Harmóniáért .

 


A mai nap imádsága:

Uram! A világ zaját halkítsd el kegyelmeddel, s szereteted szimfóniájának hangjaival szabadíts meg engem! Ámen

 



Erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem.
Róm 1,21

Amikor még erősek voltak az emberek, énekeltek. Dal fakadt ajkukról reggel és este, örömökben és bánatukban. Az Isten világában a zene nagyon fontos, talán azért is, mert a zene az matematika, a rezgések számtana. Ahogyan az élet bonyolult dolgaira is csak egy adott algoritmus ad megoldást, ugyanúgy Istennek is a bűnre csak Egy megoldása van. Isten soha ki nem számítható, de ha megénekeljük őt, akkor életünk részévé tesszük, vagyis számolunk Vele. Aki beleszámítja Őt személyes életébe, az erőt nyer. Miért? Mert közelebb kerül az élet valóságához.

A dal nagy titkokat rejt. Aki énekel, tudja ezt. Modern világunkban az emberek “elfelejtettek” énekelni. A természetellenes futószalag- vagy adminisztrációs munka ezt nem is teszi lehetővé. Isten az alkotásra teremtette az embert, de az ember elfordult Istentől, s így megfosztotta magát az értelmes, örömet adó munkától, aminek meg is lett az eredménye: egymásnak rabszolgáivá és kizsákmányolóivá váltunk. Az ének, azaz a költészet és a zene szerelmének gyümölcse, a legvégső valóságokat tárja fel, ezért erőt közvetít. Sajnos a ma embere nem énekel, csak hallgatja a zenét – jobb esetben. Sajnos a dalt felváltotta a modernnek hitt “zene”, aminek ereje ma is óriási, de semmilyen szakrális jelleggel nem bír. Ami ma zeneként “közreadatik” az a hétköznapi felszabdaltság, zaklatottság felerősített zakatolása walkmanben, ipodokban, végül is az ember lelkében. (Kivételek azért adatnak, de csak azért, hogy erősítsék a korunk ebbéli “szabályát”) Ma már nem az ember választja vagy énekli meg dalait, hanem a toplista csúcsára zsonglőrözött “szám” választja a célcsoportot, s énekli-alakítja az embert. Ennek erejét csak ne becsüljük alá! Gondoljunk csak a szórakoztató-, iparra, elektronikára, mint húzóágazatra, melynek motorjában a “zene” az egyik kedvelt benzinfajta.

Az ember azonban nemcsak harmóniát, de disszonanciát is tapasztal életében. Olykor a bűn nagydobjának lélekrengető ereje és életvezetési hibáink ritmustalan cintányérhangjai uralják életünket. Ilyenkor egyszerűen kell a szabadítás. A szabadítás Nála van, hiszen a megoldás Isten maga. Ahogyan a zene feloldás nélkül nyugtalanná tesz minket, ugyanúgy az Isten szabadítása nélkül lelkünk nem tapasztalja meg, mit jelent a békesség.

 

 


Jelképeink…


A mai nap imádsága:

Divattá váltál, URam… díszítő kiegészítő elemmé. Győzelmed jelét hordják fülben, nyakban, karon és bőrbe égetve, de szívükbe nem engednek be Téged… URam, szereteted nagyságával hajolj le mindannyiunkhoz, hogy pironkodjunk mindazért, mert ennyire eltávolodtunk Tőled, s nem akarjuk szereteted uralmát az életünkben! Megváltásod, magadhoz emelésed titkát engedd megélnünk hétköznapjainkban, hogy életünk derűs, boldog Rád mutató jellé váljék! Ámen


   

Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje…

Mert az Isten “bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten “erőtlensége” erősebb az emberek erejénél.
1 Kor 1,18 és 25

XVI. Benedek pápa homlokáról végre eltűnhettek a ráncok, felszáradhattak az izzadtságcseppek, hiszen lassan egy éve, hogy az Európai Emberi Jogok Legfelsőbb Bírósága (15:2) arányban méltóztatott olyan döntést hozni, mellyel érvénytelenítette egy korábbi határozatát, mely szerint az iskolában kifüggesztett kereszt sérti a tanulók vallási szabadságát. Ha valaki azt gondolná, hogy ez egy egyszerű jogi procedúra volt – bizony nagyot téved! Komoly, “jogiasítható” ellenérveket hoztak fel a neoliberális európaiak, hogy a keresztet kiebrudalhassák a közintézményekből, s az iskolákból… Nos, a csendes (még keresztény!) többség fellélegezhetett, s néhány szülőnek “sajnos” el kell még egy darabig viselni Itáliában, hogy Jézus Krisztus állandóan jelen van az osztályteremben – legalábbis szimbolikusan.

A szimbólum görög eredetű szó (szümbolon), jelentése: melléállítás, összevetés, egybeesés, ráismerési jel. Talán eredeti jelentése ilyesféle lehetett: a felismerést lehetővé tevő jel: valami kettévágott, de összeilleszthető tárgy, melynek egy­-egy felét más­-más személy őrizte. A szimbólum két egyenrangú elem egységben való kiteljesedésének az elvét sugallja. S egy kis etimológia kedvéért szembeállítható a szümbolon szóval a diabolosz (görög újszövetségben ez a szó a Sátánt jelöli), melynek jelentése ellenpontként is értékelhető: széttörő, szétszedő, szétdobáló.

A diabolosz tehát azt az erőt képviseli a világban, ami a hasadás, a viszály, a ?két­ség?, a kettétörés irányába hat, míg a szimbólum az egység felé mutat. A szimbólum így kiteljesedett értelmében metafizikai ? természeten túli ? igazsághoz vezet el, vagyis a hétköznapi, ­ fizikai, materiális ? valóságon túl megélhető igazságról szól. Valószínű tehát, hogy az ember azért alkotta meg a szimbólumokat, hogy jelezze vele a tudatosan megtapasztaltat, de másmódon kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotát és lehetőségét, amelyre nincs szó ? legfeljebb kép ? aminek megértése már kulcs is lehet megtapasztaláshoz. Míg a filozófiai ítélet a formális logikai igazságot, addig a szimbolika az ésszel felfoghatatlan igazságot tartalmazza. A szimbólumok nem önmagukért jöttek létre, hanem bizonyos, méghozzá ellentmondásos célból: hogy egyidejűleg feltárják és elrejtsék az igazságot. Ennek megfelelően a szimbólum három funkciót tölt be: a lelki lényegek jelölését, az emberek hozzájuk való felemelését, valamint az érzékfölötti világnak a létezők szintjén való reális megjelenítését. Mivel számtalan dolog az emberi megértésen és felfogáson túl található (transzcendencia) állandóan szimbolikus fogalmakat kell használnunk ahhoz, hogy olyasmiket mutassunk meg, amiket nem tudunk meghatározni, vagy teljes mértékben felfogni. Ez az egyik oka annak, hogy minden vallás szimbolikus nyelvet illetve képeket használ…

A tudományos ? ezen belül a technikai ? gondolkodás uralkodóvá válásával a szimbólumok rendje, azok mitologikus megközelítése elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. Illetve olyan “korcs képződmények” kezdtek kialakulni, mint például: a jólmenő  cégek, üzletek logói,  a  számítástechnika  felhasználói által jól ismert ikonok, a bonyolult, lármás, hemzsegő életünk eligazítói a piktogramok, a zakónk hajtókájára tűzött – hovatartozásunkat felfedő jelvények, vagy a fogyasztásra serkentő termékgyártók és forgalmazók márkavédjegyei.

Ezek után nézzük meg röviden, mi a gondja az embernek azzal az ősi, univerzális alakzattal – a kereszttel -, amihez talán a legtöbb jelentéstartalom társult, egészen a civilizáció hajnalától kezdődően. Egyiknek ugyanis a kereszt a világfa és az életfa geometrikusan megfogalmazott változata, a másiknak az ellentétek összehangolását, összekapcsolását, egyensúlyát, a szellemi és anyagi világ párosítását jelenti, a harmadiknak pedig – nekünk keresztényeknek – Krisztus halál feletti győzelmének szimbóluma. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy más kultúrákban a kereszt az elnyomás, a kizsákmányolás, a pusztítás jelképévé vált…

Mitől megtartó erő tehát a kereszt? Amit az első századokban Jézus követői még szégyelltek kiábrázolni, s helyette inkább a halat rajzolták, karcolták, festették vagy vésték használati tárgyaikra, sírköveikre. Attól, hogy Isten világot átölelő, mentő szeretetét jelenti. Hogy Isten szeretete nélkül nincs élet, nincs létezés. Se itt a Földön, se “odaát”! Az egyetlen garancia az örök létre, az örökéletre Isten maga! Az ember ugyanis önmagában múlandó, magától nem támadhatna fel, de “csak úgy magától” nem is születhetne meg újra (reinkarnálódhatna, ahogyan ma ezt sokan hiszik a keresztények között is). S ha már újra-születés divathulláma, akkor szögezzük le: az ember újjászületni sem képes Isten nélkül…

A kereszt a szeretet abszurditását jelenti. Képes vagyok meghalni, hogy az élet élhessen. S ugyan vért ontani a szabadságért, emberi méltóságért nem egyszerű dolog, de a legnehezebb mégis naponta meghalni a bűnnek, s életünk végéig, halálunkig önfeláldozóan szeretni… Isten ereje azonban erősebb a mi erőtlenségünknél -, ez Krisztus evangéliuma!

 

Összetartozásunk…

A mai nap imádsága:

 

URam! Szereteted által munkáld bennük az egységet! Ámen

Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.
ApCsel 17,26-28a

Talán nincs is egyetemesebb jele az elkötelezettségnek, az összetartozásnak, mint a vér… Azok a szavaink, melyekben szerepel a “vér”, valami igen fontosat jelölnek: vérszerződés, vérrel pecsétel meg, véradás… Ez utóbbi létjogosultságát vallási okokból egyesek ugyan tagadják – tagadva az együvé tartozását minden embernek! Tetszik vagy sem: Egy vérből teremtettünk! Ha nem így lenne, akkor nem születhetnének egészséges gyermekeink… A vér valóban az együvé tartozás munkálója, s aki vért ad, valóságosan is életet ad – gondoljunk csak az édesanyára, aki kilenc hónapon át vérével táplálja magzatát…

A vér nem csak jelenti az életet, de hordozója is annak, hiszen testünk mintegy 5 liter vére naponta(!) majd kétezerszer(!) fordul meg ereinkben. A vér táplálja minden sejtünket, s ha ebben csak néhány perces kimaradás áll be – annak bizony halálos következményei lehetnek… A vér így létfontosságú “szervünk”, mely mindenütt jelen van a testünkben.

Régen a vért a lélekkel azonosították. Ha elfolyt a vér, elfolyott az élet is: Ebből a földi világból a lélek átment egy másik világba, a lelkek világába – gondolták. A vér “élet-ereje” így nyilvánvaló volt számukra. Ezért a pusztai népek – így a vándorló zsidók is – vérrel kenték meg a sátorfáikat, fontos dolgaikat, olykor vérj-elet téve egymásra is, hogy az elriassza a pusztai ártó szellemeket. (Fontos megjegyezni: a pusztában élés nem volt egy kimondott életbiztosítás… veszélyes kígyók, vadállatok, s még veszélyesebb rablók nehezítették az egyébként is küzdelmes mindennapokat – azaz, jól jött mindenféle “segítség”, még a más-, a túlvilágról jövő is!) Fentiek egyenes következménye, hogy a vért gyakorlatilag minden kultúrában misztikus elképzelések övezték.

Nincs ez másképpen a keresztények között sem. Jézus “vérét” is a titok felhasíthatatlan isteni burka veszi körül. Megérteni nem, csak megélni és hittel elfogadni lehet mindazt, amit a Krisztus vérén keresztül közölni akar velünk az Isten. Egy valamit tisztán kell látnia mindazoknak, akik közelebb akarnak jutni az Isten megismeréséhez: Krisztus véráldozatának semmi köze nincs bikák és bakok vérének kultikus elfolyatásához… Míg ez utóbbi a bűnt bűnnel tetézi (hiszen pusztán liturgiai megfontolásból életet – más élőlényeknek az életét – oltja ki) eladdig a Krisztus (saját!) vérével pecsételi meg a Szeretetbe vetett istenfiúi bizalmát, kinyilvánítván, hogy aki a Szeretetnek engedelmeskedik mindhalálig, annak a halálban is élete van.

Ahány ember, annyiféle “vérmérséklet”… Egyikünknek jobban, másikunknak kevésbé “pezseg” a vére, de egyben közösek vagyunk: mindannyian szeretetre vágyunk. A szeretet mindig abban az egységben válik nyilvánvalóvá, mely az életet, az ember boldogulását munkálja, s mindig az Isten dicsőségét szolgálja…

 

 


Sorsunk…


A mai nap imádsága:

Istenem! Te látod, hogy most nem látok semmit… kételyek gyötörnek, hitetlenség kísért. Szereteted fényével gyújts világosságot életemben, hogy Neked tudjak élni, s szolgálatodban megtaláljam békességemet!

 

Ámen
  

A mélységből kiáltok hozzád, Uram! Uram, halld meg szavamat.
Zsolt 130,1-2a

Jóllehet a krízisekben mindig kiderül az igazság, s ha nem is érvényesül mindig, de amikor “mélyre kerülünk”, akkor nem igazán látjuk a rosszban a jó dolgokat. A fájdalom furcsa helyzeteket produkál, olyanokat is, amire nem is gondolnánk. A kétségbeesés, a kiúttalanság előhívhat olyan válaszreakciót is, ami teljesen ellentétes az általánosan elvárhatóval.

Az egyik ilyen helyzet, amikor a halál hatalmát érezzük meg. Súlyos betegség, a közelgő vég vagy már szerettünk elvesztése olyan árnyékot vethet életünkre, amely ha ideiglenesen is, de teljesen megbéníthatja az addigi megszokott életmenetelünket. Ami addig alapvető természetességgel működött, az egyik pillanatról a másikra végérvényesen, javíthatatlanul elromlott. Normális tehát a reakciónk, hogy megijedünk. Aki nem fél a haláltól, az még soha nem volt halálközelben, vakmerő vagy magának is hazudik. A haláltól mindenki fél, még a legbátrabbak szívében is ott a félelem, de a szeretetük ennél sokkal nagyobb, s az elűz minden szorongást…

A hívő lélek Ahhoz kiált, Akinek hatalma van minden felett, Ő az Élet és a Halál URa… Az igazi nyomorúság nem a magunk elmúlásától való félelem, hanem az, hogy a ránk bízott, fölülről kapott feladatot nem tudjuk bevégezni. Aki gyermeket nevel(t), az jól tudja, milyen megnyugvás, ha gyermekeik végre “megállnak a saját lábukon”, s élik a maguk felnőtt életét, amelyben ők is képesek már másokért, elsősorban az övéikért felelősséget hordozni. Ebben a küzdelemben a hívő ember beismeri, hogy “egyedül bizony nem megy”. Kell a segítő, hozzáillő társ, de ezen túl az Isten kegyelme is. Kegyelem nélkül ugyanis könnyen felmorzsolódhat minden életkedvünk, s energiánk. Isten megtapasztalt szeretete viszont naponta arra biztat, hogy alázattal fogadjuk el sorsunkat, s amit kaptunk és még kapunk Mennyei Atyánktól, azért legyünk nagyon hálásak.

 

 

Teremtettségünk…


A mai nap imádsága:

Istenünk! Szólni sem tudunk, amikor teremtett világod nagysága és tökéletessége feldereng lelkünkben! Csodálkozásunkat önzésünk töri meg, pedig nem kellene ennek így lennie… Kérünk, könyörülj rajtunk, szánj meg minket, hogy tudjunk élni teremtett világodban úgy, ahogyan azt Te Jóságoddal eleve eltervezted! Ámen

 

 

Tied a menny, tied a föld is, te hoztad létre a földkerekséget és azt, ami betölti. Te teremtettél északot és délt,…
Zsolt 89,12-13a

A legújabb tanulmányok szerint végefelé közeledik a materializmus kora… Nemcsak azért, mert az egyre meghökkentőbb felfedezéseket a hétköznapi emberek lassan követni is alig képesek, s a technikai “csodák” ámulatba ejtik őket, s ezzel párhuzamosan a készség is nő bennük, hogy higgyenek a “titokzatos” ismeretlen erőkben, sokkal inkább azért, mert a tudományok képviselői is egyre óvatosabb kijelentéseket tesznek a matériára vonatkozóan. Lám, a teremtett világ megértése sokkal bonyolultabb vállalkozásnak tűnik, mint eladdig azt gondolták…

A véges nem képes befogni a Végtelent. Így gondolták ezt a régmúlt teológusai is. Keresték, s keressük mi is a példázatokat, a metafórákat, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világot, de a teljességet soha nem láthatjuk át. Ahogyan Pál mondja: Most még tükör által, homályosan látunk… akkor (majd odaát, reménységünk szerint az Istennél) pedig, színről-színre.

Mai zsoltárversünk egy himnikus bizonyságtétel a Teremtő Istenről. Jó nekünk kimondanunk ezeket a “megvalló-mondatokat”. Ezáltal ugyanis nyugalom költözik szívünkbe. Átérezzük, hogy nem “véletlenül” , nem cél nélkül vagyunk itt ebben a világban, létezésünk nemcsak célirányos, de nem vagyunk egyedül küzdelmeinkkel – Isten nemcsak velünk van, de közösségbe is hív: kicsibe, s nagyobba egyaránt. Ez a gondviselés-hit, ami nélkül nagyon nehéz megállni az élet sodrásában, enélkül hamar elbukunk, s nem tudnánk úgy élni, ahogyan magunk is szeretnénk: azaz emberként.

Amióta ember az ember, azóta naív elképzelések sokasága látott már napvilágot, vajon hogyan működik ez a világ, s hogyan tartja össze Isten a világmindenséget? Miért “nem szakad ránk az ég”, miért járnak óramű-pontossággal körbe-körbe a bolygók, s miért van, hogy minden mindennel összefügg? (Egyes tudósok a világ holografikus volta mellett voksolnak, ami azt jelentené, hogy minden atom “tud” a másikról – azaz minden, s mindenki “online” van: s ez együtt az Isten teremtett világa…) Csodálatos és hátborzongató is egyben, az ember mégsem vonja le ebből a következtetést, hogy ti. akkor mi is lenne a “dolga”! Mi emberek itt a Földön elmúlunk, de Isten “marad”. Mi változunk, Ő változatlan Egy, s ugyanaz. Milyen jó lenne, ha nem a múlandóság miatt esnénk kétségbe, hanem az Elmúlhatatlanra figyelnénk! Gyaníthatóan más lenne ez az embervilág…

 

a

Hózzászólás írása

Be kell jelentkezned a hozzászólás írásához.


“Gyengéd Atya, ne sújtsd haragoddal ezt a nemzedéket,mert akkor mindnyájan elpusztulnak. Ne sújtsd nyájadat keserűséggel és gyötrelemmel, mert akkor a vizek kiapadnak, és a természet kiszárad. Akkor haragod fölemészt mindent, hogy nyoma sem marad. Akkor leheleted tüze lángba borítja a Földet, és pusztasággá változtatja. A látóhatáron egy csillag tűnik majd fel. Az éjszakát pusztulás rázza meg, és úgy hull a hamu, mint télen a hó, beborítva népedet, mint megannyi szellemet. Könyörülj rajtunk Istenünk, ne ítélj meg minket szigorúan! Emlékezz meg azokról a szívekről, akik örömüket lelik Benned, és akikben Te is örömödet leled! Emlékezz meg azokról, akik hűségesek Hozzád, és ne engedd, hogy erővel sújtson le ránk Kezed, hanem Irgalmasságodban emelj föl bennünket, és írd bele minden szívbe Törvényeidet. Ámen.”
Archívum
Locations of Site Visitors Map„Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!”Map
Imádott Jézusom! Te rettenetes kínszenvedések árán váltottál meg minket. Kínszenvedéseidre kérünk, erősíts meg minket! Te, Aki a Getszemáné kertben vérrel verítékeztél, mert halálfélelem kerített hatalmába, de a szent angyal megerősített, és ki tudtad mondani: „Atyám, ha lehetséges, múljék el Tőlem ez a kehely, de ne az Én akaratom legyen, hanem a Tiéd.” Drága Szent Jézusom! Kérlek, erősíts meg minket is! Add nekünk a Te erődet, küldd el hozzánk is szent angyalodat, hogy Veled együtt mi is ki tudjuk mondani, amit Te mondtál: „Atyám, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te.” Jézusom, Téged elítélt Pilátus, és Te némán elfogadtad az ítéletet. Kérlek, add meg nekünk is a Te lelki békédet, hogy elfogadjuk az igazságtalan ítéletet abban a hitben, hogy Te megváltottál minket, és ha mindhalálig kitartunk Melletted, egy jobb hazát adsz nekünk, ahol Veled együtt örökké boldogok leszünk. Drága Jézusom! Téged megostoroztak a mi bűneinkért. Te némán tűrted a fájdalmas ütlegeket. Kérlek, add meg nekünk is a Te erődet és a Te békédet, hogy elviseljünk Érted, és az Evangéliumért minden szenvedést, és azt a Te örök érdemeiddel egyesítve, Szűzanyánk hétfájdalmas Szeplőtelen Szíve és könnyei által felajánljuk Neked a lelkekért. Jézusom, Téged kigúnyoltak, leköpdöstek, Arcul ütöttek, és tövissel koronáztak. Így gyaláztak meg azért, mert kimondtad az igazságot: „Király vagyok. Az Én országom nem e világból való.” Drága Jézusom kérlek, adj nekünk is bátorságot, hogy megvalljunk Téged az emberek előtt. Még akkor is, ha ez az életünkbe kerül. Jézusom, Te vérző, sebes Válladon vitted fel a Golgotára a súlyos keresztet. Többször elestél, összeroskadtál, de mindig felálltál. Kérlek, add nekünk a Te erődet, hogy mi is végigmenjünk a keresztúton. Meg ne torpanjunk, vissza ne forduljunk, csak Téged kövessünk. Dagadt, sebes Arcod és Tested indítson minket részvétre Irántad, hogy el ne hagyjunk Téged, Megváltó Istenünket, Aki a mi bűneinket vetted Magadra, és helyettünk adtál elégtételt. Szenvedő Arcod képét nyomd a mi lelkünkre, hogy soha ne felejtsük, mekkora árat fizettél értünk! Jézusom, Téged hatalmas szegekkel szegeztek fel a keresztfára. Te ezt is békével, némán tűrted, mert tudtad, hogy áldozatoddal rengeteg lelket mentesz meg. Az egész világot, az egész történelmet. Kérünk, add nekünk a Te erődet, hogy soha ne magunkra, és saját szenvedéseinkre, áldozatainkra tekintsünk, hanem mindig csak Rád, hogy megtegyük akaratodat, és ez által példaképek lehessünk az elkövetkező nemzedékeknek. Ránk is úgy tekintsenek, mint az Egyház magvetésére, mert az Egyház ereje, és örök példája a vértanúk hite és hűsége. Drága Jézusom! Nagy volt a mi váltságdíjunk. Ezért nem vagyunk a magunkéi, hanem a Tied, Aki megváltottál minket. Kérve kérünk, tudatosítsd ezt bennünk, és add kegyelmedet, hogy maradéktalanul teljesítsük ránk vonatkozó örök szent tervedet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Drága Jézusunk, golgota kereszted lábánál, és a Szentháromság Szeretetlángja körül letérdelünk, megfogjuk egymás kezét, egymásnak támasztjuk keresztjeinket, együtt visszük, és pajzsként védjük a Szentháromságot az Oltáriszentségben. Drága Szűzanyánk, tisztíts meg minket rendetlenségeinktől és rendezetlenségeinktől, esdj ki számunkra minden szükséges kegyelmet a Mennyei Atyától, és kérd meg Őt, hogy újítsa meg a már meglévő kegyelmeinket! Kérünk Téged, hogy helyezz minket a Szentháromság jelenlétébe, ölelő szeretet-áramába! Drága Jézusunk, a te szent véreddel, Szűzanyánk, a te édesanyai palástoddal, könnyeiddel, drága Szentlélek a te szeretetlángoddal és drága Mennyei Atya, a te védelmed pecsétjével * Födjetek be minket tetőtől-talpig, testünket, lelkünket, szellemünket, gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket, érzéseinket, vágyainkat, álmainkat, akaratunkat, erőnket, tudatunkat és tudatalattinkat. Födjétek be és védelmezzétek minden tulajdonunkat, ingó és ingatlan javainkat (beleértve telefonjainkat, járműveinket is). * Védelmezzetek meg minket a gonosz erő minden támadásától és kísértésétől! Védelmezzetek meg a betegségtől, bajtól, balesettől, háborútól, éhínségtől, katasztrófáktól, üldöztetéstől és átkoktól, minden okkult támadástól! * Ugyanígy fedjétek be és védelmezzétek meg szeretteinket és az ő tulajdonaikat, közösségeinket, rokonainkat, barátainkat, minden ránk bízott embert, akiket hordozunk. Védelmezzétek meg a papokat, legfőképpen a magyar katolikus papokat és szerzeteseket valamint a szentatyát. Védelmezzétek meg az ifjúságot, legfőképpen a magyar ifjúságot, a családokat, legfőképpen a magyar családokat. Födjétek be és védjétek meg a magyar nemzet minden tagját, egész Nagymagyarországot. Védjétek meg a politikusainkat, a betegeket, haldoklókat, magatehetetlen, idős embereket, minden szenvedőt. (Szenvedéseiket felajánlom az ő nevükben engesztelésül). Födjétek be és védelmezzétek a közömbösöket, a kárhozat útján járó embereket, hogy ne tudjanak nekünk ártani, és mindazokat, akik meghalnak hogy ne kárhozzanak el. Minden fent említett személyt belehelyezek Jézus szívsebébe. Drága Szentháromság, a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át felajánlom Nektek engesztelésül életemet és halálomat, életem minden napját és éjszakáját. Jézus szenvedéseivel egyesítem az én apró kis szenvedéseimet, és így ajánlom fel minden cselekedetemet, lépésemet, szívdobbanásomat, lélegzetvételemet, kimondott szavaimat egy-egy invokációként és imafohászként. Felajánlom a szabad akaratomat, minden imámat, böjtömet, minden napom minden percét, főleg a mai napomat engesztelésül. Drága őrangyalaink és védőszentjeink, járjatok közben értünk, vigyázzatok ránk és legyetek velünk egész nap. Lábunk együtt járjon, kezünk együtt gyűjtsön, szívünk együtt dobbanjon, bensőnk együtt érezzen, elménk gondolata egy legyen, fülünk együtt figyeljen a csöndességre, szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon, ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! AmenFree counters!
Legutóbbi hozzászólások
    • Hiba történt: a hírcsatorna nem elérhető. Később próbálkozzunk újra.
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Lelkek, akikért sokan nem imádkoznak 2018. 12. 02, Vasárnap Az Úr egy pusztába vezetett, ahol sok mocsarat láttam. Felfigyeltem arra, hogy a mocsárban emberek vannak. A sár tetőtől-talpig ellepte őket és jól érezték magukat benne. Ekkor Jézus felé fordultam és megkérdeztem Őt arról, hogy hogyan lehet rajtuk segíteni. Ő azt felelte: „Én csak azokon segíthetek, […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az üldöztetés sokak számára nem egyértelmű 2018. 11. 02, Péntek A Szűzanya, mint a Világ Győzelmes Királynője megmutatta hazánk határainak védelmét. Láttam, hogy a katonák és rendőrök mellett angyalok álltak, akik szellemi harcot vívtak a bukott angyalokkal szemben. A menekültek többsége mögött egy-egy démon állt, akik arra buzdították őket, hogy rombolják le Mária országát. Itt […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. november 3. Az Úr Jézus… „Nyisd ki a Szentírást!” Erre a részre nyílt ki: „Mert olyan nagy szorongattatás lesz akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz többé. Ha meg nem rövidítenék azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény sem; de a választottakért megrövidítik azokat a napokat.” (Máté […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      A Szűzanya véres könnyei 2018. 10. 05, Péntek Álmomban láttam egy Szűzanya szobrot, ami megelevenedett és életnagyságú lett. Rajtam kívül még számtalan ember volt jelen, és közöttük sok fiatal volt. A Szűzanya szomorú véres könnyeket hullatott. A szeme alatti résznél rengeteg vércsepp gyűlt össze vérrögként. Még sosem láttam így sírni édesanyánkat. A tekintetéből szeretet áradt, […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. szeptember 4. Szentségimádáson az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Merüljetek el Szívem szeretetének lángtengerében! Adjatok hálát azért, hogy itt maradtam köztetek a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Köztetek trónolok, mint az irgalmasság Királya. A szívetekbe térek, ha befogadtok. Eggyé akarok válni veletek! Eggyé a szeretetben, a békében és a derűben. Ha tiszta lélekkel fogadtok Engem a szívetekbe, akkor […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Az Eucharisztia, mint létünk forrása 2018. 09. 01, Szombat Jézus: „Gyermekeim, Szentséges Szívem legnagyobb szomorúsága a világban uralkodó hitehagyás. Sok katolikus gyermekem elhagyta a vallást, akik szívükből kitöröltek mindent, ami Istenre emlékeztette őket. A katolikus templomokban lassan elvész az Eucharisztia iránti igaz tisztelet. Amikor másodszor eljövök a felhőkön, akkor vajon találok e hitet a földön? […]
    • Ti vagytok a világ lelkiismerete
      2018.09.16 Imádságba merülök. A Szent Anna réten vagyok. A templom bejáratánál egy nővér fogad. Nagyon örülünk egymásnak. Bevezet. A Szűzanya ott van. Mellettünk egy angyal. Az angyal suhintott a szárnyával. Egy csodaszép helyen termünk, majd újra suhint, egy ködös hely, s a harmadik szárnysuhogásra teljes a sötétség. Fénycsíkokat látok az égről a föld felé, mint […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által
      Most még több imára és áldozatra van szükség 2018. 09. 13. Gecemáni órák Gyermekeim! Minél közelebb vagytok Hozzám, annál nagyobb védelemben részesültök. Valóban mindenkit szeretek, de csak azokat tudom megvédeni, akik szabad akaratukból elfogadnak Engem. Közelemben vannak, érzik és viszonozzák szeretetemet. Csak azokat tudom megbízni különféle szolgálattal, akik vágyakoznak utánam, és teljesítik akaratomat. Mennyire vágyom […]
    • Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által
      Kútvölgyi kápolna engesztelés 2018. 08. 11, Szombat A kútvölgyi kápolna előtt leültem egy kis padra, ahol csendben elmélkedtem. Váratlanul az Úr hófehér ruhában ki jött a kápolnából (melynek ajtaja tárva nyitva volt) és leült mellém, majd kedvesen így szólt hozzám: “Ne félj, Én vagyok!” Aztán tovább folytatta: “Sebeim engesztelésén keresztül akarom megmenteni országotokat mindattól a […]
    • Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete
      2018. augusztus 4. Szentségimádáson az Úr Jézus… Drága gyermekeim! Értsétek meg végre: Térjetek meg és tartsatok bűnbánatot, mert a haladék lejár. Ütött az óra. Már benne éltek az időben, amikor kinek-kinek megfizetek cselekedetei szerint. Mindnyájatoknak meg kell jelenni isteni ítélőszékem előtt. Én vagyok az Örök Bíró. Atyám Rám bízta az ítéletet. Ezért kicsinyeim, kérve kérlek […]