A szeretet tapintatos és nem csak őszinte!

“A bölcs, érett embert az értelméről ismerik. Minél kedvesebbek a szavai, annál megnyerőbb” (Péld 16:21 TEV fordítás)
Észrevetted már, milyen sok nehéz természetű ember él a világban? Volt már arra késztetésed, hogy neked foglalkoznod kellene velük?
Tudod mik azok az illetlenségek amik nagyon megbántanak? Amikor például felhívnak telefonon és azt mondják, “hát Te meg ki vagy?” Emberek, akik a közlekedési dugóban állva csak ingerülten dudálnak. Emberek, akik csalnak és beállnak ahhoz a kasszához ahova csak 10 vagy annál kevesebb árucikkel lehet állni. Emberek, akik elfoglalják a parkolóhelyedet.
És a sort még lehetne folytatni, biztos vagyok benne, hogy te is tudnád.
Példabeszédek 16:21 ezt mondja, “A bölcs, érett embert az értelméről ismerik. Minél kedvesebbek a szavai, annál megnyerőbb” Minél kedvesebb vagy, annál megnyerőbb is. Nem lehetsz igazán meggyőző, amikor érződik rajtad, hogy csak kötekedni szeretnél. A zsémbelődés az nem működik.
Az, ahogyan valakinek mondasz valamit, meghatározza azt, ahogyan ő reagálni fog rá. Ha támadólag nyilvánulsz meg, az védekezésre ösztönzi őt. Ezért fontos, hogy a szavaid a szeretetből fakadjanak. A szeretet igazságos, de ugyanakkor tapintatos is.
A tapintat és a hangsúly mindig együtt jár. Az is számít, amit mondasz, nem csak az ahogyan mondod. Ha megfelelő hangsúlyban – vagyis a szeretet hangján – mondasz valamilyen súlyos dolgot valakinek, sokkal inkább meg fog érkezni hozzá az üzenet.
Egy nehéz természetű embernek adott szeretetteljes válasz elvárja, hogy szimpatikus és tapintatos legyél. Ha le akarsz süllyedni az ő szintjére, akkor támadni fogod őt. Ha egyenlő szeretnél vele lenni, akkor legyél vele egyenlő. De ha úgy akarsz válaszolni neki ahogy Jézus tennél, akkor mutasd meg neki a szeretetet a szavaiddal és ahogyan mondod azokat.
Beszéljünk róla:
* Biztos ismered a mondást, “ha jót nem tudsz mondani, akkor inkább ne mondj semmit”
Úgy gondolod, hogy az a legjobb válasz egy nehéz természetű emberrel szemben, ha egyszerűen
ott hagyod? Miért igen vagy miért nem?
* Neked mit kellett volna változtatnod a viselkedéseden, hogy az emberek érett, bölcs személyként ismerjenek
meg?
* Mit jelent az, hogy tapintatosnak lenni?


Az életednek nem az a célja, hogy egy feladatlistát pipálgass

 

“Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak” (Prédikátor 3:5b)

Isten soha nem akarta, hogy az életünk arról szóljon, hogy egy feladatlista pontjait teljesítsük. Mégis, sokunk egyre több dolgot akar bezsúfolni minden egyes napba.

Az a helyzet, hogy rengeteg dologról gondoljuk, hogy meg kell tennünk, miközben nem éri meg velük foglalkozni. Azt akarom ezzel mondani, hogy nem egyszerűsíted le az életed, ha veszel egy szervező programot. Még azzal sem, ha meggyőzöd a szomszédod -aki mellett még Martha Stewart is egy lajhárnak tűnik- hogy tippeket adjon, hogyan szervezd a tennivalóidat.

Az egyszerűsítés valójában döntésekről szól – előrehelyezni, ami fontos – és aztán azokhoz a döntésekhez ragaszkodni, bármennyire is csábít az, hogy egyre több dolgot adj a listához. Sőt, fogd ezeket a dolgokat, és írd fel őket, a “nem kell megcsinálnom” listára.

Te vagy az egyetlen, aki felelősségre vonható az időbeosztásodért, és csak te tudod megmondani, mi az, ami igazán fontos neked.

Most lehet, hogy azt gondolod: “De nekem vigyáznom kell a gyerekekre” vagy “ennek a jelentésnek péntekre el kell készülnie”. Tisztában vagyok vele, mekkora nyomás van ma sok emberen, de lehet, hogy ezek a dolgok -a gyerekeid, a munkád- a fontos dolgok, amiket a “feladatok listáján” kell számontartanod, és a többit kell “nem kell megtennem” listára tenned.

Beszéljünk róla

* Te vagy az egyetlen, aki felelősségre vonható az időbeosztásodért, és csak te tudod megmondani, mi az, ami igazán fontos neked.
* Értékeld újra a tennivalóid listáját ma. Mi az, ami igazán fontos? Mi az, amit át tudsz tenni a “nem kell megtennem” listára?

 

 

Beszélj arról, amire Isten megtanított

 

“Azért tanulmányozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azok által kaptok örök életet. Pedig ezek is rólam tanúskodnak.” (Jn. 5:39)

Nem igazán tanulmányozod a Bibliát, amíg nem teszel meg két dolgot. Először is, írd le, amit megtanultál, másodszor, beszéld át másokkal. Isten meg fogja változtatni az életedet, amikor ezt a két dolgot megteszed.

Azoknak a dolgoknak a leírása, amit a Bibliából felismersz, segít abban, hogy megjegyezd az emlékezetedben. Bármikor, amikor leülsz és olvasod Isten Szavát, tarts egy ceruzát és papírt a közelben (vagy számítógépet, ha jobban tetszik). Egyszerűen csak írd le, hogy Isten mit mondott neked. Vezess naplót. Vissza tudod majd nézni és vissza tudod olvasni, hogy Isten mire tanított meg a következő évekre vonatkozóan.

Aztán, beszéld meg másokkal, hogy mit tanultál meg Isten Igéjéből. Ezért van szüksége mindannyiunknak arra, hogy valamilyen kis csoport tagjai legyünk. Ez az a hely, ahol tanulmányozhatod az Isten Szavát és megbeszélheted a többi emberrel. Egy hihetetlenül fontos lelki eszköz.

A Bibliában olvashatunk egy kis csoportról, aki ezt megtette. Az Ap. Csel 17:11-ben ezt olvassuk: “A béreai zsidók jobb emberek voltak, mint a thesszalonikaiak. Nyitott szívvel fogadták az üzenetet. Minden nap olvasták az Írásokat, és gondolkodtak rajta. Akarták tudni, hogy igaz-e, amit Pál mondott.”

Ezek a hívők kutatták az Írásokat. Kis csoportokban megvitatták. Te is ezt teszed? Tagja vagy egy kis csoportnak? Ha nem, miért késlekedsz csatlakozni egyhez?

Beszéljetek róla

*Amikor diák voltál az iskolában, milyen taktikáid voltak, amelyek segítettek megjegyezni azt, amit megtanultál?
*Néha elkezdeni a legnehezebb. Mit teszel ma azért első lépésként, hogy csatlakozz egy kis csoporthoz?

 

 

Jézus áthágja az elvárásokat

 

“Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire,majd így szólt hozzá:”Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában” Jn 9, 6-7

 

Jézus tehát rátalál egy emberre, aki születésétől fogva vak. A férfi Jeruzsálem utcáin koldult. Majd ez az idegen, valószínűleg letérdelt mellé és csendesen így szólt: “Ha mindazt megteszed, amire kérlek, újra látni fogsz. Én meggyógyítalak.”

A vak férfi kétségbeesetten meg akart gyógyulni; kétségbeesetten vágyott a változásra; kétségbeesetten szeretett volna egy jelet Istentől; kétségbeesetten akarta tudni, hogy az élete számít valakinek.

A vak kéregető a hang irányába fordult, reménykedve, hogy a beszélő parancsol szemeinek, hogy nyíljanak meg, reménykedve, hogy a férfi világosságot szól ott, ahol egy életen át csak sötétség volt.

Csak szólj, Uram és minden aszerint lesz.

Azonban Jézus nem adott ki ilyen parancsot. Ehelyett összedolgozta nyálát a porral, sarat készített, amit maszkként rákent a férfi szemeire.

Csupán ezek után adott ki parancsot. Méghozzá olyat, amire nem számított a vak férfi, mert arra késztette, hogy felálljon és hitben kilépjen.

“Menj!”, szólt Jézus, ” mosakodj meg Siloám tavában.”

Jézust soha nem befolyásolja az, hogy nekünk milyen elvárásaink vannak felé, inkább sokszor mi vagyunk áldozatai saját elképzeléseinknek -Ő róla.

Hitünk egy valóságos és kézzelfogható engedelmesség lépéssel kezdődik. Más szóval, Jézus tanítványának lenni nem azt jelenti egyszerűen, hogy egyetértünk vele, vagy ugyanabba az általános irányba haladjunk mint Ő. Arra vagyunk elhívva, hogy lépésről lépésre elszakadjunk a jelenlegi fizikai életünktől, hogy követni tudjuk Jézust az azt követő új és igazi életünkben (Kol 3,3) – rendeltetésünk és célunk felé haladva.

Kategória: Napi | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?