2015. október 26. MIÉRT AKARJÁTOK, HOGY HALLGASSAK?

1988. április 20.

Uram, nõvérem kérdezi, hogy megáldanád-e és megcsókolnád-e az õ feszületét is ugyanúgy, ahogyan az enyémet?

Fogadd békémet, szeretlek. Azt akarom, hogy tisztán ismerj fel. Ismerj fel engem! Igen, közeledben ülök. Most, hogy tudod, hol vagyok, emeld fel ajkamhoz azt az érmet és a feszületet, amelyet Yannula adott neked. Megcsókolom és megáldom. Tedd, amit mondtam, várok rád! Igen. 1 Vassula, ne kételkedj, írd: Én mondom nektek ezt: aki azt szeretné, hogy megáldjam keresztjét és érmét, én az Úr, szívesen megteszem. Jöjj, ne kételkedj!

Ó, Uram, segíts mindezt megértenem!

Egyszerûen csak higgy, légy egyszerû, mint a gyermek! Szeretlek.

Késõbb:

Vassula, egyedül is fel tudom virágoztatni kertemet, igen, magam is meg tudom újítani Egyházamat, önmagamban elég vagyok, mindenható vagyok. Tõled csupán szeretetet kérek! Szeress és engedd meg, hogy mindent megosszak veled!

Ó Uram, határtalanul szeretlek.

Virágom, nem érted? Nem látod? Jöjj, elmondom neked: az idõk kezdete óta megmutatkoztam különbözõ helyeken, különbözõ népeknek, különbözõ korszakokban. Vassula, hogyan lehetséges, hogy a te korszakod már nem képes észrevenni jeleimet? Mondtam-e valaha azt, hogy többé nem jelenek meg, és nem adok jeleket? A te korszakod halott, és önkezével tette tönkre önmagát. Az Urak Ura vagyok, az élõ Isten, miért akarjátok, hogy hallgassak? Miért akarjátok, hogy halott legyek? Vassula, már megmutattam, és most ismét megmutatom neked, mivé lett teremtésem. Értsd meg, hogy mivel hozzám vagy kötve, velem jársz; magammal viszlek e pusztaságon át; rámutatok mindenre, ami volt, amivé lett és ami megmaradt.

Megritkítom a bozótot, és kivágom a töviseket, hogy meg ne sértsenek téged. Mert, ha hozzád érnének, megszúrnának, megszaggatnának és darabokra tépnének téged, gyermekem. Veled vagyok. Megnyitom és megtisztítom utadat. Határtalanul szeretlek, és nem akarom, hogy közös utunkon ezek a tövisek belédakaszkodjanak, megszúrjanak, és halálra sebezzenek! Tudom, hogy puszta közeledésük is nagy félelmet kelt benned. Mindezt látom Vassulám, és mélyen megsebzi Szívemet, de kedvesem, egyetlen áldozatod sem lesz hiábavaló. Ó mennyire szeretlek téged, lélek! Aki keres, MEGTALÁL engem. ZÖRGESS és ajtót NYITOK. Jöjj, emlékeztetlek jelenlétemre!


1 Egymásután odatartottam a tárgyakat, Jézus mindegyiket megcsókolta és megáldotta.

Kategória: Napi | A közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.