmas Jézussal. Sohasem szabad engednetek annak a kísértésnek, hogy cserbenhagyjátok Egyházát, elfogadván a hamisságokat azoktól, akik súlyos tévedésbe estek. Nektek tisztelnetek kell Fiamat minden áron, és vezetnetek kell népét a szentség útján, független attól, hogy milyen nehéz lesz az számotokra.

Azokat, akik továbbra is a hagyományos Misét fogják celebrálni, addig fogják gyötörni, míg bele nem egyeznek abba, hogy teljesen feladják azt. Sokan a hátatok mögött fognak elárulni benneteket az ellenségnek a saját szerzetesrendeteken belül. Azok elé fognak állítani benneteket – akárcsak egykor Fiamat – akik azt állítják, hogy társatok lennének, és eretnekséggel vádolnak majd benneteket, mert ti továbbra is ragaszkodtok ahhoz, hogy tiszteletet mutassatok a Mise Legszentebb Áldozata iránt.

Az új szavakat, melyek Fiam Testének a leggonoszabb megszentségtelenítését fogják jelenteni, azokra a felszentelt szolgákra fogják kényszeríteni, akik tiltakozni mernek.

A Katolikus Egyházon belül lesz az, hogy harcolni fog fivér a fivér ellen, nővér a nővér ellen, az apa a fia ellen, a gyermekek a szülők ellen, míg végül két tábor fog kialakulni.

Ez a harc, hogy Isten szavának fennmaradását biztosítsa, azt fogja eredményezni, hogy azoknak a papoknak, akik hűségesek maradnak Hozzá, menedéket kell majd keresniük.

Ehhez el kell kezdenetek a felkészülést, és olyan helyeket kell keresnetek, ahol majd be tudjátok mutatni a szentmisét és ki tudjátok szolgáltatni a Szentségeket Isten gyermekeinek.

Én, az Üdvösség Anyja, védelmezni fogom az ilyen menedékhelyeket, és az Élő Isten Pecsétjének – amelyet Atyám adott a világnak – a belső falra való elhelyezése által, ezek a menedékhelyek láthatatlanok lesznek Isten ellenségei számára.

Ne féljetek ezektől a dolgoktól, mert ha jól felkészültök, akkor Isten gyermekeit az üdvösségre vezetitek. Amennyiben nem veszitek figyelembe ezt a figyelmeztetést, akkor elmében, testben és lélekben Fiam ellenségeinek a fogságába estek, és nem fogtok az üdvösségben részesülni.

Azoknak, akik a hamis próféta parancsát teljesítik, sok imára lesz szükségük, mert néhányan közülük vakok az Igazságra. Másoknak, akik ismerni fogják az Igazságot, de azok oldalán fognak állni, akik tagadják Fiam Kereszthalálát, lesz mitől félniük. Ők szörnyű szenvedést fognak okozni Krisztus ártatlan követőinek.

Hűek maradván az Igazsághoz, Fiam Maradék Hadseregét fogjátok vezetni, mely egy félelmetes erővé válik a gonosszal szemben és azokkal szemben, akiket a gonosz ebben a harcban Fiam hűséges szolgái ellen vezet a Földön.

Amikor elérkezik az idő, nektek el kell utasítanotok azok vezetését, akik Isten Szavát meg fogják szentségteleníteni, és akiknek hazugságai és trágár tanai sokakat félre fognak vezetni. Azok, akik elfogadják a Szentmise és a Szentségek bármilyen elferdítését, felelniük kell majd Fiam előtt.

Mert ti akkor akaratlanul is a gonosz szolgájává váltok, és sok-sok lélek fog elveszni, mert őket olyan rituálékba rántják, amelyek a Sátánnak adóznak hűsséggel. Ezek a rituálék a hamis prófétát és az Antikrisztust fogják tisztelni, akik Isten ellenségei.

Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy látni lehessen majd az Igazságot, és hogy a hazugságok olyannak mutatkozzanak meg, mint amilyenek azok valójában: sértés, Fiam gyötrelmes Keresztre feszítésével szemben.

Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja.

 

Szent Szavamat nem szabad megváltoztatni vagy úgy alkalmazni, hogy az valami mássá váljon.

2013. szeptember 7., szombat, 18:25

Drága szeretett leányom, miközben Én továbbra is mindent megteszek, hogy ezeken az Üzeneteken keresztül elérjem a világot, sok hűséges követőm még most sem fogadja el a Kezemet. Ezek az Én értékes lelkeim veszélynek vannak kitéve, mert sokan közülük nem fogják felismerni azt a módot, ahogyan hitüket arra fogják felhasználni, hogy az új, rövidesen életbe lépő liturgiát támogassák, mely nem Engem, Jézus Krisztust, az Emberfiát fog tisztelni.

 

Sokan helytelenül azt fogják feltételezni, hogy az új liturgia és az új mise – noha sokat változott – nem okozhat bajt. Oly sokan fogják csendben megkérdőjelezni a tartalmak bizonyos részeit, akárcsak a formáját, és furcsának fogják találni. Ugyanakkor csak nagyon kevesen fogják kifogásolni azokat, mivel azt fogják hinni, hogy ezekre az Egyház adta az áldását, és ezért nem lehetnek rosszak. Amit ők nem értenek, hogy Szent Szavamat nem szabad megváltoztatni, vagy úgy alkalmazni, hogy az valami mássá váljon. Egyházam tévedhetetlen, de ha Egyházam bármelyik úgynevezett szolgája vagy vezetője kiforgatná Isten Szavát, vagy átírná a Szent Eucharisztia jelentését, akkor ők Istent káromolnák.

 

Ez emberek megtagadtak és keresztre feszítettek Engem, amikor ők, beleértve Isten Templomainak vezetőit is, elutasították az Igazságot. Ha bárki – nem számít, hogy milyen magas beosztásban van köztetek – megtagadja az Igazságot, az eretnekség bűnével vétkezik, és nem Tőlem jön. Mégis ők azt szeretnék elhitetni veletek, hogy az Igazság egy hazugság. Ők mindazt tagadni fogják, amit nektek tanítottam, hogy egy teljes Keresztény életet élhessetek. Le fognak köpni Engem és egy olyan úton fognak vezetni benneteket, amelyről azt fogják mondani, hogy Hozzám vezet, de ez nem úgy lesz.

 

Ezek a megjövendölt dolgok hamarosan meg fognak történni. Legyetek készen. Amikor látjátok a jeleket, akkor tudjátok, hogy ezek a próféciák csak Istentől származhatnak.

 

Jézusotok.

Azért szeretünk, mert Isten szeret minket


“Szeretünk, mert Ő előbb szeretett minket.”(1 Jn. 4:19)

Ez az időszak jó alkalom arra, hogy ne felejtsük el, Isten azért szeretné, hogy szeressünk, mert Ő maga a szeretet, és arra teremtett minket, hogy olyanok legyünk, mint Ő – úgy szeressünk, mint Ő. Csak azért vagyunk képesek vagyunk szeretni, mert Isten szeret minket: “A szeretet Istentől jön. Mert Isten szeretet” (1. Jn. 4:7-8).

Isten képére teremtettünk, hogy két dolgot tegyünk a Földön: megtanuljuk szeretni Istent, és megtanuljuk szeretni az embereket. Az élet csak a szeretetről szól.

A szeretet azonban Istennel kezdődött. Ő szeretett minket először, és ez tesz bennünket képessé arra, hogy szeressünk másokat (1. Jn. 4:19). Csak azért tudod Istent szeretni, vagy bárki mást, mert Ő szeretett téged először. És ezt a szeretetét úgy mutatta meg, hogy elküldte Jézus Krisztust a Földre, hogy meghaljon érted. Megmutatta a szeretetét az által is, hogy megalkotott téged. Megmutatta szeretetét mindenen keresztül, amivel rendelkezelebben az életben; ez mind Isten szeretetének az ajándékai.

Ahhoz, hogy másokat szeretni tudjunk, és nagyon tudjunk szeretni, először meg kell értenünk, és éreznünk kell, hogy Isten mennyire szeret minket. Nem csak beszélni vagy olvasni vagy beszélgetni akarunk a szeretetről; arra van szükségünk, hogy megtapasztaljuk Isten szeretetét.

El kell jutnunk addig, amíg végre egy napon teljesen megértjük, hogyan szeret minket Isten teljesen, és feltétel nélkül. Biztosnak kell lennünk abban az igazságban, hogy nem tudjuk megakadályozni, hogy Isten szeressen minket.

Amikor már biztosak vagyunk legbelül Isten feltétel nélküli szeretetében, képesek leszünk teret adni a hibázásra, kegyelmesek tudunk lenni másokkal. Nem leszünk olyan mérgesek, mint voltunk. Sokkal türelmesebbek leszünk. Sokkal megbocsátóbbak leszünk. Sokkal irgalmasabbak leszünk. Kegyelmet tudunk adni másoknak.

Azt nem tudod másoknak adni, amit te magad még nem kaptál meg, az az én reménységem, hogy ahogy megtanulod, mennyire szeret téged Isten, azt is megengeded neki, hogy meggyógyítsa a szívedet, hogy ezáltal a szeretete szétáradjon belőled szabadon. Lehetetlen másokat szeretni addig, amíg magadat nem érzed igazán szeretettnek.

Beszéljünk róla!

* Amikor “üresnek” érzed magad, és úgy érzed, képtelen vagy arra, hogy adj, vagy kimutasd a szeretetet mások felé, mit gondolsz Isten szerint hogyan “tölthetnéd újra” magad?
* Szánj ma arra időt, hogy megvizsgálod, rendben vagy-e Istennel, ott belül, a szívedben. Elfogadtad-e a kegyelmét, bocsánatát, szeretetét, hogy aztán azt tovább adhassd másoknak is.

 

Ha SIKERES akarsz lenni, szánd oda Isten céljaira a munkádat!


“Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” (Példabeszédek 16:3)

Az elmúlt hét során áttekintettük, hogyan tapasztalhatjuk meg Isten áldását a munkánkon. Ma elérkeztünk a “SIKERES” mozaikszó legutolsó betűjéhez: “Szánd oda Isten céljaira a munkádat!” Ha azt szeretnéd, hogy Isten megáldjon valamit az életedben, először is add azt oda neki. Szánd oda, tedd félre szent áldozatként, és Isten meg fogja áldani.

1. Sokat számít a lelkesedés!
2. Istennek dolgozol valójában!
3. Koncentrálj a jellemed fejlődésére!
4. Emberekkel dolgozol együtt – törődj velük!
5. Remekelj! – szárnyald túl az elvárásokat!
6. Egyre szélesebb körű szakértelem – a siker kulcsa!
7. Szánd oda Isten céljaira a munkádat!

Lelkipásztorként az vágyam, hogy sikeres legyél az életedben. Nyilvánvalóan nagyon fontos a szellemi értelemben vett siker, de emellett ugyanezt kívánom neked a munkádban is. Annak örülnék, ha munkádon keresztül is Isten dicsőségéről tudnál tanúskodni ott, ahová Isten helyezett.

Ha az üzleti tevékenységedet is odaszánod Krisztusnak, ő részt fog venni a döntéseidben. Megmondja majd, hogy mit tegyél. Tagja lesz a céged vezetőségének, és övé lesz a dicsőség a sikerekért.

“Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!” (2 Korinthus 5:20)

Mint ahogy én a Saddleback Gyülekezet szolgálója vagyok, te is éppen úgy gyülekezeti szolgálatban vagy – a munkahelyeden! Az a feladatod, hogy Jézus nagykövete legyél a körülötted élő emberek felé. Volt a televízióban a Clairol hajfestéknek egy reklámja, amely így szólt: “Csak a fodrászod tudja biztosan.” A hitedet viszont ne tartsd titokban – ne Isten legyen az egyetlen, aki tud róla! Fontos, hogy a többi ember is tisztában legyen azzal, hogy hívő vagy.

Minden áldást, amivel Isten betölti az életedet – a karrieredben, a vállalkozásodban, a pénzügyeidben, a családodban, az egészségedben – ezt mind Jézus Krisztus miatt kapod.

“Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban.” (Efézus 1:3)

Az elmúlt héten ünnepeltük a Hálaadás napját az Egyesült Államokban – ezért is szeretném, hogy szánj most időt arra, hogy megköszönd Istennek mindazt az jót, amivel megáldotta az életedet. Arra bátorítalak, hogy add oda neki a munkádat is. Szánd oda ezt a területet, és imádkozz azért, hogy az elmúlt héten tanult hét elemet alkalmazva “SIKERES” legyél minden nap. Így Istenről teszel majd tanúságot, és megtapasztalod az áldásait az életedben.

A boldogság kellemessé tesz
A kísértés erősebbé
A bánat emberré
A sikertelenség alázatossá
Csak a remény vezet a siker felé.

A bővölködő élet nem túláradó érzelmekben, nem túláradó örömben, nem túláradó szavakban, hanem túláradó életben áll.

A nagy emberek életének és eredményes a szolgálatának titka mindig abban rejlett, hogy volt idejük Istennel egyedül lenni. (Kroecker)

A szenvedésben egyszer kiejtett „Áldott legyen az Isten” többet ér ezer „Hála Isten”-nél, melyet jó sorsunkban hangoztattunk.

„Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.” (Lk 1,68)
Zakariás kisfia megszületése után nyolc nappal ismét beszél. Az első mondatai ezek. Az áldás, a hálaadás a megtapasztalt valóságból fakad Zakariás ajkán. A kis János ott van a kezében, Isten megígért terve a szeme láttára válik valóra. Bárcsak mindnyájunknak megadatna ilyen megtapasztalás! Bárcsak mindannyian észrevennénk, hogy személyesen minket látogat meg az Isten Jézusban! (Heinemann Ildikó)
Bill iszákos volt, de megtért egy hajléktalanokkal és lecsúszottakkal foglalkozó missziónál. Megtérése előtt úgy ismerték, mint alkoholista csavargót, aki számára nincs semmi remény. Amikor azonban átadta életét Krisztusnak, minden megváltozott. A missziós szervezetben ő lett az, aki leginkább törődött másokkal. Egész napját ott töltötte, és megcsinált bármit, amire szükség volt. Kérhettek bármit tőle, semmilyen munkát nem tartott méltóságán alulinak. Akár egy részeg hányadékát kellett eltakarítania, akár mocskos illemhelyeket tisztára súrolni, Bill hálás szívvel mindent elvégzett. Számítani lehetett rá, ha meg kellett etetni az utcáról beesőket, sőt akár le is vetkőztette, és ágyba is fektette őket, ha nem voltak képesek gondoskodni magukról.
Egy este, amikor a misszió vezetője elmondta evangéliumi üzenetét a szokásos tömegnek, a lehorgasztott fejű férfiak közül egy előrejött az oltárhoz, és letérdelt imádkozni; Istenhez kiáltott segítségért, hogy meg tudjon változni. A megtérő egyre csak ezt kiáltozta: “Ó, Istenem, hadd legyek olyan, mint Bill! Tegyél olyanná, mint Bill! Tegyél olyanná, mint Bill!” A misszió vezetője lehajolt hozzá, és ezt mondta: “Nem lenne jobb, ha azt imádkoznád: legyek olyan, mint Jézus?” Miután néhány másodpercig gondolkodott, a férfi felnézett, és megkérdezte: “Ő olyan, mint Bill?” Élj úgy, hogy mások meglássák benned Jézust!
„Éhezőket látott el javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel.” (Lk 1,53)
Mária magasztaló énekében Isten sok jótettét sorolja fel, melyet vele és népével cselekedett. Felfuvalkodottakat szétszórt, hatalmasokat ledöntött, megalázottakat felemelt, éhezőknek eledelt adott, gazdagokat üres kézzel küldött el… Szegények és gazdagok, éhezők és jóllakottak ügye ma nekünk is nyomasztó terhünk. Istennél van a megoldás: a szegények táplálása is az ő gondoskodásából oldódhat meg, és a szegények üdvössége is megadatott: Fiában, Jézus Krisztusban. (Tóth-Szöllős Mihály)

Ha értelmünk kifáradt az igazság kutatásában, jól esik megpihennünk a hit karjaiban. (Blaise Pascal)

Isten addig nem adott betegséget az emberre, amíg előbb a gyógynövényt, amely elmulasztja a betegséget, meg nem teremtette a Földön. (Paracelsus)

Isten odaönti áldását, ahol üres edényt talál.

„Krisztus a mi békességünk.” (Ef 2,14)
Krisztus nem emberi békességet hozni jött a földre. Ő olyan békességet ad, amely harcban kivívott győzelem révén születik meg: a kereszt békességét. Ezt adja övéinek, és aki hozzá akar tartozni, annak vállalnia kell ezt a harcot, fel kell vennie a keresztjét. Krisztusnak vérrel verejtékezve kellett megharcolnia ezért a békességért, mire ki tudta mondani: „…legyen meg a te akaratod.” (Mt 26,42) Ezzel a megharcolt békességgel indult a kereszt felé. Nem önmagáért, hanem értünk. A megharcolt békesség nem öncélú, hanem másokért való. Mi már a megharcolt, Krisztus keresztjének győzelméből merített békességgel a szívünkben indulhatunk mások felé. (Tamásy Tamás)
„Krisztus mondja: »Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók, azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.«” (Jn 10,16)
Az egyház csodája ez a szabadság. Nem korlátok, falak, törvények tartják össze, hanem Isten szeretete. Nincsenek határai, mert mindenki beletartozik, aki követi a jó pásztor hívását. A pásztor nem uniformizál, hanem a különbözőségben is egynek lát, eggyé tesz. De a legnagyobb öröm, hogy Urunk, a jó pásztor, mindig nyájával marad.

(Eszlényi Ákos)

Magamnak is ellensége vagyok, ha mással nem tudok szívem szerint megbékélni.
Viktor János

 

Mennyi terhet hordozunk, ahelyett, hogy letennénk az Úr elé. Az alábbi történet is erre tanít:
Két szerzetes zarándokútja során egy sekély folyóhoz ért. Partján egy fiatal hölgy állt, aki nem szerette volna, ha megázik az új ruhája. Az egyik szerzetes gondolkodás nélkül felkapta a hátára a nőt és átgázolt a vízen és letette a túlparton. Aztán folytatták útjukat. Körülbelül egy óra múlva a társa kifakadt:
– Nem helyénvaló megérinteni nőt!
A másik csendesen megjegyezte:
– Én már egy órája letettem a folyónál, Te miért hurcolod most is magaddal?
Törekedjünk arra, hogy mihamarabb megszabaduljunk minden olyan gondolattól, ami a lelkünket nehézzé teszi.

Romjaimból is
újjáépítő
Istenem,
mikor már éppen
elveszíteném
mindenem,
ragyog fel akkor
számomra mégis
új remény,
s menekülök meg
Krisztusom áldó
tenyerén.
Hajdú Zoltán Levente

Urunk, állj mellettünk, oltalmazz minket!  Mentsd meg a bajban levőket, emeld fel az elesetteket, az imádkozóknak mutasd meg magad! Segítsd a betegeket, vezesd vissza helyes útra a tévelygőket! Tápláld az éhezőket, szabadítsd meg a foglyokat, erősítsd a gyengéket, bátorítsd a kishitűeket! Add, hogy minden nép megismerjen téged!

Életünk…

A mai nap imádsága:

Uram! Add, hogy álmaim a Te terveid legyenek, s életem a Te ajándékod! Ámen

Azt pedig, hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát, szalmát, az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz, hogy kinek mit ér munkája, azt a tűz fogja kipróbálni.
1Kor 3,12-13

Mindenki a maga kovácsa szerencséjének… azaz, aki keresi Fortuna kegyeit, arra hamarabb mosolyog rá. Szenvedélyes szerencsevadász kollégiumi csoporttársam nem győzött bosszankodni, amikor – úgy 17 éves koromban – kitöltöttem egy lottószelvényt, s rögtön hármas találatom lett. Ezen felbuzdulva kitöltöttem egy keresztrejtvényt is, annak pedig megnyertem a fődíját, egy kazettás magnetofont. Lelkes osztálytársaimtól tudtam meg, hogy nyertem. (Ők pedig a rádióból.) Nos, azóta se lottózom, a keresztrejtvényeket pedig kifejezetten kerülöm. Egyik igen kedves barátom, amikor viccesen számonkértem rajta: “Hát te hívő ember létedre lottózol?” – huncut mosollyal a szeme sarkában, csöndben mondta: “Csak akkor, ha két milliárd felett van a nyeremény…” – Jót nevettünk rajta – kétmilliárd forintért már fontolóra kell venni az elveket is…

Az igazság az, hogy a főnyereménybe vetni a bizodalmat veszélyes dolog. A megoldást ugyanis soha nem a jutalom adja, hanem viszonyunk a világ teremtett dolgaihoz. Az, aki a Teremtőjéhez helyesen viszonyul, annak már nincs gondja a teremtett dolgokra, mert ez az első kapcsolat határozza meg az összes többit. Isten elé tenni az álmokat alapvető hiba. Mindenkinek vannak álmai. Mindenki szeretné, ha nagyra nőne élete fája és sok gyümölcsöt teremne. Az “álmok” fontosak, de aki azok rabjává válik, az elhiszi, hogy a gyömölcs mennyisége a döntő az életben. A látszaton túl van sokkal fontosabb: a gyümölcsben megérteni az áldást, s álmélkodni a növekedés isteni csodáján.

Sokan hiszik, a sikeres élethez elsősorban szerencse kell. Az ilyen elveket vallók szívesen helyezkednek, s igyekeznek “megfelelő időben, a megfelelő helyen” lenni. A keresztény ember jól tudja, hogy sikert hajszolni badarság, de áldást keresni megtartó, életrendező erő. A sikeres életnél van sokkal több: a megelégedett, alkotásban kiteljesedett békesség. Ennek elengedhetetlen feltétele: Isten gondviselése. Ebben bizva, az Isten törvényére építve, a szerencsevadászok tömegeinek mindennapos küzdelmét látva csak mosolyoghatunk. Azon már nem, hogy hányan kiszolgáltatottaivá válnak saját vágyaiknak, s vannak akik szenvedély-betegekké is válnak.

Építeni életünk lelki házát a legnagyobb, a legszebb kihívás. Akinek fontos, hogy ez a ház az élet viharában is biztosan álljon, az biztos alapot keres. Pál apostol ugyanitt írja, hogy ez az alap a Jézus Krisztus. Persze más alapot is lehet vetni ezen kívül -, de nem érdemes… túl nagy ára van: az Élet maga.

 

Halál…


A mai nap imádsága:

URam! Keveset tudunk életünk végéről, de azt tudjuk, hogy számolnunk kell vele… Add nekünk kegyelmi ajándékaidat, hogy bölcs szívvel tudjunk élni, s vegyük számba a nekünk rendelt napjainkat! Ámen

   

Márta, az elhunyt Lázár testvére így szólt hozzá: “Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.” Jézus azonban ezt mondta neki: “Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?”.
Jn 11,39b-40

Nem csak a középkori ember számára volt egzisztenciális kérdés a halál… a ma embere sem közömbös a múlandósággal szemben, főleg nem akkor, amikor szerettei elvesztését kell megélnie. Tapasztalás, hogy a feltámadáshit boldogító együgyűsége kevesek kiváltsága, ezért a többség inkább mellékvágányra tereli az emberlét törékenységével, végességével foglalkozó gondolatokat. Elhessegetni, elodázni, kibújni a következetes végiggondolás alól lehet egy darabig, de a végén, minden létünk lényegiségét érintő kérdéssel – így a halállal is – szembesülnünk kell.

A középkori ember nem csak az örökélet problematikájával foglalkozott intenzíven, de az örök élet (értsd: örök ifjúság) kútját is kereste. Egyesek véleménye szerint ezt is szimbolikusan kell értelmezni – ahogyan az alkímiával, az asztrológiával, a mágiával és a zsidó kabbalisztikával sem az arnycsinálás titkát kutatták és a “bölcsek kövének” megtalálását sem ezektől remélték; bár bizonnyal voltak ilyen hiper-naivak is -, hanem sokkal inkább önmaguk “megértését”, a létezés isteni titkát keresték.

Míg a középkori ember számára a túlélés kapta a prioritást – háborúk, járványok, természeti katasztrófáknak való folyamatos kiszolgáltatottság – a ma embere nem a túlélésre, hanem az élet megélésének minél intenzívebb módjára helyezi a hangsúlyt: csak benne lenni lehetőség szerint minden történésben, “csak semmiről nem lemaradni”, csak “pörögni ezerrel”, mert az élet igazságtalanul rövid… Aztán ha hosszabb lenne, gyaníthatóan attól sem lenne jobb az ember! Ha háromszor, ötször hosszabb életünk lenne, akkor is ugyanúgy elszaladnánk az Isten előre elkészített, megszólító lehetőségei mellett, s a több év, a több tapasztalás se hozatna velünk bölcsebb döntéseket! Mert a test ugyan öregszik, de a lélek nem…

A test “csak” belegörbül a sírba, de a lélek nem fonnyad meg, nem enyészik el, az “információ”, amit agyunk egész életen át eltárol, az csak a mi fizikai valóságunkban látszik úgy, hogy elveszett… Isten számára mindezek megmaradnak, s valahogyan majd nekünk is, hiszen ez lenne az örökélet egyik “lényeges eleme”, a hitünk szerinti istenes élet kegyelmi hozadéka, jutalma. Ezért különlegesen szép történet Lázár feltámasztásának története!

Egy fiatalember derékbatört élete, az élet lendületének tragikus, egyáltalán nem várt megállása mindenkit megdöbbent – nem csak a ma emberét. (A történetből tudjuk, még Jézust is megrendítette Lázár halála, hiszen az evangélium tanúsága szerint Ő maga is sírt.) Isten dicsősége “extra naturam”, azaz csoda által nyilvánvalóvá vált, de a szkeptikusok számára is van üzenete ennek a történetnek: az Isten nem engedi meg, hogy a lét megszakadjon, nem akarja, hogy amit elkezdett, azt ne fejezze be… Ő azt akarja, hogy minden teremtménye elnyerje a létezés teljességet: egy másik dimenzióban, egy másik világban – ez a Teremtő Isten titka -, de mindenféleképpen a számunkra “hiányt” szeretete által egyszer, az “odaát dicsőségében” megelégíti…

 

Isten…


A mai nap imádsága:

URam! Add, hogy ma is tükröződhessen életemben a Te szereteted! Ámen
    
Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását?
Ézs 40,18
A statisztika szerint Földünk lakossága átlépte a hétmilliárdos határt… s pár év múlva a nyolcmilliárdot is túllépjük! Belegondolni is félelmetes, hétmilliárd(!) ember sorsába, hogy mit jelenthet hétmilliárd ember öröme/bánata, optimizmusa vagy pesszimizmusa, de azon is érdemes eltűnődni, milyen erőt képviselhetne hétmilliárd ember jóakarata… Nemkülönben micsoda nagy változások történ(het)nének a világban akkor, ha hétmilliárd ember elkezdene egyik napról a másikra rendszeresen imádkozni!
Annyi bizonyos, hogy a hétmilliárd ember legalább hétmilliárdféleképpen képzeli el az Istent – ki így, ki úgy -, de egyik sem az “igazi”. Nem is lehet, hiszen Istent soha senki nem látta. Hitünk szerint Isten ott van mindenben… Jelen van a világegyetem összes legkisebb (szubatomáris) részében, így “bennünk is ott van az Isten, s mi Őbenne.” Így vagyunk felfoghatatlanul, misztikusan “EGY”-ek, s amikor valóban szeretünk, s minket is szeretnek, akkor látjuk/tapasztaljuk, hogy EGY-ek vagyunk Őbenne. Azaz: nincs nagyobb jele az egységnek, mint a szeretet!
Az Istent kiábrázolni nem lehet. Teremtőnk egyik legnagyobb ajándéka az, hogy olyat is el tudunk képzelni, ami nem is létezik. Hiába azonban minden képzelőerő és elvonatkoztatás – Istent így sem tudjuk elképzelni. Ezért kár is lenne próbálkozni azzal, hogy Istent kiábrázoljuk… Istent mégis kiábrázolják, de ennek igen praktikus oka van: a kép is egyfajta nyelv – nem is akármilyen(!) -, s egy gondolat közléséhez bizony le kell írni (azaz festeni) a kép-betűket, a kép-szavakat. Így festették meg egy-egy oltárképen az Atyát fehérszakállú öregembernek vagy festették (képírták) oda Krisztust a világ teremtéséhez…
Isten legnagyobb csodája az Élet maga. legyen az egyszerű vagy összetett, ámulatba ejtő az a rend, ami szerint “működik” az élet! Minél többet fedezünk fel ebből a tökéletes rendszerből, annál inkább látjuk, hogy képtelenség, hogy mindez “csak úgy” magától jött volna létre… Isten tetszésére van az, hogy mi éljünk, s az életünkben megnyilvánuljon az Ő teremtő szeretete. Ezért az élettelenben kiábrázolni az Istent nem lehet, csak is a dinamikus életben, azaz a létünkben. A keresztény ember missziója, hogy életében kiábrázolódjék a krisztusi szeretet, s hogy nyilvánvalóvá váljék, mi az Isten akarata az emberrel. Isten közösségbe, s a közösségért teremtette meg képére és hasonlatosságára az embert, ezért aki nem a közösségért – a bensőséges családitól az össztársadalmi igazságosig – küzd, s dolgozik, az magával Istennel fordul szembe… A szembefordulásnak/elfordulásnak pedig “ára” van: az okot követi az okozat, s ezért a bűnt is követi a büntetés…

 

Józanságért, erőért, szeretetért.


A mai nap imádsága:

Uram! Elveszettségemet mutasd meg nekem, s tégy alkalmassá, hogy hit álta megértsem és elfogadjam kegyelmi ajándékaidat! Ámen.

   

“Ezért tehát elméteket felkészítve,
legyetek józanok…
ne igazodjatok korábbi vágyaitokhoz…
hanem, mivel ő, a Szent hívott el titeket – magatok is szentek legyetek”.
1 Pt 1,13-15

A látható és nem látható világ határán ficánkolva éljük az életünket. Csoda-e, ha gyakran nem értjük egymást? Míg az egyik az anyagvilág nyomorúságait szenvedi, vagy örömeit hajszolja, a másik a lélekvilág kínjait nyögi vagy éppen annak szféraközeli harmóniájában lubickol. “Egység hiánya? – Kommunikációs probléma!” – mondják sokan, s milyen igazuk van, bár ők egészen másra gondolnak. A “communio” egységet jelent, egynek lenni azonban csak az Egyben lehet. Jóllehet az ember jelzőkkel illeti szeretetét, de nincs minősített szeretet, kicsi vagy nagy, múlandó vagy örök, emberi vagy isteni… Szeretet csak Egy van, amit nem definiálni kell, hanem érezni, mint a tűz melegét. Aki fázik közelebb megy hozzá, aki pedig csak a lángjában akar gyönyörködni, az kissé távolabb áll. Tudnunk kell, hogy Aki a Jó, az csak Egy lehet, az Isten.

Elménket felkészítve, józanul megállni ebben az önmagától megrészegedett világban “automatikusan” nem tudunk. “Magától” csak a lefelé csúszás lehetséges… ezt azonban vágyaink, a materiális kötöttségeink gyorsíthatják. Megállni, sőt elindulni fölfelé csakis akkor tudunk, ha józanul felmérjük helyzetünket. Szembenézni önmagunkkal és Istennel életünk legnagyobb kihívása. Sokan meg is futamodnak ettől, mely lehetőséget így hívnak az egyházon belül: megtérés. Itt nincs magyarázkodás, okoskodás, büszkeség, itt csak egy magatartásirány a releváns: az alázat. Ha képesek vagyunk feltétel nélkül Isten lábaihoz alázni testünket-lelkünket, egész életünket, akkor történik meg az a kegyelmi pillanat, amit elfogadásnak mondunk. Furcsa állapot ez. Kapuhoz hasonlítják, mely fölött ez a felirat áll: “Térjetek meg!” Aki pedig elhagyva mindent az Isten országéért belép rajta, megfordulva azt olvashatja a szemöldökfán: “Kegyelemből tartattatok meg!”

A Szent hívása folyamatos. Anyagvilágban és a lélekében egyaránt. Életünk szövevényességét éppen az adja, hogy elménk nem felkészült, nem tud józanul ítélni. Lélekvilágba lendült életünkben az anyagvilág törvényeit akarjuk érvényesíteni, s mire felfogjuk, hogy ez itt egy más világ, itt a lélek törvényeinek kell engedelmeskedni, már lendül is életóránk ingája vissza az anyagvilágba, ahol persze megint nem a lélek igazságainak engedelmeskedik a matéria. Van-e hát szabadulás e furcsa helyzetből, amit küzdelmes életnek mondunk? Van! Legyetek magatok is szentek! Azaz fogadjátok be életetekbe a Szentet, mivel Tőle van minden hívás és küldés. Ő a teremtettség alfája és ómegája, de Ővele kezdődik és végződik a Te és én személyes életem is. Milyen kiváltságos, ha a köztes 600-700ezer órában is Vele lehetünk…

 

Nyugalmunk…


A mai nap imádsága:

Kevés az időm, Uram! Hiába próbálkozom, nem érem utól magam. Új feladatok kihívásai között őrlődöm, nagyívű vágyak és szép álmok beteljesületlensége kínoz gyakran. Uram, hozzád menekülök… Segíts meg, s légy velem! Add, hogy a Te kezedből vegyem időmet, s tudjak fontossági sorrendet tartani teendőimben. Áldd meg Uram fáradozásaimat, tedd eredményessé munkámat, hogy megnyugvásra szánt ünnepnapjaidon békességben áldhassam gondviselő jóságod! Ámen

   

Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az ÚRban…
Ézs 57,13-14a

Korunk egyik modern tömeg-betegsége az ún. burnout-syndróma (kiégési tünetegyüttes)… Nem csoda. A felgyorsult életritmus, a folyamatos stressz egyenes következménye. Ahogyan az űzött vad felfokozott idegállapotban keresi a menekülési utjait, ugyanúgy az ember is hormonháztatásának teljes bevetésével, testének minden idegszálával megfeszülve igyekszik megfelelni a teljesítménykényszeres élethelyzeteiben. Sokáig ezt senki nem bírja ki, csak idő kérdése, hogy mikor jut el ún. “kiégési stádiumba” – ahol azután, ha akarja, ha nem – megáll életének bolond futása.

Régi felismerés – gyakorlatilag nincs olyan kúltúra -, hogy kellenek a “szent napok”. A megállás, a kikapcsolás, a befelé fordulás, a fölfelé tekintés közösségi ünnepes alkalmai ezek. Ha ezt nem gyakorolja az ember, akkor nemcsak kapcsolata nincs a közösséggel – márpedig az ember közösségbe teremtett lény: “Nem jó az embernek egyedül!” -, de elveszíti az önreflexió lehetőségét is. Az ünnepnapok nemcsak ritmust adnak, hanem lehetőséget a vissza-, s előretekintésre. Természetesen minden nap gondolunk a holnapra és holnaputánra, de a távlatos célok meglátásához, az élet értelmének megfogalmazásához elengedhetetetlen a “kultikus csönd”… A hétköznapok praktikus teendőinek egymásutánjaiban erre nincs lehetőség, a “még mindig nem értem el”, a “sajnos még nem csináltam meg” szorító zakotolásai közepette nincs érkezésünk önmagunk, s létünk lényegének megfogalmazására. Pedig enélkül nem kristályosodik ki az élet tartalma…

S mi az, ami kitölti azt 70-80 esztendőt? A rakásra-halmozott múlandó, aminek birtoklása alatt meg kell már élnünk, hogy az nemcsak a mienk, hanem a rozsdáé és a molyé is? Talán a történéseink, amiknek részesei lehettünk, egzotikus utazásaink, az élmények? S mi van akkor, ha mindezek egyik pillanatról a másikra – agyvérzés, demencia -, elvesznek? Nyilvánvaló, hogy élményeink is csak Istenben vannak biztonságban! A megélt szeretetünk örökre Istenben marad… A nagy bulizások az élet első felében (35. életévig) látszólag célt jelentenek, de ha a test már nem bírja, s a lélek is belefárad, hogy a test nem hajtja végre kívánságait, akkor hamar kilátástalanná, célnélkülivé, lapossá válik az élet…

Élet azonban 35 után is van! S, hogy az milyen lesz, az túlnyomórészt attól függ, milyen volt az első harmincöt. Ezért nem lehet úgy okoskodni, hogy az első felében Isten nélkül, s második rosszabb felében pedig az Istennel… Időt kell szánni fiatal korunkban is az Istenre, hogy időnk maradjon öregségünkben is dicsérni Istent mindazért, amit kaptunk Tőle. Hetenként egyszer tehát meg kell (illene!), hogy pihenjünk, s ez nem kényszerű szünet, hanem ajándékos lehetőség emberlétünk kiteljesedésére, az Isten s önmagunk megismerésére.

A BÖLCSESSÉG LELKE

 

„Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke…” (Ézsaiás 11:2)
E földön végzett szolgálata idején Jézusnak szüksége volt a bölcsesség lelkére, amikor döntéseket kellett hoznia, vagy az ellenséggel kellett szembeszállnia. Hívőkként bennünk is ugyanez a Lélek él. A Jakab 3:15 azt mondja, hogy háromféle bölcsesség van: földi bölcsesség, amire nem mindig lehel építeni, mert: „Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet” (Példabeszédek 16:25). Testi bölcsesség, ami az érzelmekre alapoz, ezért zavarhoz, fájdalomhoz és féltékenységhez vezethet. Ördögi bölcsesség, ami önző, kéjsóvár és istentelen. Az isteni bölcsesség az, ami „…felülről való… tiszta… békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató” (Jakab 3:17). A Biblia azt mondja: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja” (Jakab 1:5). Amikor imádkozol, tedd fel magadnak a következő kérdéseket: a) Tiszták a szándékaim, vagy később szégyellni fogom magam miattuk? b) A döntésem irgalmat és együttérzést fog hozni, vagy viszályt és feszültséget teremt? c) Végiggondoltam, hány emberre lesz mindez hatással? d) Hajlandó vagyok engedni Isten akaratának, vagy eltökéltem, hogy annak ellenére továbbmegyek? e) A végeredmény kíméletlen viselkedést szül, vagy olyan környezetet teremt, ahol növekedhet a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a jóság, a hűség, szelídség és az önmegtartóztatás (ld. Galata 5:22-23)? f) Amit teszek az igazságos, elfogulatlan, vagy kedvezek egy bizonyos személynek vagy csoportnak? g) Jó lelkiismerettel követhetem ezt az utat, vagy tetteim bizonyos szinten megtévesztőek és önzőek?

 

 

Kettőzd meg erőidet! Kérj erősítést!

 

„…ha közületek ketten… egyetértenek… abban, amit kérnek…” (Máté 18:19)

Néha szükséged van valakire, akivel egyetértésben tudsz imádkozni; valaki, aki tudja, hogyan kell ráállni Isten Igéjére és közbenjárni Istennél az anyagi helyzetedért, a gyermekeidért, a házasságodért, stb. Heródes nem sokkal ezelőtt végeztette ki Jakabot, és most azt tervezte, hogy Pétert is megöli a következő nap reggelén. Nyilván azt gondolnád, hogy Péter az egész éjjelt ébren töltötte imádkozva, de ő nem így tett. A Biblia azt mondja, hogy Péter aludt (ApCsel 12:6). Honnan volt ilyen hite? A Biblia azt mondja: „a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez” (ApCsel 12:5). Ha a veszély ellenére aludni tudsz, és megtapasztalod a kegyelmet a káosz közepette, ez két dolog miatt lehetséges: 1) Jól ismered Istent, az Ő ígéretein állsz és az egész helyzetet letetted az Ő kezébe. 2) Valaki imádkozik érted, valaki, aki „befolyással bír” a mennyei világban. Figyeld meg, a gyülekezet nem azt mondta: „Ha Péter Isten akarata szerint járt volna, akkor most nem lenne ilyen nagy zűrben” vagy „Ha Péter börtönben van, akkor ki fog nekünk prédikálni jövő vasárnap?” Nem, miközben ők hittel imádkoztak az áttörésért, Isten munkálkodott a város másik részében, és elküldött egy angyalt, hogy Pétert kiszabadítsa. Így működik az imádság. John Wesley azt mondta: „Nagy dolgokat tehetünk, ha imádkozunk; de semmi nagyszerűt nem tehetünk addig, amíg nem imádkozunk!” Úgy érzed, hogy imáid hatástalanok? Kettőzd meg erőidet! Hozz erősítést! Keress valakit, aki egyetért veled, mert Jézus azt mondta: „ha közületek ketten egyetértenek… abban, amit kérnek, az megadatik nekik”.


“Gyengéd Atya, ne sújtsd haragoddal ezt a nemzedéket,mert akkor mindnyájan elpusztulnak. Ne sújtsd nyájadat keserűséggel és gyötrelemmel, mert akkor a vizek kiapadnak, és a természet kiszárad. Akkor haragod fölemészt mindent, hogy nyoma sem marad. Akkor leheleted tüze lángba borítja a Földet, és pusztasággá változtatja. A látóhatáron egy csillag tűnik majd fel. Az éjszakát pusztulás rázza meg, és úgy hull a hamu, mint télen a hó, beborítva népedet, mint megannyi szellemet. Könyörülj rajtunk Istenünk, ne ítélj meg minket szigorúan! Emlékezz meg azokról a szívekről, akik örömüket lelik Benned, és akikben Te is örömödet leled! Emlékezz meg azokról, akik hűségesek Hozzád, és ne engedd, hogy erővel sújtson le ránk Kezed, hanem Irgalmasságodban emelj föl bennünket, és írd bele minden szívbe Törvényeidet. Ámen.”
Archívum
Locations of Site Visitors Map„Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!”Map
Imádott Jézusom! Te rettenetes kínszenvedések árán váltottál meg minket. Kínszenvedéseidre kérünk, erősíts meg minket! Te, Aki a Getszemáné kertben vérrel verítékeztél, mert halálfélelem kerített hatalmába, de a szent angyal megerősített, és ki tudtad mondani: „Atyám, ha lehetséges, múljék el Tőlem ez a kehely, de ne az Én akaratom legyen, hanem a Tiéd.” Drága Szent Jézusom! Kérlek, erősíts meg minket is! Add nekünk a Te erődet, küldd el hozzánk is szent angyalodat, hogy Veled együtt mi is ki tudjuk mondani, amit Te mondtál: „Atyám, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te.” Jézusom, Téged elítélt Pilátus, és Te némán elfogadtad az ítéletet. Kérlek, add meg nekünk is a Te lelki békédet, hogy elfogadjuk az igazságtalan ítéletet abban a hitben, hogy Te megváltottál minket, és ha mindhalálig kitartunk Melletted, egy jobb hazát adsz nekünk, ahol Veled együtt örökké boldogok leszünk. Drága Jézusom! Téged megostoroztak a mi bűneinkért. Te némán tűrted a fájdalmas ütlegeket. Kérlek, add meg nekünk is a Te erődet és a Te békédet, hogy elviseljünk Érted, és az Evangéliumért minden szenvedést, és azt a Te örök érdemeiddel egyesítve, Szűzanyánk hétfájdalmas Szeplőtelen Szíve és könnyei által felajánljuk Neked a lelkekért. Jézusom, Téged kigúnyoltak, leköpdöstek, Arcul ütöttek, és tövissel koronáztak. Így gyaláztak meg azért, mert kimondtad az igazságot: „Király vagyok. Az Én országom nem e világból való.” Drága Jézusom kérlek, adj nekünk is bátorságot, hogy megvalljunk Téged az emberek előtt. Még akkor is, ha ez az életünkbe kerül. Jézusom, Te vérző, sebes Válladon vitted fel a Golgotára a súlyos keresztet. Többször elestél, összeroskadtál, de mindig felálltál. Kérlek, add nekünk a Te erődet, hogy mi is végigmenjünk a keresztúton. Meg ne torpanjunk, vissza ne forduljunk, csak Téged kövessünk. Dagadt, sebes Arcod és Tested indítson minket részvétre Irántad, hogy el ne hagyjunk Téged, Megváltó Istenünket, Aki a mi bűneinket vetted Magadra, és helyettünk adtál elégtételt. Szenvedő Arcod képét nyomd a mi lelkünkre, hogy soha ne felejtsük, mekkora árat fizettél értünk! Jézusom, Téged hatalmas szegekkel szegeztek fel a keresztfára. Te ezt is békével, némán tűrted, mert tudtad, hogy áldozatoddal rengeteg lelket mentesz meg. Az egész világot, az egész történelmet. Kérünk, add nekünk a Te erődet, hogy soha ne magunkra, és saját szenvedéseinkre, áldozatainkra tekintsünk, hanem mindig csak Rád, hogy megtegyük akaratodat, és ez által példaképek lehessünk az elkövetkező nemzedékeknek. Ránk is úgy tekintsenek, mint az Egyház magvetésére, mert az Egyház ereje, és örök példája a vértanúk hite és hűsége. Drága Jézusom! Nagy volt a mi váltságdíjunk. Ezért nem vagyunk a magunkéi, hanem a Tied, Aki megváltottál minket. Kérve kérünk, tudatosítsd ezt bennünk, és add kegyelmedet, hogy maradéktalanul teljesítsük ránk vonatkozó örök szent tervedet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Drága Jézusunk, golgota kereszted lábánál, és a Szentháromság Szeretetlángja körül letérdelünk, megfogjuk egymás kezét, egymásnak támasztjuk keresztjeinket, együtt visszük, és pajzsként védjük a Szentháromságot az Oltáriszentségben. Drága Szűzanyánk, tisztíts meg minket rendetlenségeinktől és rendezetlenségeinktől, esdj ki számunkra minden szükséges kegyelmet a Mennyei Atyától, és kérd meg Őt, hogy újítsa meg a már meglévő kegyelmeinket! Kérünk Téged, hogy helyezz minket a Szentháromság jelenlétébe, ölelő szeretet-áramába! Drága Jézusunk, a te szent véreddel, Szűzanyánk, a te édesanyai palástoddal, könnyeiddel, drága Szentlélek a te szeretetlángoddal és drága Mennyei Atya, a te védelmed pecsétjével * Födjetek be minket tetőtől-talpig, testünket, lelkünket, szellemünket, gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket, érzéseinket, vágyainkat, álmainkat, akaratunkat, erőnket, tudatunkat és tudatalattinkat. Födjétek be és védelmezzétek minden tulajdonunkat, ingó és ingatlan javainkat (beleértve telefonjainkat, járműveinket is). * Védelmezzetek meg minket a gonosz erő minden támadásától és kísértésétől! Védelmezzetek meg a betegségtől, bajtól, balesettől, háborútól, éhínségtől, katasztrófáktól, üldöztetéstől és átkoktól, minden okkult támadástól! * Ugyanígy fedjétek be és védelmezzétek meg szeretteinket és az ő tulajdonaikat, közösségeinket, rokonainkat, barátainkat, minden ránk bízott embert, akiket hordozunk. Védelmezzétek meg a papokat, legfőképpen a magyar katolikus papokat és szerzeteseket valamint a szentatyát. Védelmezzétek meg az ifjúságot, legfőképpen a magyar ifjúságot, a családokat, legfőképpen a magyar családokat. Födjétek be és védjétek meg a magyar nemzet minden tagját, egész Nagymagyarországot. Védjétek meg a politikusainkat, a betegeket, haldoklókat, magatehetetlen, idős embereket, minden szenvedőt. (Szenvedéseiket felajánlom az ő nevükben engesztelésül). Födjétek be és védelmezzétek a közömbösöket, a kárhozat útján járó embereket, hogy ne tudjanak nekünk ártani, és mindazokat, akik meghalnak hogy ne kárhozzanak el. Minden fent említett személyt belehelyezek Jézus szívsebébe. Drága Szentháromság, a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át felajánlom Nektek engesztelésül életemet és halálomat, életem minden napját és éjszakáját. Jézus szenvedéseivel egyesítem az én apró kis szenvedéseimet, és így ajánlom fel minden cselekedetemet, lépésemet, szívdobbanásomat, lélegzetvételemet, kimondott szavaimat egy-egy invokációként és imafohászként. Felajánlom a szabad akaratomat, minden imámat, böjtömet, minden napom minden percét, főleg a mai napomat engesztelésül. Drága őrangyalaink és védőszentjeink, járjatok közben értünk, vigyázzatok ránk és legyetek velünk egész nap. Lábunk együtt járjon, kezünk együtt gyűjtsön, szívünk együtt dobbanjon, bensőnk együtt érezzen, elménk gondolata egy legyen, fülünk együtt figyeljen a csöndességre, szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon, ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! AmenFree counters!
Legutóbbi hozzászólások
    • Ezt az üzenetet Kanadában kapta a SÁRGA LILIOM /YELLOW LILY/ nevű látnok a mi Urunktól, 2018 február 24-én.
      Isten kedves Népe, Szeretnék feltárni Előttetek egy újabb gyönyörű kinyilatkoztatást, amit a kanadai látnok, Yellow Lily /magyarul Sárga Liliom/ kapott. Jézus egy nagyon elszomorító, titkos szenvedéséről beszélt neki, amit a Nyelve által szenvedett el. Tehát hogy engesztelhessük Őt ezért a … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Szűzanya üzenete Little Pebble által
      2017.12.08. Little Pebble: Most este 7:40 van.   A fehér kereszt mint mindig az égen tűnt fel. Miközben a rózsafüzért imádkoztam, a kereszt rózsaszínűvé változott, és egy alagút jelent meg mely rózsavirág alakú volt. Ennek az alagútnak minkét oldalán egy- … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble Üzenet Jézustól: 2017 november 6. Pebble: Egy óriási angyal állt előttem kezében tartva a fehér keresztet. Az angyal mögött egy másik nagy fehér kereszt volt látható,feje felett pedig egy zászló lebegett,amelyre ez volt írva: “Alleluja, Alleluja. “ Amint … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus és Szűzanyánk szavai Little Pebble testvér által
      LP.” Jézus ma meglátogatott engem és úgy öltözködött, mint egy harcos. Fehér ruhát viselt,és piros selyemöv volt a derekán, ahol kard volt a tartójában.Fején 3 részes korona volt amelynek elején egy zöld smaragd volt,amely aranypánttal volt körbevéve,rajta az M betűvel … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Little Pebble üzenete a Jézustól, Szűzanyától
      2017. szeptember 1. Pebble: Én már napok óta éreztem a Szűzanya jelenletét. Amikor ma reggel felkeltem hallottam az ő sírását, és ő ott állt mellettem. Én azt mondtam neki, Szűzanya ne sírj! Ő ezt válaszolta nekem: Fiam! Hogyne sírnék, amikor … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Az Ég sürgető kérése ima-vigília tartására (az Isteni Irgalmasság Máriáján keresztül)
      Ima-vigília kérés. Egy szenvedő lélek Jézus Szent nevére kéri, segítsünk megvédeni az Üdvösség Misszióját a Sátántól, hogy a lelkek megmeneküljenek a kárhozattól, hogy a Maradék Hadsereg egyesüljön, és Isten kegyelméből megerősödjön! 6 instrukciót küldött a szenvedő lélek Jézus Szent nevében: … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Ma egy Isten jelenlétét nagyon erősen éreztem, jobban mint szoktam. Isten hangját számtalanszor hallottam, de most a Szentlelket láttam galamb képében aki olyan magas volt,mint én. Mögöttem állt és szárnyait körém helyezte,mert hallottam a hangját,amely visszhangzott rajtam keresztül. Láttam előttem … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Little Pebble fontos bejegyzése a testvéreknek
      2017 június17. Pebble:” A múlt éjjel volt egy álmom,amely olyan élénken él bennem, hogy felkeltem, mert az éjszakai álmom alatt sírtam és zokogtam. Az álmomban a Szűzanya is sírt! Az álom: Én egy nagy templomba léptem be. Amint mentem fel … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble üzenete 2017. május 7. Jézus: “Ma azt kérem tőled hogy mondd el gyermekeimnek ami nagyon fontos, hogy minden otthonban helyezzék el az Élő lsten pecsétjét. Ez az a pecsét, amelyet leányomnak Maria Divine Mercynek nyilatkoztattam ki. Pebble: “Ma … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Jézus szavai Little Pebble testvér által
      Little Pebble a szentmise alatt látta Jézust, mint Irgalmas Krisztust megjelenni, Akinek első szavai így hangzottak: „Az Atya megbocsát nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”Majd a következőket mondta:„Béke veled, Fiam! Béke! Ne aggodalmaskodj, tudom, hogy a Sátán most megtámadott téged, … Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. november 3. Az Úr Jézus… „Nyisd ki a Szentírást!” Erre a részre nyílt ki: „Mert olyan nagy szorongattatás lesz akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz többé. Ha meg nem rövidítenék azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény sem; de a választottakért megrövidítik azokat a napokat.” (Máté […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      A Szűzanya véres könnyei 2018. 10. 05, Péntek Álmomban láttam egy Szűzanya szobrot, ami megelevenedett és életnagyságú lett. Rajtam kívül még számtalan ember volt jelen, és közöttük sok fiatal volt. A Szűzanya szomorú véres könnyeket hullatott. A szeme alatti résznél rengeteg vércsepp gyűlt össze vérrögként. Még sosem láttam így sírni édesanyánkat. A tekintetéből szeretet áradt, […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. szeptember 4. Szentségimádáson az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Merüljetek el Szívem szeretetének lángtengerében! Adjatok hálát azért, hogy itt maradtam köztetek a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Köztetek trónolok, mint az irgalmasság Királya. A szívetekbe térek, ha befogadtok. Eggyé akarok válni veletek! Eggyé a szeretetben, a békében és a derűben. Ha tiszta lélekkel fogadtok Engem a szívetekbe, akkor […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az Eucharisztia, mint létünk forrása 2018. 09. 01, Szombat Jézus: „Gyermekeim, Szentséges Szívem legnagyobb szomorúsága a világban uralkodó hitehagyás. Sok katolikus gyermekem elhagyta a vallást, akik szívükből kitöröltek mindent, ami Istenre emlékeztette őket. A katolikus templomokban lassan elvész az Eucharisztia iránti igaz tisztelet. Amikor másodszor eljövök a felhőkön, akkor vajon találok e hitet a földön? […]
    • Ti vagytok a világ lelkiismerete
      2018.09.16 Imádságba merülök. A Szent Anna réten vagyok. A templom bejáratánál egy nővér fogad. Nagyon örülünk egymásnak. Bevezet. A Szűzanya ott van. Mellettünk egy angyal. Az angyal suhintott a szárnyával. Egy csodaszép helyen termünk, majd újra suhint, egy ködös hely, s a harmadik szárnysuhogásra teljes a sötétség. Fénycsíkokat látok az égről a föld felé, mint […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által
      Most még több imára és áldozatra van szükség 2018. 09. 13. Gecemáni órák Gyermekeim! Minél közelebb vagytok Hozzám, annál nagyobb védelemben részesültök. Valóban mindenkit szeretek, de csak azokat tudom megvédeni, akik szabad akaratukból elfogadnak Engem. Közelemben vannak, érzik és viszonozzák szeretetemet. Csak azokat tudom megbízni különféle szolgálattal, akik vágyakoznak utánam, és teljesítik akaratomat. Mennyire vágyom […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Kútvölgyi kápolna engesztelés 2018. 08. 11, Szombat A kútvölgyi kápolna előtt leültem egy kis padra, ahol csendben elmélkedtem. Váratlanul az Úr hófehér ruhában ki jött a kápolnából (melynek ajtaja tárva nyitva volt) és leült mellém, majd kedvesen így szólt hozzám: “Ne félj, Én vagyok!” Aztán tovább folytatta: “Sebeim engesztelésén keresztül akarom megmenteni országotokat mindattól a […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. augusztus 4. Szentségimádáson az Úr Jézus… Drága gyermekeim! Értsétek meg végre: Térjetek meg és tartsatok bűnbánatot, mert a haladék lejár. Ütött az óra. Már benne éltek az időben, amikor kinek-kinek megfizetek cselekedetei szerint. Mindnyájatoknak meg kell jelenni isteni ítélőszékem előtt. Én vagyok az Örök Bíró. Atyám Rám bízta az ítéletet. Ezért kicsinyeim, kérve kérlek […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Isten kedvében járni 2018. 07. 01, Vasárnap Ma mélyen megérintett engem az Úr szeretete és mély együttérzése az emberek iránt, melyről az evangéliumban olvasni lehet. Jézus megjelent előttem és engedte, hogy lábai elé boruljak és bűnbánatot gyakoroljak. Sokszor azt érzem a szívemben, hogy nem érdemlem meg az Ő szeretetét, amely tökéletes. Ő erre azt felelte: […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. július 3. Szentségimádáson az Úr Jézus… „Drága gyermekeim! Szívem szeretete átölel benneteket. Azt akarom, hogy mindnyájan üdvözüljetek. Gyermekeim! Az üdvösséget nektek is akarni kell. Ha ti nem akarjátok, nem üdvözíthetlek benneteket. Azért, mert szabad akaratot kaptatok, amit Én tiszteletben tartok. Sajnos emiatt sokan mennek a pokolba, és még többen a tisztítótűzbe. Gyermekeim! Ezt mondtam: […]